● news.bsdnet.hu

Tegnap elérkezett valamihez a romániai kormányválság, amiről még nem tudjuk biztosan, végpont vagy fordulópont, esetleg egy közönséges állomása a folyamatnak, de mindenképpen fontos hírnek minősül, hogy Nicușor Dan köztársasági elnök kinevezte miniszterelnöknek Eugen Tomacot, a parlamenten kívüli Népi Mozgalom Pártjának (PMP) vezetőjét. Ne feledjük: a román rendszer prezindenciális, erre minden jogi lehetősége megvolt. (Képünk illusztráció) Erről a magyarországi sajtó alig számolt be – pontosabban a HVG és a 24.hu közölte a hírt, de rajtuk kívül senki más – aminek részben az is lehetett az oka, hogy tegnap volt „Nemzeti Összetartozás Napja” néven a Trianon-emléknap (ebből a Fidesz csinált jeles dátumot) és ilyenkor akadt volna olyan, aki felháborodik, ha a bukaresti kormány változásáról olvas. Vagy egyáltalán: Bukarestről. Másfelől meg nálunk is épp kormányváltás, sőt, talán rendszerváltás zajlik, akadhatott médium, ami észre sem vette, mi zajlik a szomszédban, úgy el volt foglalva a saját portánkkal. Mindenesetre, mielőtt ismertetem a román elnök beszédét, jeleznem kell, hogy a kormányfő- és kormányváltás egy sok hetes válság eredménye, melyet voltaképpen a szélsőjobboldali-nacionalista-vasgárdista AUR és a korábban gyakran (sőt, nagyon gyakran) kormányzó „szociáldemokrata” párt, a PSD robbantott ki egy általános bizalmatlansági indítvány benyújtásával a Bolojan-kormány ellen, melyet a román parlament a pártok közötti ellentétek miatt megszavazott. A játszma tétje jelenleg az, hogy az AUR, melynek elnöke az általunk is túl jól ismert George Simion, semmiképpen se válhasson kormánytényezővé, se a PSD-vel, se nélküle, ugyanis az nem csak tomboló, féktelen nacionalizmust jelentene Románia számára, hanem az orosz befolyás korlátlan érvényesülését is az ország és annak politikája felett. Akkor most lássuk Nicușor Dan elnök tegnapi, sajtónyilvános beszédét, mégpedig szó szerint. „ Kinevezem Eugen Tomac urat Románia miniszterelnöki tisztségére a kormány megalakítása céljából. 2025 májusában Románia választásokat tartott, és a választók nagy számban jelentek meg a szavazóurnáknál. Véleményem szerint inkább negatív, mint pozitív szempontok alapján szavaztak, mert kétféle félelmük, kétféle aggodalmuk volt. Az első aggodalom az volt, hogy Románia nyugatbarát külpolitikai irányvonala megkérdőjeleződhet. A másik aggodalmuk inkább gazdasági jellegű volt. 2025 júniusában, megértve a románok üzenetét és a nemzeti érdekeket, négy párt és a nemzeti kisebbségek koalíciót alakítottak, és átvették a kormányzást. Egy évvel ezután a két említett kérdés tekintetében Románia külföldi megítélése sokkal kedvezőbb, partnereinek bizalma megnőtt az ország iránt és Románia pénzügyi helyzete is javult. Csakhogy e folyamat során feszültségek alakultak ki a koalíciós pártok között, amelyek egyre erősödtek, és sajnos oda jutottunk, hogy sok politikus számára a pártérdek felülkerekedett a nemzeti érdekeken. Úgy tűnik, hogy a társadalom egy részét jobban érdekli, hogyan végződnek ezek a politikai viszályok, mint hogy milyen a román állam politikája. Eljutottunk odáig, hogy normálisnak tűnik, miszerint azokat a politikai erőket, amelyek ellen a románok egy évvel ezelőtt összefogtak, meghívják a kormányzásba. Úgy vélem, hogy egy ilyen hozzáállás irracionális, és ellentétes azzal a nemzeti érdekkel, amelyet a románok olyan nagy számban és egyetértésben fogalmaztak meg 2025 májusában. Ki a hibás azért, hogy ez a koalíció úgy működött, ahogyan? Nagyon