● news.bsdnet.hu

A kutatók számításai szerint 2030-ra a mesterséges intelligenciát kiszolgáló globális adatközpontok villamosenergia-fogyasztása eléri a 945 terawattórát. Ez a mennyiség csaknem a háromszorosa Pakisztán, Banglades és Nigéria együttes éves áramfelhasználásának, pedig ezekben az országokban több mint 650 millió ember él. A szerverek hűtéséhez szükséges vízmennyiség 2030-ra megegyezik majd a szubszaharai Afrika teljes lakosságának, azaz 1,3 milliárd embernek az éves alapvető lakossági vízigényével. Az adatközpontok területigénye pedig meghaladja a 14 400 négyzetkilométert, ami nagyjából a harminckétmillió lakosú Jakarta területének a kétszerese. A Time magazin által ismertetett jelentésben kiemelik, hogy a tisztább energiaforrásokra való átállás sem jelent gyors megoldást: az egyik környezeti lábnyom csökkentése a másik növekedését vonhatja maga után. Ha például a szénről a bioenergiára váltanak, az áramtermelés okozta szén-dioxid-kibocsátás 70 százalékkal csökken, azonban a vízhasználat a harmincszorosára, a földigény pedig a százszorosára ugrik. A túlzott erőforrás-használat következményeit a szerverek közelében élőkviselik. A nagy adatközpontok naponta akár 19 millió liter vizet is elfogyaszthatnak a gépóriások hűtésére. A mexikói Querétaróban a tartós aszályok ellenére tervezett új adatközpontok már a lakosság ivóvízellátását veszélyeztetik. Uruguayban egy korábbi, 2023-as aszály idején a főváros édesvízkészletei annyira kimerültek, hogy a csapvíz ihatatlanná vált. Ez komoly tiltakozásokat váltott ki, mivel a hatóságok az ipari igényeket az emberi szükségletek fölé helyezték. Írországban az adatközpontok 2023-ban már a villamosenergia 21 százalékát emésztették fel, ami meghaladta a városi háztartások teljes fogyasztását. Emiatt az országos hálózatüzemeltető 2028-ig felfüggesztette az új központok engedélyezését Dublin környékén. A technológiai infrastruktúra egyenlőtlen eloszlása mélyíti a digitális szakadékot. 2025-ben az adatközpontok 448 terawattóra áramot fogyasztottak, ami meghaladja Szaúd-Arábia teljes szükségletét. Ugyanebben az évben a világ országainak mindössze 16 százalékában, azaz 32 államban működtek mesterséges intelligenciára szakosodott adatközpontok. Ráadásul ezen kapacitások 90 százaléka mindössze két országban, az Egyesült Államokban és Kínában összpontosul. A gazdagabb államok profitálnak a technológiából, miközben a szegényebb nemzetek kimaradnak a fejlődésből. Emellett a fejlett világ a keletkező elektronikai hulladékot is a fejlődő országokba exportálja. Ez a hulladékmennyiség 2030-ra évente elérheti a 2,5 millió tonnát, mérgező anyagoknak kitéve az ott élő lakosságot.