● news.bsdnet.hu

Ha ma azt mondjuk, japán irodalom, a legtöbbünknek Murakami vagy a haikuk ugranak be, pedigaz egész egy ezer évvel ezelőtti „girl power” pillanattal kezdődött. A Heian-kori Japánban ugyanis a nők – bár papíron alig volt szavuk – valójában a kulturális élet motorjai voltak. Ebben a különös, rituálékkal és selyemruhákkal teli világban élt egy nő, akit ma Muraszaki Sikibu néven ismerünk. A dolog érdekessége, hogy ez nem a valódi neve:a Muraszaki egy regényhősére utal, a Sikibu pedig az apja rangját jelölte. Akkoriban ugyanis egynemesi származású nőnevét titokban tartották a nyilvánosság előtt – de a gondolatait, szerencsére, nem sikerült elrejteni. Muraszaki már gyerekként kilógott a sorból. Míg a lányoktól akkoriban azt várták el, hogy szépen írjanak japánul és értsenek a divathoz, őa bátyja óráit kihallgatva megtanult kínaiul is. Ez akkoriban nagyjából akkora lázadásnak számított, mintha ma valaki feltörné a Pentagon szerverét: a kínai nyelv ugyanis a férfi politikai elit kizárólagos játékszere volt. Édesapja, bár büszke volt rá, állítólag sokszor felsóhajtott: „Bárcsak fiúnak születtél volna!” Szerencsére Muraszaki nem hagyta elveszni a tehetségét. Amikor a császári udvarba került, a várakozással éspletykákkal telt délutánokonírni kezdett. Így született meg aGendzsi szerelmei, egy olyan monumentális mű, amit ma az első modern regényként tartunk számon. AGendzsi szerelmeinem egy poros tanmese volt. Képzelj el egy olyan történetet, amitele van intrikával, viszonzatlan szerelemmel, udvari pletykákkal és nagyon is hús-vér karakterekkel. A főhős, „Fényes Gendzsi”hercegnem egy tökéletes lovag: esendő, néha önző, és folyton keresi a helyét a világban. A könyv akkora siker lett, hogyaz udvarhölgyek fejezetenként adták kézről kézre a selyempapírra írt szöveget, pont úgy, ahogy mi várjuk ma kedvenc sorozatunk új részeit. Muraszaki pedig mindent megfigyelt: a naplójából tudjuk, hogy nemcsak az irodalomhoz értett, de elég csípős véleménye volt a vetélytársairól is. Muraszaki Sikibu sikere emlékeztet minket arra, hogy az igazán jó történetek nem évülnek el.Ezer év távlatából is pontosan értjük azokat az érzelmeket, amikről írt: a magányt, a vágyat vagy éppen a társadalmi elvárások szorítását. Bebizonyította, hogy még egy olyan világban is, ahol a nőknek „hivatalosan” csak a paravánok mögött volt helyük, néhány toll- vagy ecsetvonással le lehet bontani a falakat. Magyar irónő is akad, akit méltatlanul elfelejtettek:Földes Jolánleghíresebb regényéből egymillió példányt adtak el világszerte, itthon azonban bezúzták a könyveit. Múzsák a csók után Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában. Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen! hirdetés