helyes, hogy ebben a kérdésben széles körű társadalmi vita folyt, ez a demokrácia: az emberek vitatkoznak és véleményt alkotnak arról, mit tettek azok a pártok, amelyek szavazatukat kérték vagy amelyekre szavaztak. Most viszont már sokkal fontosabb, hogy a jövőbe tekintsünk. Mivel a pártok nem képesek megegyezni egymással, az egyetlen lehetséges megoldás egy olyan miniszterelnök, aki független a parlamentben lévő pártoktól. A románok által kívánt irányvonal a nyugat-barát politika fenntartása, a pénzügyi stabilitás megőrzése, az országos helyreállítási terv (PNRR) lehető legjobb lezárása és a 2027-es költségvetés mielőbbi meghatározása. A románok az állami intézmények reformját kívánják. A románok a digitális átállást és a korrupció visszaszorítását akarják. Miniszterelnök-jelöltként egy olyan személyt választottam tehát, aki független a parlamentben lévő pártoktól, de bír olyan politikai tapasztalattal, hogy a parlament minden egyes pártjával tárgyalhasson, mert sok kérdésben többpárti konszenzusára van szükség. Politikai gyakorlatra van szükség. Ez felelősségteljes lépés részemről, és ugyanilyen felelősségteljes magatartást várok el a pártoktól is. Eugen Tomac rendelkezik a szükséges tapasztalattal és értékrenddel.” Az elnök megrökönyödése az AUR előretörése kapcsán érthető, hiszen ha tavaly mindenki tudta, hogy az AUR hatalomra kerülése Románia EU-tagságának végét jelenti, idén miért nem tudják? Elvakította a pártpolitikusokat a rivalizálás? Nem értelmezném, inkább lássuk, mit válaszolt erre Eugen Tomac. „ Megtiszteltetés és felelősség számomra ez a kinevezés. Teljes mértékben megértem a nehéz helyzetet, amelyben jelenleg vagyunk, ismerem a románok elvárásait, és tisztában vagyok azokkal a kihívásokkal, amelyeket együtt kell leküzdenünk. A jövőképem egyértelmű: Románia olyan helyzetben van, amely mindenekelőtt felelősségvállalást igényel. Csak így tudjuk megadni Romániának azt a világos iránymutatást, amelyre szükségünk van. A felelősség az az alap, amelyre minden épül. Csak felelős kormány működése esetén fognak továbbra is érkezni a befektetések Romániába, csak így lesznek eredményesek a reformok, és az állami intézmények is csak így nyerhetik vissza azoknak a polgároknak a bizalmát, akikért dolgoznak.” De most jön a feketeleves. A jelölést követően Eugen Tomacnak minden egyes párttal külön-külön tárgyalnia kell, hogy kiderüljön, képes-e szilárd kormánytöbbséget összehozni. Az alkotmány szerint a miniszterelnök-jelöltnek a javaslatot követően 10 nap áll rendelkezésére a kormányprogram és a miniszterek listájának kidolgozására. Az Alkotmány azt is előírja, hogy „legkésőbb 10 nappal a kinevezést követően sor kerül a parlamenti döntésre”, vagyis arra a bizalmi szavazásra, amelyen a kijelölt miniszterelnöknek legalább 233 szavazatot kell megszereznie ahhoz, hogy az általa javasolt kormányt beiktathassák. Romániának egy hónapja nincs teljes jogkörrel bíró kormánya, és ez komoly gondot jelent, hiszen így még a költségvetésről sem lehet szavazni. Azért nem rendelkezik az ország teljes hatáskörrel rendelkező kormánnyal, mert május 5-én a PSD–AUR bizalmatlansági indítványával menesztették Ilie Bolojan miniszterelnököt és kabinetjét. Bolojan miniszterelnök menesztése óta a Cotroceni-palotában több alkalommal zajlottak formális és informális tárgyalások az új kormány megalakításáról. Az elmúlt két hétben Eugen Tomac nevét emlegették az államfő favoritjaként anélkül, hogy egyértelmű lett volna, hogyan lehetne képes megszerezni a