● news.bsdnet.hu

A Magyar Gabonaszövetség fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy a harmadik országokból – így Ukrajnából is – az Unió területére érkező gabonaimport szabályozott keretek között, importvámok és vámkontingensek szabta korlátok mellett történhet. Szó sincs arról, hogy korlátozás nélkül áramolhatna az uniós piacra az EU-n kívüli országokból származó gabona. Ráadásul az importra vonatkozó egyezmények tartalmaznak egy biztonsági mechanizmust, melynek értelmében az EU bármikor beavatkozhat az import folyamatába, ha úgy tapasztalja, hogy az károsan befolyásolja az EU piacát. Az EU akár fel is függesztheti az egyezményt, amíg a folyamatok nem normalizálódnak. Az ukrán export helyzet jelentősen megváltozott 2022/2023-hoz képest. A háború kitörését követően az ukrán árutulajdonosok szinte bármilyen árat elfogadtak azért, hogy az árujukat kimenekítsék az országból. A fekete-tengeri kikötők lezárásával ugyanakkor csak az EU felé volt lehetőség elhagyni az országot. Az Unió annak érdekében, hogy az ukrán áruból minél gyorsabban, minél többet lehessen kimenteni, megnyitotta piacát, ill. az ukrán áru világpiacra történő kijuttatásához tranzitútvonalakat biztosított. A fekete-tengeri kikötők újraindulásával azonban lecsökkent az EU piacára nehezedő nyomás, és a tranzitútvonalak forgalma is jelentősen visszaesett. Erre a helyzetre reagálva az EU változtatott az ukrán import szabályozásán és keretek közé szorította azt, hasonlóan ahhoz, ahogy azt több más harmadik ország esetében is megtette. Az Európai Unió behozatali vámokat alkalmaz a harmadik országokból érkező gabona importjára, ez alól a fontosabb gabonaféléket számba véve a kukorica, a kiváló minőségű közönséges búza, a durumbúza, a rozs és a cirokmag számítanak kivételnek. Az EU Bizottság folyamatosan nyomon követi az árak és a szállítási költségek alakulását, és ezek alapján rendszeresen felülvizsgálja a megállapított importvámokat. A vámok kiszabása mellett az EU-nak lehetősége van nem preferenciális vámkontingensek létrehozására a WTO-val (Kereskedelmi Világszervezet) kötött megállapodások alapján, amelyek néhány kivételtől eltekintve minden harmadik országra vonatkoznak (erga omnes vámkvóták). Másrészt az EU és az egyes Unión kívüli országok közötti szabadkereskedelmi megállapodások értelmében, preferenciális vámkontingensek mentén, vámmentes behozatalt is lehetővé tehet. A vámkontingensek esetében mindig import engedélyt kell kérni az EU-tól. Az EU ezidáig 40 megállapodás keretében 70 országgal kötött kereskedelmi egyezményt. Gabona tekintetében ebből az Ukrajnával, Kanadával és az USA-val kötött megállapodások a legjelentősebbek. A nemrégiben sokat emlegetett Mercosur egyezmény a gabonafélék közül a kukoricát érinti, de jelenleg nincs jelentősége a kukoricára érvényben lévő vámmentes import miatt. Ezenkívül ez a vámkontingens is csak fokozatosan, 2031-re éri majd el az 1 M tonnát. Ugyanakkor az EU büntető vámokat is alkalmaz, mint ahogy azt teszi az orosz és belorusz malmi- és durumbúza esetében, amire 95 EUR/t szankciós vámot vetnek ki. Az EU alapvetően nettó búza exportőr, évente, terméstől függően 25-35 M tonna búzát exportál. Ennek ellenére, a földrajzi tagoltság, a különböző iparági igények, valamint a kereskedelmi megállapodások kétoldalú természete miatt az import is szignifikáns. A kiváló minőségű közönséges búza – ahogy említettük – vámmentesen érkezhet, a közepes és gyenge minőségű búza importvámja azonban alap esetben 95 EUR/t. Kedvezményes, nem preferenciális vámkontingensek keretében évente összesen 3 M tonna gyengébb minőségű búza hozható be az EU-n kívülről 12 EUR/t importvám megfizetése mellett. Nem preferenciális vámkvótákhoz kötődően 2026-ban május végéig összesen csupán 22.000 tonna búza érkezett az EU-ba. Az EU és Ukrajna között érvényben lévő DCFTA (mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás) preferenciális vámkontingenseket állapított meg, melynek keretében az egyes gabonafélék vámmentesen importálhatók az Unióba. Ennek alapján évente 1,3 M tonna