● news.bsdnet.hu

A magyar közvéleményt híresen nem érdekli a külpolitika – vagy mondhatnánk azt is, hogy mivel a magyar nyilvánosság elég szelektíven számol be a külvilág történéseiről, így sokszor maga a kontextus is hiányzik, amiben a külvilág történései értelmezhetőek. „A magyar közvéleményt híresen nem érdekli a külpolitika – vagy mondhatnánk azt is, hogy mivel a magyar nyilvánosság elég szelektíven számol be a külvilág történéseiről, így sokszor maga a kontextus is hiányzik, amiben a külvilág történései értelmezhetőek. Jó példa erre a szomszédunkban dúló háború, ami úgy tört ki 2022-ben, hogy tulajdonképpen akkor már 8 éve tartott, csak az intenzitása változott, és idehaza csak olyanfajta szűk látókörű értelmezéseket, pozíciókat kapott, miszerint az ember kiáll-e az áldozat (a megtámadott Ukrajna) mellett morálisan, avagy »mindegy, csak maradjunk ki belőle« alapon támogatja a békét, és megértő az oroszokkal szemben. Mindezt azért mondom, mert innen nézve eléggé úgy fest, hogy a magyar belpolitika 2026-ra a globális helyzet egyik lábjegyzete lett. Elvégre a kampány hangsúlyos témája volt az orosz befolyás, a gáz és az olaj, lehallgatták itt a külügyminisztert, külföldi kémkedés vádjaival illettek magyar újságírókat, az új kormány legerősebb minisztere pedig, akinél a gazdaság és az energetikai kérdések lesznek, a háborún legtöbbet gazdagodó multik egyike, a Shell olaj- és földgáznagyvállalat korábbi alelnöke és részvényese. Ez utóbbinak egyébként be kellett volna kapcsolnia a vészcsengőt a korrupcióra oly érzékeny exellenzéki közvéleménynél, hiszen ez a helyzet a state capture tankönyvi példája, ám az O1G-koalíció annyira meggyűlölte a Döbrögiket, hogy inkább ideológiamentes, szerethető-szakértői imidzset épített az új kormányba érkezőknek, akik közül többet amúgy a népnyelv gyíkemberekként szokott azonosítani. Mindennek tetejében a Fidesz és holdudvara is erősen benézte a globális átrendeződést és az ebből következő viszonyrendszert, amikor a Trump-kormányhoz és a neokonokhoz kötötte a hajóját, abban bízva, hogy az amerikaiak gyorsan elhozzák a békét. Mi több, a jobboldal környékén sorra jöttek ki az olyan könyvek, mint Békés Márton Világrendszerváltása vagy Orbán Balázs Huszárvágás című konnektivitáselméleti munkája, amelyek már az egypólusú amerikai hegemónia utáni, multipoláris világ eljövetelét várták, ahol Oroszországot és Kínát is egyenrangú partnerként kell kezelnünk. Az eredmény? A választás előtt J. D. Vance alelnök Magyarországra jött, nyélbe ütött pár zsíros bizniszt (rengeteg olajat és fegyvert adott el a magyaroknak), hogy aztán a választás másnapján Trumpék vígan gratuláljanak az új győztesnek, az euroatlanti elköteleződésű Tisza Pártnak.” Nyitókép: Kent NISHIMURA / AFP Egyéves az CDU-CSU-SPD-koalíció! Mutatjuk a berlini kormány mérlegét. Nem akar leállni az orosz elnök. Kaja Kallas lesöpörte az új tervet az asztalról. Az orosz elnök ismét a NATO keleti bővítésével magyarázta a háború kirobbanását, Zelenszkijjel pedig csak egy tartós békemegállapodás után ülne le tárgyalni. Nem sok esélyt ad Ukrajnának az orosz elnök. Nagyon vicces kedvében volt az ukrán elnök. Nem tudni, hogy fog erre reagálni Putyin. A jobboldali pártvezető a Telegraphban fejtette ki, miért óriási felelősség a múlt heti, elsöprő erejű győzelem. Ez ez a polgári Magyarország. A miniszterelnök esti élő műsorban járta végig Orbán Viktor hivatalát.