kormány megalakításához szükséges többséget. Akkor most lássuk: ki is voltaképpen Eugen Tomac? Európai parlamenti képviselő és Nicușor Dan tiszteletbeli tanácsadója a világ minden táján, Románia határain túl élő románokkal kapcsolatos ügyek terén. Korábban viszont Traian Băsescu exelnök közeli munkatársa volt és utódja a Népi Mozgalom Pártjának (PMP) vezetésében. Eugen Tomac jelenleg második mandátumát tölti az Európai Parlamentben, amelynek 2019 júliusa óta tagja. Míg első mandátumát a PMP listáján indulva nyerte el, 2024-ben újraválasztották, miután a PMP koalíciót kötött az USR-rel és a Jobboldali Erővel (FD). Ez a szövetség politikai frakcióváltáshoz is vezetett. Míg az első ciklusa során az Európai Néppárt frakciójának tagja volt, jelenleg a Renew Europe politikai frakcióban ül, Dan Barna és Vlad Voiculescu (USR) mellett. 2025 októberében Dan elnök Tomacot a világ minden táján élő (magyar kifejezéssel: határon túli) románokkal való kapcsolatokért felelős tiszteletbeli tanácsadónak nevezte ki. Ezt a tisztséget az európai parlamenti képviselői mandátumával párhuzamosan tölti be. Ha azonban miniszterelnökké avanzsál, Tomacnak le kell mondania európai képviselői mandátumáról. Tomac az Európai Parlamentben a Kulturális és Oktatási Bizottság, a Foglalkoztatási Bizottság, az Európai Demokrácia Pajzsa Különbizottság, az EU–Moldovai Köztársaság Parlamenti Társulási Bizottság delegációja, valamint az Euronest Parlamenti Közgyűlés tagja. Milyen végzettsége van Eugen Tomacnak és honnan származik? Eugen Tomac 1981-ben született Babele településen, amely akkoriban a Szovjetunióhoz tartozott, ma pedig Ukrajna Ismail járásában található. 17 évesen érkezett Romániába a kormány által a határon túli román nemzetiségűek számára biztosított ösztöndíj kedvezményezettjeként. Tomac 2003-ban végzett a Bukaresti Egyetem Történettudományi Karán, 2006-tól pedig ugyanazon a karon kezdett doktori tanulmányokat, de önéletrajza szerint nem fejezte be a doktori disszertációját. A Băsescu-kormányzat idején betöltött tisztségei: 2000 és 2004 között a Határon Túli Román Fiatalok Ligájának elnöke volt, majd a Demokratikus Oktatási Központon keresztül ifjúsági projekteket koordinált. 2004 és 2006 között a Magazin Istoric történelmi folyóirat szerkesztője volt. Ezt megelőzően a Ziua, a TVR és a Radio România Cultural munkatársa is volt. Politikai karrierje során szorosan együttműködött Traian Băsescu volt elnökkel. 2006–2007-ben Tomac az Elnöki Hivatalon belül a határon túli románokkal folytatott kapcsolatokért felelős szakértő volt. 2009 és 2012 között államtitkár volt a Határon Túli Románokért Felelős Minisztériumban, majd államtanácsos lett Traian Băsescu román elnök Kancelláriájában. 2012 és 2019 között Eugen Tomac román parlamenti képviselő volt. 2012-ben a PDL színeiben választották meg a diaszpóra képviselőjévé. Egy évvel később, Traian Băsescu és a PDL közötti szakítás miatt Tomac átlépett a PMP-be, a volt román elnök által alapított pártba. 2016-ban a PMP színeiben újraválasztották képviselőnek, de 2019-ben lemondott tisztségéről, hogy Brüsszelbe költözzön. Eugen Tomac 2015 és 2020 között volt a PMP elnöke, majd 2022-ben visszatért a párt élére egy kongresszusi döntés után, amelyet Cristian Diaconescu – aki 2020 és 2022 között vezette a pártot – bíróság előtt megtámadott. 