● news.bsdnet.hu

A csúcstalálkozó helyszínének komoly jelentősége van, hiszen jelenleg Montenegró számít a bővítési folyamat éllovasának: akár már a jövő évben az Európai Unió huszonnyolcadik tagjává válhat, amit António Costa, az Európai Tanács elnöke teljesen reálisnak nevezett. A balkáni államok integrációjával kapcsolatban azonban hosszú ideje nincs előrelépés, vannak országok, amelyek már majdnem húsz éve várnak a belépésre a brüsszeli bürokratikus útvesztőkben. A folyamat felgyorsítása érdekében António Costa a döntéshozatali szabályok radikális átalakítását és egyszerűsítését szorgalmazza, amiről az Euronews hírcsatornának adott exkluzív interjúban beszélt . A politikus szerint a jelenlegi rendszer rendkívül nehézkes, hiszen a teljes eljárás alatt több mint negyven alkalommal kell szavazniuk a tagállamoknak. Brüsszel most arra törekszik, hogy csökkentse a döntési állomások számát. Az Európai Tanács elnöke elmondta: meg kéne szüntetni a nemzeti kormányok vétójogát a csatlakozási tárgyalások közbenső szakaszaiban. Úgy véli, az eljárás harminchárom fejezetének megnyitásához nem szükséges az egyhangú döntés, a tagállami vétójogot kizárólag a fejezetek lezárására korlátozná. Az uniós vezető szerint a kétoldalú vitákat az érintett országoknak egymás között kell rendezniük – a brüsszeli intézmények támogatásával. Észak-Macedónia előrelépését például korábban Görögország és Bulgária is többször megakadályozta a kisebbségi és alkotmányos viták miatt. Hasonló helyzet állt fenn Ukrajna esetében is, ahol Orbán Viktor rendszeresen élt a vétójogával, hogy megfékezze Ukrajna gyorsított felvételét. Péter Magyar azonban a napokban feloldotta ezt a két éve tartó vétó. António Costa az interjúban üdvözölte és pozitívnak nevezte Magyarország lépését. Brüsszelben olyan alternatív terveken is dolgoznak, amelyek teljes jogú tagság helyett csak korlátozott jogköröket adnának az új belépőknek. Friedrich Merz német kancellár nemrégiben azt javasolta, hogy Ukrajna egyfajta társult tagságot kapjon, amely megvonná Kijevtől a teljes szavazati jogot. Edi Rama albán miniszterelnök és Aleksandar Vučić szerb elnök szintén jelezték, hogy a gyorsabb integrációért cserébe hajlandóak lennének lemondani a vétójogról, ha ezzel helyet kapnak az uniós asztalnál. Ezzel párhuzamosan Párizs és Berlin közös javaslatot készített a Nyugat-Balkán és Moldova számára, amely a formális akadályok lebontásával fokozatos integrációt kínálna a tagjelölteknek.