● news.bsdnet.hu

Elhunyt Kecskeméti Sándor Munkácsy Mihály-díjas keramikus- és szobrászművész. A 78 éves alkotó a kortárs magyar plasztika egyik következetes, különleges hangú művésze volt, aki a kerámiát nem használati tárgyként, hanem önálló szobrászati nyelvként kezelte. Halála nemcsak a képzőművészeti szakmának veszteség: azoknak is fájdalmas hír, akik számára fontos, hogyan maradnak velünk a városok tereiben, galériákban és közgyűjteményekben egy élet munkái. Kecskeméti Sándor alkotásai Magyarországon és külföldön is láthatók, életműve pedig csendes, de erős nyomot hagyott a magyar művészetben. Kecskeméti Sándor 1947-ben született Gyulán, majd a Magyar Iparművészeti Főiskola kerámia szakán tanult, mestere Csekovszky Árpád volt. Már pályája elején más irányt választott, mint amit sokan a kerámiához társítottak: nem a hétköznapi tárgyak világa, hanem a forma, a tér és az anyag belső feszültsége foglalkoztatta. Műveiben a geometrikus és az organikus formák gyakran egyszerre vannak jelen. Alkotásai zártak és nyitottak, súlyosak és mégis légiesek: ez a kettősség tette felismerhetővé a formanyelvét. A hetvenes-nyolcvanas években kibontakozó sorozatai, köztük a Gyűröttek, az Omlások és a Monumentek, a szerkezet, a bomlás, az egyensúly és a belső feszültség kérdéseit járták körül. A magyar művészeti élet az elmúlt időszakban több fájdalmas búcsút is megélt: Benedek Gyula , Márkus Anna , Ádám Tamás és Kosztolányi György elvesztése is arra emlékeztet, mennyi különböző alkotói sorsból áll össze a magyar kulturális emlékezet. Kecskeméti Sándor munkái múzeumokban, galériákban, köz- és magángyűjteményekben, valamint köztéri környezetben is megtalálhatók. A hegyeshalmi határátkelő fogadóépületébe készült monumentális domborművei a magyar köztéri kerámiaszobrászat fontos alkotásai közé tartoznak. Hosszú időn át Magyarország és Németország között élt és dolgozott. A bajorországi Gundremmingenben is jelentős nyomot hagyott: ottani munkái nemcsak egy-egy térben vannak jelen, hanem a település vizuális arculatát is formálták. Életművének különös aktualitást ad, hogy a pécsi m21 Galéria nagyszabású kiállításon mutatta be közel hat évtizedes munkásságát. Az Az anyag válasza című tárlat a kerámia és a szobrászat határán született plasztikákat, reliefeket és papíralapú kísérleteket is középpontba állította. Kecskeméti Sándor nem a hangos jelenlét művésze volt. Munkásságát inkább a fegyelem, a belső következetesség és az anyaggal folytatott figyelmes párbeszéd jellemezte. A kerámiát felszabadította abból a szűk értelmezésből, amely sokáig használati tárgyként tekintett rá, és a szobrászat rangján szólaltatta meg. Ezért is fontos az életműve azoknak is, akik ritkábban járnak kiállításokra: művei azt mutatják meg, hogy egy anyag, egy forma vagy egy köztéri alkotás hogyan tud évtizedeken át hatni a környezetére. Kecskeméti Sándor pályája lezárult, de munkái továbbra is jelen vannak a magyar és a nemzetközi művészeti térben. Forrás: infostart.hu , m21.pecsigaleriak.hu , kozterkep.hu