2025 nyarán Eugen Tomac véglegesen megnyerte a bukaresti bíróságon a Cristian Diaconescu elleni pert. Akkor a bíróság jogerősen megállapította, hogy a 2022. februári pártkongresszusi döntés eredményét, amellyel Tomacot elnöknek választották, be kell jegyezni a politikai pártok nyilvántartásába. A bírák elutasították a Cristian Diaconescu által az említett kongresszuson hozott döntések ellen benyújtott panaszokat. „ Több mint három évnyi zaklatás és provokáció után a bíróság igazságot szolgáltatott” – nyilatkozta Tomac a 2025-ös döntés után. A PMP-nek, ennek a Traian Băsescu által alapított és Eugen Tomac által vezetett pártnak jelenleg nincsenek képviselői a bukaresti parlamentben. A 2024. decemberi választásokon a PMP a Jobboldali Erővel közösen indult, de a közös listán elért eredményük jóval a 5%-os választási küszöbérték alatt maradt. Mit tudunk Eugen Tomac vagyonáról? A politikus két beépített telekkel rendelkezik, az egyik a Constanţa megyei 23 August településen (1 300 m2), a másik pedig a Bicaz-szoros közelében, a Neamţ megyei Bârnadu faluban (3 886 m2), legalábbis a legfrissebb, 2024-es vagyonnyilatkozata szerint. Két ingatlana van Belgiumban is: egy 2021-ben vásárolt brüsszeli lakás (95 m2) és egy 2023-ban vásárolt ház Charleroi-ban (353 m2). Ezeket az ingatlanokat feleségével, Diana Posticăval közösen birtokolja. A 2024-es vagyonnyilatkozat szerint két autója is van, egy Audi Q5 és egy Dacia Sandero. Eugen Tomacnak továbbá körülbelül 130 000 eurót tart befektetési alapokba vagy bankbetétekbe fektetve, több bankszámlán, valamint körülbelül 25 000 dollár értékű kriptovalutája is van. 50 000 euróval tartozik két magánszemélynek, illetve közel 300 000 euró banki hitellel rendelkezik. Az Eugen Tomac anyósának tulajdonában lévő cég részesült a PNRR európai forrásaiból a „digitalizációs szint növelése” céljából – írta hétfőn a G4media. A projekt célja a társaság digitalizáltsági szintjének növelése volt, a vissza nem térítendő támogatás összege pedig közel 145 000 lej volt. A cégnél dolgozott a PMP vezetőjének felesége, Diana Postică is, aki jelenleg a Román Nagykövetség alkonzulja Brüsszelben. Diana Postică-t 2022-ben nevezte ki a Külügyminisztérium erre a pozícióra. Korábban, 2021-ben az Engie igazgatótanácsának tagja volt, ebből a pozícióból 2022 januárjában mondott le. A G4media megkeresésére Eugen Tomac azt mondta, hogy semmi köze nincs ahhoz a projekthez, szavai szerint: „Nem vettem részt benne”. Akkor most kicsit latolgassuk az esélyeket, de mindenkit kérek, ne vegyük készpénznek a véleményemet, nem Turf ez, hogy fogadni lehessen a benne foglaltak alapján. Több lehetőség van: 1. Tomac nem lesz képes kormányt alakítani, a koalíciós tárgyalásokon csődöt mond. Ez elképzelhető, mivel nem állnak mögötte széles néptömegek, szavazatok, és a parlamenti pártok támogatására sem igazán számíthat, kivéve talán a PSD Európa-barát szárnyát, akik nem feledik, milyen közeli és megbízható embere volt a különben nagyon is rossz emlékű Traian Băsescu volt elnöknek. De ez így kevés egy kormányalakításhoz, ez esetben Nicușor Dan tegnapi gesztusával időt nyert, de semmi többet. 2. Tomac valamilyen csoda folytán képes lesz – nagyon komoly kompromisszumok árán – kormányt alakítani az AUR-t kivéve az összes többi parlamenti párt közreműködésével. Ehhez vagy csoda kéne (a romániai pártvezérek közül sokan kifejezték már ellenérzéseiket egy ilyen, szakértőinek nevezhető kormánnyal szemben), vagy valami olyan esemény, ami nemzeti egységet vált ki, például egy nyílt és letagadhatatlan, kimagyarázhatatlan orosz támadás Románia területe ellen. Ehhez hasonlót láttunk nemrég a Galați városára támadó orosz drón esetében és – figyelem! – látunk ma is, ebben a percben érkezett a hír, hogy Constanța kikötőjében haditengerészeti drón robbant. A részletekről egyelőre annyit tudunk, hogy pénteken 10:28-kor egy tengeri drón robbant fel a konstancai kikötő 78-as dokkjában. A Védelmi Minisztérium közölte, hogy a drón magától robbant fel, és nem a román hadsereg felszereléséhez tartozik, hanem olyan típusú, mint amilyet az ukrajnai háborúban használnak. Raed Arafatnak, a Sürgősségi Helyzetek Osztályának vezetője szerint: „ A robbanás pénteken 10:28-kor történt a konstancai kikötő 78. dokkjában. Reggel, 06:00 körül az ARSVOM (a román tengeri mentőszolgálat) bejelentette, hogy drón lehet a kikötőben. A területet lezárták, a hatóságok elszigetelték a környéket, és amikor kiderült, hogy a drón felrobbanhat, a drón közvetlen közelében lévő területet evakuálták. Jelenleg nincs információnk az áldozatokról, de a helyzet folyamatosan változik.” Nicusor Dan elnök útban Montenegro felé kapta a hírt és azonnal reagált is rá a Facebookon: „ Montenegróba tartva kaptam az értesítést egy tengeri drón robbanásáról a konstancai kikötőben. A rendfenntartó erők és a biztonsági szervek azonnal cselekedtek, és a robbanás előtt megelőző jelleggel kiürítették a területet. Eddig nincs jele annak, hogy a támadás emberáldozatot követelt volna. A prioritásunk az emberi életek védelme és a kikötői infrastruktúra biztonsága volt és az is marad. Jelenleg vizsgálják, hogy a drón hogyan jutott be a kikötőbe, és milyen további kockázatok merülhetnek fel, a közvetlenül felelős hatóságok pedig a nyomozás előrehaladtával tájékoztatást fognak adni. Ez a második jelentős biztonsági incidens a héten a román tengerparton, miután Vama Veche és 2 Mai között egy tengeri aknát is felfedeztek, ami a Galați-i incidenshez kapcsolódik. A határon zajló katonai konfliktus miatt nyilvánvaló, hogy a biztonsági helyzet, amelyben vagyunk, érzékeny, ezért továbbra is magas szintű éberséget fogunk tanúsítani. Az ilyen rendkívül súlyos helyzetek közvetlen következményei annak az agresszív háborúnak, amelyet Oroszország indított Ukrajna ellen. NATO-tagállamként, amelynek kijárata van a Fekete-tengerre, továbbra is szorosan együttműködünk szövetségeseinkkel, és minden szükséges intézkedést megteszünk polgáraink és nemzeti érdekeink védelme érdekében.” Nos, erre nem sokat kellett várni: bár a drón eredetéről még nem tudunk bizonyosat (illetve abban biztosak lehetünk, hogy Moszkva ukránnak fogja nevezni), de a Kreml nagyon nagyot téved, ha azt hiszi, hogy ezekkel az incidensekkel rémületet kelthet Romániában – ez idő szerint inkább az egységet, összefogást erősíti (nemzetiségre való tekintet nélkül), ami azt jelenti, hogy minden ilyen támadás az AUR-t löki egyre messzebb és messzebb a hatalomtól. Ha azonban nem történnének ilyesmik, az AUR bízhatna abban, hogy mivel egyedül ők maradnak ki a potenciális kormányból, az ország összes ellenzéki indulata hozzájuk csatornázódik be. De így esélyük sincs, ahogyan nincs esélye Diana Șoșoacă szélsőjobboldali EU-képviselőnek sem, aki most éppen romániai népszerűsége szempontjából a lehető legrosszabb helyen tartózkodik: Szentpéterváron van, a Nemzetközi Gazdasági Fórumon vendégeskedik. Onnan akár már haza se menjen... Egyelőre itt tart Románia: valószínű, hogy úgy fogják találni, miszerint a háború nagyobb baj mint a pártviszály. Mindenesetre az Oroszországi Föderáció ennél rosszabb politikát nem is választhatott volna Bukarest meghódoltatására. Ez csődöt fog mondani. Szele Tamás