búza érkezhet Ukrajnából. Ez a kontingens 2026-ra már kimerült, ennek értelmében idén már csak 95 EUR/t vám megfizetése mellett importálható a kiválótól gyengébb minőségű ukrán búza , ezért a további behozatal már egyszerűen nem éri meg. A kontingens keretében a szállítások még folyamatban vannak, az alább bemutatott – gazdasági évre vonatkoztatott – import adatokban még nem jelenik meg a teljes igényelt mennyiség. Az ukrán búza minősége nem éri el a vámmentes minőséget, ezért csak a kvóta erejéig tudnak az EU-ba exportálni. Tavaly – az áraknak köszönhetően – az ukrán import kvóta nem került kihasználásra. Az import esetén a határon megvizsgálják az áru minőségét és a hatóságok határozzák meg, hogy a szállítmány melyik tarifa osztályba tartozik. A kvóták bevezetése után nem volt „magas minőségű” ukrán búza import. Az ukrán behozatal a 2024/25-ös szezonhoz képest jelentősen visszaesett, részaránya a teljes búza importból 56%-ról 28%-ra csökkent. Kanadából korlátozás nélkül, vámmentesen érkezhet a búza a CETA kereskedelmi megállapodás keretében. Így búzát immár legnagyobb mennyiségben Kanadából importál Európa (túlnyomórészt prémium minőségűt). Forrás: Magyar Gabonaszövetség (A grafikon a képre kattintva nagyítható) Az Unió területére harmadik országból érkező árpa vámtétele 93 EUR/tonna. Éves szinten 307.105 tonna nem preferenciális kvóta áll rendelkezésre, 16 EUR/t vám megfizetése mellett. Ezen kívül létezik még egy végfelhasználáshoz kötött 20.000 tonnás nem preferenciális kvóta 8 EUR/t vámtétellel. Kihasználtságuk rendkívül gyenge. Az Ukrajnával kötött szabadkereskedelmi megállapodás keretében évi 450.000 tonna vámmentes árpa kontingens áll rendelkezésre, ehhez kötődően 2026 június végéig csupán 13.000 tonna import várható. Ez azt mutatja, hogy az ukrán áru nem kalkulál az európai piacra. Árpa legnagyobb mennyiségben immár az Egyesült Királyságból és Moldovából érkezik, Ukrajna visszaesett a 3. helyre, 4. helyen Szerbia áll. Forrás: Magyar Gabonaszövetség  (A grafikon a képre kattintva nagyítható) Már szó volt róla, hogy a kukorica vámmentesen érkezhet harmadik országból, hiszen az Unió nem képes a takarmány- és feldolgozó ipara számára elegendő mennyiségű alapanyagot megtermelni. Ezért az EU és Ukrajna közötti szabadkereskedelmi megállapodásnak kukorica tekintetében jelen pillanatban nincs jelentősége. Ez az egyezmény egyébként évi 1 M tonna ukrán kukorica vámmentes behozatalára ad lehetőséget. Az ukrán áru jelenleg nem kalkulál a magyar piacra. A fő felvevő EU-s országok Olaszország és Spanyolország, és a volumen túlnyomó része a Fekete-tengeren keresztül hagyja el Ukrajnát. Ukrajnából importál Európa a legnagyobb mennyiségben kukoricát, majd az USA, Brazília és Kanada következik. Forrás: Magyar Gabonaszövetség  (A grafikon a képre kattintva nagyítható) A búzán, árpán és kukoricán túl a következő árufélékre van még kedvezményes vámkontingens az EU-Ukrajna szabadkereskedelmi megállapodás alapján: emberi fogyasztásra nem alkalmas malomipari és keményítőipari melléktermékek (85.000 t), búzaliszt (30.000 t), keményítő (24.400 t), durva gabonaőrlemények (33.200 t), zab (7.700 t), ill. maláta és búzasikér (7.500 t). Ezen kvóták kihasználtsága egyelőre elmarad a várakozásokhoz képest. Alapvetően az árak és a rendelkezésre álló vámmentes kontingensek együttesen határolják be az Ukrajnából érkező gabona mennyiségét. Az ukrán importot jelenleg búza esetén a kimerült importkvóta, árpánál és kukoricánál a nem kalkuláló árak akadályozzák. Ezeken a korlátokon túl azonban adminisztrációs terhek is nehezítenék a hazánkba érkező ukrán importot, ha a tilalom eltörlésre kerülne. Magyarországon érvényben van egy bejelentési kötelezettség az egyes mezőgazdasági termékek importjára nézve, ill. Ukrajnában export engedélyhez kötött a Magyarországra történő kivitel búza, rozs, kukorica, repcemag és napraforgómag esetén. Ez az ukrán rendszer meglehetősen nehézkesen és bürokratikusan működik, ráadásul a repce esetén export adót is kell az exportőrnek fizetnie. Magyar Gabonaszövetség