● news.bsdnet.hu

A 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet módosítása alapjaiban írja felül a hazai webshopok eddigi gyakorlatát. Június 19-től az üzemeltetők már nem intézhetik el a fogyasztók tájékoztatását az Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF) közé elrejtett passzusokkal, és az sem elégséges opció, ha csupán egy ügyfélszolgálati e-mail-címet vagy kapcsolati űrlapot biztosítanak. A jogszabály egyértelműen kimondja: a webáruház felületén egy jól látható, közvetlenül használható és félreérthetetlen interaktív elemet kell elhelyezni az elállási jog érvényesíthetősége céljából – derül ki az Origo cikkéből. Az újdonság nem csak a magyar piacra érvényes, hanem az EU minden tagállamában hatályba lép. A szigorú névhasználat nem véletlen: az elállási gomb vagy menü vagy egyéb beépített felirata nem lehet általános vagy ködösítő. Az olyan megoldások, mint a „Mégsem” vagy a „Visszaküldés” jogilag nem állják meg a helyüket; a szövegezésnek egyértelműen utalnia kell a szerződéstől való elállásra. A lap összegzése szerint elvárás, hogy az elállási gomb megnyomásával egy olyan elektronikus űrlapnak kell megnyílnia, amely minimálisan az alábbi adatokat kéri be a fogyasztótól: A digitalizált folyamat nemcsak a frontend-fejlesztést érinti, hanem a háttérfolyamatok automatizálását is megköveteli. A nyilatkozat beérkezését a vállalkozás köteles haladéktalanul és tartós adathordozón (jellemzően automatikus e-mailben) visszaigazolni a vásárló felé. Emellett a kereskedőknek tartaniuk kell magukat a szigorú pénzügyi határidőkhöz is: az elállás alapján visszajáró teljes összeget a nyilatkozat kézhezvételétől számított 14 napon belül vissza kell téríteniük a vevő részére. A funkciónak a szerződéskötéstől számítva legalább a 14 napos törvényi határidő lejártáig folyamatosan elérhetőnek kell maradnia, és a kereskedő köteles azt a fogyasztó által választott nyelven is biztosítani. A határidők számítása az ügylet típusától függően az alábbiak szerint alakul: A fogyasztóvédelmi szigorítás mellett a kereskedőknek továbbra is joguk van megtagadni az elállást bizonyos termékkategóriáknál. Az online elállási folyamat kialakításakor a webshopoknak dedikáltan kezelniük kell ezeket a kivételeket: Ezeknél és még néhány más terméktípusnál a vevő nem élhet a 14 napos elállási joggal. Az új szabályozás bevezetése komoly technikai felkészülést igényel a hazai e-kereskedelmi szektortól , különösen a kisebb, egyedi fejlesztésű motorokat használó KKV-któl. Azok a piaci szereplők, akik határidőre nem integrálják a felületükre a jogszabályi feltételeknek megfelelő „elállási gombot”, jelentős fogyasztóvédelmi bírságkockázattal néznek szembe. További részletek az Origo cikkében olvashatók .