● news.bsdnet.hu

A Közel-Keleten egyszerre több fronton is fokozódik a politikai és katonai feszültség: az iráni-amerikai viszony ismét élesedett, miközben a térségben zajló tengeri és politikai incidensek tovább növelik a bizonytalanságot. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a konfliktusok nem elszigetelten zajlanak, hanem egymásra hatva alakítják a térség biztonsági környezetét. Az Irán és az Egyesült Államok közötti egyeztetések gyakorlatilag megrekedtek – erről beszélt Mohszen Rezai, az iráni legfelső vezető katonai tanácsadója egy CNN-interjúban. A korábbi alelnök szerint a patthelyzet feloldásához amerikai részről politikai döntésre lenne szükség, többek között befagyasztott iráni vagyonok felszabadításával. Rezai ugyanakkor figyelmeztetett: ha Washington a katonai nyomásgyakorlás útját választja, Teherán kész lehet a konfliktus kiterjesztésére a Perzsa-öblön túl, akár a Vörös-tenger és a Földközi-tenger térségéig is. A politikus kizárta azt is, hogy a legfelsőbb iráni vezetés találkozzon Donald Trumppal, miközben az amerikai elnök korábban nyitottságot jelzett egy esetleges csúcstalálkozóra. A feszültséget tovább növeli, hogy az amerikai hadsereg bejelentette: egy szankció alá eső olajszállító tankert foglalt le az Indiai-óceánon, amelyet Irán támogatásával gyanúsítanak. A közlemény szerint a művelet célja az volt, hogy megakadályozzák a szankciók megkerülését. Washington ugyanakkor cáfolta Teherán állításait, miszerint iráni erők amerikai hadihajókat támadtak volna. Ezzel párhuzamosan az amerikai Középső Parancsnokság (CENTCOM) arról számolt be, hogy továbbra is akadályozzák az iráni kikötőkhöz kötődő kereskedelmi hajózást, és már több mint száz esetben léptek fel a térségben. Franciaországban előzetes eljárás indult a gázai flottilla aktivistáinak állítólagos bántalmazása ügyében, miután felmerült a gyanú, hogy izraeli hatóságok megsértették a nemzetközi egyezményeket a letartóztatott aktivistákkal szemben. A flottilla tagjait korábban Izrael állította meg, majd kitoloncolta, az eset azonban diplomáciai feszültséget váltott ki, és több európai ország is bírálta a történteket. A régió másik gócpontjában, Libanonban Joseph Aoun államfő élesen bírálta a Hezbollah vezetőjét. Az elnök szerint a milícia nem beszélheti a libanoni nép nevében, és a lakosság egyre inkább békét és stabilitást szeretne. A Hezbollah ugyanakkor továbbra is elutasítja az Izraellel kötendő tűzszüneti megállapodásokat, ami tovább nehezíti a politikai rendezést az országban.