● news.bsdnet.hu

A zaklatás elleni szabályzatok önmagukban nem elegendőek a jelenség megfékezéséhez, világít rá a problémára az Irish Workplace Bullying Report 2026. A felmérésben a válaszadók több mint fele azt nyilatkozta, hogy saját bőrén tapasztalta a bántalmazást, ami az esetek többségében végül felmondáshoz vezetett. A munkahelyi zaklatást sok vezető hajlamos szélsőséges esetként kezelni, bízva abban, hogy a jó vállalati kultúra és a szigorú szabályzatok megakadályozzák a bajt. Azonban azIrish Workplace Bullying Report 2026(2026-os Ír Munkahelyi Zaklatási Jelentés) adatai egészen más valóságot mutatnak. Mary Cullen, az Insight HR alapítója és ügyvezető igazgatója szerint a zaklatás nem ritka jelenség, hanem a HR-csapatok és üzleti vezetők számára visszatérő, rutinszerű problémává vált, amely mérhető hatással van a munkaerő-megtartásra és a szervezeti teljesítményre. A kutatás egyik legmeglepőbb megállapítása, hogy mennyire elterjedtek a zaklatási panaszok a modern szervezetnél. A statisztikák önmagukért beszélnek: A zaklatás ma már sok szervezetnél a mindennapi realitás részévé vált, nem pedig kivétel, amire a HR-nek fel kell készülnie. A jelentés rávilágít a zaklatás személyes és üzleti következményeire is. A felmérésben résztvevők 54 százaléka vallotta, hogy ő maga is áldozatul esett már munkahelyi zaklatásnak. Közülük67 százalék végül elhagyta a szervezetét, és a távozók 80 százaléka szerint egyértelműen a zaklatás volt afelmondáselsődleges oka. Ez az a pont, ahol a zaklatás magatartási kérdésből súlyos üzleti kockázattá válik, hiszen közvetlenül rombolja a munkáltatói márkát és elüldözi a tehetségeket. A panaszok jelentős része hierarchikus viszonyokhoz köthető. A kutatás szerint a panaszok70 százalékát felsővezetők vagy középvezetők ellen nyújtják be, és 56 százalékuk kifejezetten a közvetlen felettest érinti. Ez megerősíti, hogy a munkahelyi bántalmazás ritkán szól csupán személyiségbeli különbségekről; mélyen összefügg a hatalommal, a vezetői viselkedéssel és a szervezeti struktúrákkal. Papíron a legtöbb cég felkészült: a szervezetek 94 százaléka rendelkezik zaklatás elleni szabályzattal. A probléma azonban a gyakorlati megvalósításnál kezdődik: Gyakori probléma az önbizalom és a valódi hozzáértés közötti szakadék is. Bár a válaszadók 71 százaléka folytatott már le munkahelyi vizsgálatot,csak 56 százalékuk kapott ehhez megfelelő képzést. Ez azt jelenti, hogy a cégek gyakran olyan embereket kérnek fel komplex, nagy téttel bíró helyzetek kezelésére, akik nincsenek felkészítve a mediációra vagy a jelentésírásra. Mary Cullen szerint a leggyakoribb hibák közé tartozik, ha egy cég csak a papírformára hagyatkozik gyakorlati képzés helyett, vagy ha a „zéró tolerancia” elvét hangoztatja, de a jól teljesítő, ám bántalmazó vezetőket mégis megvédi.A zaklatás elleni küzdelem leggyorsabb módja a vezetők fejlesztése. Ha a menedzserek képesek korán kezelni a konfliktusokat, egyértelmű elvárásokat támasztanak a viselkedéssel kapcsolatban, és különbséget tudnak tenni a teljesítménymenedzsment és a káros magatartás között, az esetek többsége megnyugtatóan rendezhető, mielőtt formális panasszá fajulna. Forrás:The HR Gazette Olvassa el korábbi cikkünket : A Friedrich Ebert Alapítvány szexuális zaklatásról szólótanulmányának ajánlásaimunkáltatók számára: