● news.bsdnet.hu

A 25 év alatti fiatalok által szerkesztett Balzac nevű lapnak adta első hivatalos interjúját Lannert Judit, az új oktatási és gyermekügyi miniszter. A tárcavezető be akarja vonni a fiatalokat az oktatási kérdésekbe. Az interjúban Lannert a többi közt a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok rendszeréről, a szabad iskolaválasztásról, az érettségi reformjáról és a pedagógusok teljesítményértékelésének átalakításáról is beszélt. Czifrik Katalin Gazdasági újságíró Ezeket látta már? Az oktatás- és gyermekügyi miniszter már a parlamenti bizottsági meghallgatásán közölte, hogy átvilágítják a közoktatási rendszert, felülvizsgálják a tankerületek és a Klebelsberg Központ szerepét, valamint helyreállítják az egyetemek autonómiáját. Ezt követően május 22-én bejelentette, hogy vizsgálatot indít egy 45 milliárdos tankönyvbeszerzés ügyében , mivel átlátható viszonyokat akar a közpénzek tekintetében. Egy héttel később pedig azt mondta, hogy a kormány már a nyár folyamán visszaállítja a tantestületek véleményezési jogkörét a vezetői pályázatok elbírálásában. Ahol az idő sürgetése miatt erre már nincs mód, ott a miniszter utólagosan kéri ki a pedagógusok véleményét. A Telex összefoglalója szerint a Balzacnak adott első interjúban Lannert Judit kifejtette, hogy a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok rendszere nem feltétlenül az oktatás minőségéről, hanem inkább a társadalomról szól. A kompetenciamérések adatai alapján ugyanis nem látszik, hogy ezek az intézmények jobban fejlesztenék a diákokat, mint a hagyományos általános iskolák. „ Magasabb szintről indulnak, mert ki lettek szelektálva, de ugyanolyan tempóban haladnak ” – fogalmazott a miniszter, aki szerint ez a rendszer inkább az elit pozíciójának biztosítását szolgálja . Lannert úgy véli, a kérdés megér egy alapos társadalmi egyeztetést, amelybe a fiatalokat is be kell vonni, hiszen az ő jövőjükről van szó. A miniszter szerint az oktatási rendszer feladata, hogy minden iskola jó legyen, és ne csak néhány elit intézmény nyújtson kiemelkedő színvonalat . Úgy képzeli el a jövőt, hogy a gyerekek több szabadságot és bátorítást kapjanak, hogy merjenek kérdezni, hibázni, és több időt szánhassanak arra, amit igazán szeretnek. „ Ettől vidámabbak és felszabadultabbak lesznek ” – mondta, hozzátéve, hogy a mai fiataloknak különösen nehéz lehet boldogulni a világban, ahol egyre több katasztrófa-forgatókönyvvel kell szembenézniük. Az érettségi rendszerét sem hagyná érintetlenül a miniszter, de nem tervezi eltörölni. Ehelyett modernizálná, hogy az jobban megfeleljen a mai kor követelményeinek. Bár konkrétumokat nem árult el, egyértelművé tette, hogy az oktatási rendszer minden szintjén szükség van a reformokra. Lannert Judit a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerének átalakítását is bejelentette. A jelenlegi rendszer szerinte túl sok adminisztrációval jár, miközben nem nyújt valódi szakmai visszajelzést. Ezért az idei tanévben felfüggesztik a teljesítményértékeléshez kapcsolódó feltöltési kötelezettséget , hogy a tanárok mindennapjait megkönnyítsék. A korábban megszerzett illetmények természetesen megmaradnak, de a cél egy olyan rendszer kidolgozása, amely valóban segíti a pedagógusokat, nem pedig újabb terheket ró rájuk. Az interjúban szó esett az egyházi fenntartású iskolák helyzetéről és a hátrányos helyzetű gyerekek oktatásáról is, de Lannert külön kitért a felsőoktatás problémáira. Szerinte az alapítványi forma önmagában nem ördögtől való , de a jelenlegi rendszerben nem mindig arra használták a közpénzt, amire kellett volna . A miniszter átláthatóbb, egységesebb felsőoktatás-politikát szeretne, amelyet az oktatókkal és a diákokkal közösen alakítanak ki. Lannert Judit elárulta, hogy pályája elején nevelőtanárként dolgozott egy gyermekotthonba n, ami mélyen meghatározta az oktatáshoz való hozzáállását. Emellett azt is elmondta, hogy részt vett a tanártüntetéseken, és számára is szürreális élmény volt Korda György Reptér című számát hallgatni a demonstrációk közepette. Lannert Judit