● news.bsdnet.hu

Egy meg nem nevezett vállalat állítólag egyetlen hónap alatt nagyjából félmilliárd dolláros számlát halmozott fel az Anthropic mesterségesintelligencia-modelljének, a Claude-nak a használatával. A történet nem egy nagyszabású stratégiai beruházásról szól, hanem sokkal inkább arról, mi történhet akkor, ha egy cég az AI-használatot gyorsan, lelkesen, de megfelelő korlátok nélkül vezeti be. Az esetről az Axios jelentése alapján a Futurism számolt be. A lap szerint a vállalatnál az okozta a brutális költségrobbanást, hogy nem állítottak be limiteket az alkalmazottak Claude -licenceire. Egy AI-tanácsadó úgy fogalmazott: egy apró figyelmetlenség miatt sikerült egy hónap alatt 500 millió dolláros kárt okozni. A történet jól mutatja, hogy a mesterséges intelligencia vállalati bevezetése nemcsak technológiai, hanem pénzügyi és szervezeti kockázat is. A cégek sokszor abban bíznak, hogy az AI-eszközök gyorsan növelik a hatékonyságot, lerövidítik a munkafolyamatokat, és versenyelőnyt teremtenek. Csakhogy a kifinomultabb modellek és különösen az úgynevezett AI-ügynökök használata jelentős költségekkel járhat, főleg akkor, ha az alkalmazottak korlátlanul férnek hozzá ezekhez az eszközökhöz. A vállalati kultúrában közben egyre erősebb az a nyomás, hogy az alkalmazottak minél többször használjanak mesterséges intelligenciát. Ezt a jelenséget egyesek már „tokenmaxxingnak” nevezik: a lényeg, hogy a dolgozók minél több AI-használatot tudjanak felmutatni . A Futurism cikke szerint a Meta például már a teljesítményértékelésben is figyelembe veszi az AI-használatot. Az Amazonnál pedig korábban belső ranglista követte, hogy az alkalmazottak mennyit használnak AI-eszközöket, ezt azonban a Financial Times beszámolója szerint leállították, miután kiderült: egyesek értelmetlen feladatokat adtak AI-ügynököknek, csak hogy javítsák a pontszámukat. A költségrobbanás mögött nem mindig látványos hibák állnak. Egy technológiai vezető az Axiosnak arról beszélt, hogy náluk például voltak alkalmazottak, akik AI-modelleket használtak olyan egyszerű feladatokra is, mint az időjárás ellenőrzése. Ez tipikusan olyan feladat, amelyhez nincs szükség drága, nagy teljesítményű mesterséges intelligenciára. Sophia Velastegui, a Velastegui Ventures vezérigazgatója és a Microsoft korábbi AI-vezetője szerint a probléma egyik oka, hogy az emberek gyakran nem azokat a feladatokat automatizálják, amelyek a vállalat számára a legnagyobb értéket teremtik, hanem azokat, amelyeket egyszerűen nem szeretnek elvégezni. Ez pedig könnyen oda vezethet, hogy a cég rengeteget fizet olyan AI-használatért, amelynek üzleti haszna csekély vagy nehezen mérhető. Az AI-pártiak szerint a mostani időszak részben kísérletezési fázis: a vállalatok még tanulják, mire érdemes használni a technológiát, és idővel majd kialakulnak a jó gyakorlatok. Ez valóban megtörténhet, de az is elképzelhető, hogy sok cég kénytelen lesz visszafogni az AI-használatot, miután szembesül a valós költségekkel. Ez különösen érzékeny kérdés az AI-iparág számára, amely jelenleg óriási növekedési várakozásokra épít. Az OpenAI, az Anthropic és más vezető szereplők értékelését nagyrészt az a feltételezés hajtja, hogy a vállalatok tömegesen és egyre intenzívebben használják majd a modelljeiket. Ha azonban a cégek elkezdik szigorúan korlátozni a hozzáféréseket, ellenőrizni a felhasználást, vagy csak bizonyos munkafolyamatokra engedélyezni az AI-t, az visszafoghatja ezt a növekedési lendületet. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az AI-szolgáltatók maguk is hatalmas számítási költségekkel küzdenek. A modellek futtatása, fejlesztése és kiszolgálása rendkívül drága, miközben a szolgáltatók eddig gyakran alacsonyabb árakkal próbálták magukhoz csábítani az ügyfeleket. A Futurism cikke szerint egyes szolgáltatók már emelték a modelljeik használati díjait, illetve szigorúbb árkorlátokat vezettek be. A Microsoft példája is jelzi, hogy a nagyvállalatoknál sem magától értetődő a korlátlan AI-használat. A cikk szerint a Microsoft a múlt hónapban elkezdte lemondani a Claude Code licenceit, annak ellenére, hogy az eszköz rendkívül népszerű a szoftvermérnökök körében. Vagy éppen azért, mert túlságosan népszerű lett.