● news.bsdnet.hu

A Tisza-kormány annak érdekében, hogy erősítse az együttműködést a nemzetközi és európai jogi intézményekkel, két nemzetközi igazságügyi szervezet ügyében is szembement az Orbán-kormánnyal: Az Országgyűlés kormánypárti kezdeményezésre május 27-én, kivételes eljárásban törvényt fogadott el arról, hogy Magyarország mégis a Nemzetközi Büntetőbíróság tagja marad. A Görög Márta igazságügyi miniszter által jegyzett törvényjavaslat indoklása hangsúlyozza: Magyarország a jövőben is aktív és felelős szereplője kíván maradni a szabályokon alapuló nemzetközi rendnek. Egy olyan korszakban, amikor a fegyveres konfliktusok, a civil lakosság elleni támadások és a nemzetközi humanitárius jog megsértése ismét az európai és globális közbeszéd középpontjába kerültek, különös jelentősége van annak, hogy az államok ne gyengítsék, hanem erősítsék az elszámoltathatóság nemzetközi intézményeit. Bő egy évvel ezelőtt nagy vihart kavart, hogy az Orbán-kormány kezdeményezte Magyarország kilépését a Nemzetközi Büntetőbíróságból (International Criminal Court, ICC). A 1090/2025. számú kormányhatározat kimondta: hazánk felmondja az ICC statútumát, valamint a bíróság kiváltságairól és mentességeiről szóló, 2002-ben New Yorkban elfogadott megállapodást. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a lépést indokolva elmondta, hogy a testület az eredeti céljától eltérve politikai szervezetté vált, amit jól példáz a Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő elleni vádemelés. A Orbán-kormány elfogadhatatlannak tartotta ezt a folyamatot, jelezve, hogy nem kíván tovább részt venni a bíróság munkájában. A kormánynak más problémája is volt a Nemzetközi Büntetőbírósággal. Amikor Gulyás Gergelyt arról kérdezték, hogy az ICC főügyészének elfogatóparancsára letartóztatnák-e Magyarországon Vlagyimir Putyint, azt válaszolta : Magyarországon a magyar jogrendnek tudnak érvényt szerezni, ez alapján nem tudnák letartóztatni az orosz elnököt, mert nincs kihirdetve az ICC-statútum. Hozzátette: a magyar jogrendszer dualista alapon áll, egy nemzetközi egyezmény elfogadása önmagában nem válik a belső jog részévé, csak ha kihirdetik, ami azért nem történt meg, mert megítélésük szerint a magyar Alaptörvénnyel ellentétes az egyezmény. 1998-ban az Egyesült Nemzetek Szervezetének keretein belül hozták létre a Római Statútumot , amely 2002. július 1-jén lépett hatályba, és ekkor kezdhette meg működését a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság, amelynek 125 állam (köztük az Európai Unió 27 tagállama) tagja, 29 állam aláírta, de még nem ratifikálta az egyezményt. Érdekesség: több ország nem tagja az ICC-nek, köztük az Egyesült Államok, Kína, Oroszország, India, Törökország és Izrael. A testületnek 2015-től 2024-ig Kovács Péter személyében magyar bírája is volt. A bíróság emberiesség elleni vagy háborús bűncselekmények, illetve agresszió esetén jár el, de csak akkor A Római Statútum tizenhat különböző, emberiesség elleni bűncselekményt sorol fel, közöttük például az emberölést, a népirtást, a rabszolgaságot, a lakosság deportálását vagy erőszakos kitelepítését, a kínvallatást és a prostitúcióra kényszerítést. A statútum 8. cikkelye határozza meg a háborús bűncselekményeket attól függően, hogy a fegyveres konfliktus nemzetközi, azaz országok közötti, vagy nem nemzetközi, azaz lázadó csoportok vagy állami és nem állami fél közötti. Összesen 74-féle ilyen háborús bűncselekményt különböztet meg a statútum. Az ICC az elmúlt negyedszázadban elfogatóparancsot adott ki négy hivatalban lévő vagy korábbi állami vezető ellen: Putyin ellen 2023 márciusában adtak ki elfogatóparancsot, mert – a bíróság közleménye szerint – megalapozott a gyanú, hogy az orosz elnök személyesen felelős ukrán gyermekek jogellenes deportálásáért és átszállításáért Oroszországba. Marija Zaharova, az orosz külügyi szóvivő értelmetlennek nevezte az elfogatóparancsot, mivel országa nem működik együtt a szervezettel. Netanjahu ellen 2024 novemberében, a gázai népirtás miatt adtak ki elfogatóparancsot. Az ICC azzal indokolta lépését, mert észszerű okuk van feltételezni, hogy az izraeli vezető háborús és emberiség elleni bűncselekményeket hajthatott végre, amikor korlátozta a Gázai övezetbe szánt humanitárius segélyek szállítását, valamint hogy az Izraeli Védelmi Erők civil célpontokat is megtámadtak a palesztin enklávé elleni invázió alkalmával. A bíróság „megalapozott okot” talált arra, hogy Netanjahu büntetőjogi felelősséget viseljen háborús bűncselekményekért, köztük „az éheztetés mint hadviselési módszer” és „az emberiség elleni bűncselekmények, a gyilkosság, az üldözés és más embertelen cselekmények” miatt. Az ICC elutasította Izrael fellebbezését, amelyben a bíróság joghatóságát vitatta. (Borítókép: A Nemzetközi Büntetőbíróság épülete 2025. július 15-én. Fotó: Nicolas Economou / NurPhoto / Getty Images) Kövesse az Indexet Facebookon is!