● news.bsdnet.hu

Már csak a te 1%-od hiányzik! A titkosszolgálatoknál vizsgálatra számíthatnak, a Terrorelhárítási Központ és a Nemzeti Információs Központ sorsa még nem dőlt el, de valószínűleg nem minden nemzetbiztonsági szerv áll majd a belügyminiszter irányítása alatt, aki más mentalitású tárcavezető akar lenni, mint amilyen Pintér Sándor (vagy Rogán Antal) volt – nagyjából így lehetne leszűrni a Tisza-kormány leendő belügyminiszterének, Pósfai Gábornak a bizottsági meghallgatásán elhangzott nyilatkozatainak lényegi elemeit. Pósfait hétfőn a nemzetbiztonsági, valamint a honvédelmi-és rendészeti bizottságban is meghallgatták. Emellett Orbán Anitát is meghallgatták, akihez külügyminiszterként a polgári hírszerzésért felelős Információs Hivatal irányítása kerül majd. „Nem akarok rendőrminiszter lenni” – gyakorlatilag ezzel a kijelentéssel indított a korábban a Decathlont igazgató, majd a Tisza operatív igazgatójaként tevékenykedő Pósfai. Ezzel lényegében elejét is vette annak, hogy amiatt érjék bírálatok, mert eddig semmi köze nem volt sem a rendvédelemhez, sem a belügyhöz, ellentétben elődjével, Pintér Sándorral. Pósfai a laikusságát igyekezett inkább pozitívan, előnyként feltüntetni. Mint mondta, „a lojalitás nem lehet fontosabb a szakmaiságnál, ez különösen veszélyes lehet a rendvédelemben”, ezt pedig nem lehet nem úgy értelmezni, mint egyfajta negatív kritikát a Fidesz örökös belügyminisztere, Pintér Sándor felé. Strukturális változtatásokat ígért a belügyben, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy azok a feladatok, amelyek egy ideje a belügyi tárcát terhelik, noha nem odavalók, lekerülnek a minisztériumról. Ilyen az oktatás és az egészségügy. A bérrendezés kérdését azonban kerülte, arra hivatkozva, hogy nem tudni, mi van az államkasszában. Pósfai meghallgatásain az nem derült ki, hogy kik lesznek az államtitkárai. A nemzetbiztonsági bizottsági meghallgatásán a leendő belügyminiszter mellett ült dr. Retteghy András ügyvéd, aki a Nemzeti Választási Bizottságban a Tisza Párt delegáltja volt és Magyar Péter képviseletében is eljárt a Vogel Evelint érintő ügyben, de azt nem tudni, Retteghy kap-e kormányzati pozíciót vagy bármilyen más szerepet Pósfai mellett. Kerestük telefonon Retteghyt, de nem értük el. Egyelőre bizonytalan a Terrorelhárítási Központ (TEK) és a Nemzeti Információs Központ (NIK) sorsa. A TEK jelenleg a Belügyminisztérium alá, míg a NIK a Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozik. A TEK a régebbi, még 2010-ben, a második Orbán-kormány idején alapították. A megalapítása óta Orbán Viktor egykori személyi testőre, Hajdu János irányította. Kezdetben a TEK-re rossz szemmel, mondhatni irigykedve néztek a rendőrök, mert a szervezetbe rengeteg pénzt és erőforrást pumpált a kormány, és a titkosszolgálat sem zárta a szívébe, miután két terület (a terrorelhárítás és a szélsőséges szervezetek felderítése) is átkerült a TEK-hez az Alkotmányvédelmi Hivataltól. Később aztán a szélsőségesek felderítése visszakerült az AH-hoz, a terrorelhárítás viszont a TEK-nél maradt. És mivel nincs más olyan szervezet, ami most a terrorelhárítással foglalkozna, a TEK-et nem lehet olyan egyszerűen megszüntetni. Vélhetően erre utalt Pósfai, amikor azt mondta: arra a technikai felkészültségre és tudásra, amit a TEK képvisel, szükség van, ezért nem fognak elhamarkodott lépéseket hozni ez ügyben. Szerinte senki nem mondta, hogy ezen a téren mást szeretne az új kormány, mert ez a munka nagyon fontos és mindenkit meg fognak tartani, aki ezen a téren speciális tudással rendelkezik. Korábban Magyar Péter jelezte, hogy őt nem a TEK, hanem a Készenléti Rendőrség fogja védeni. Sokan ezt is annak előszeleként értelmezték, hogy a TEK-et megszünteti az új kormányzat. A TEK-et sok kritika érte az elmúlt 16 évben, ezeknek a kritikáknak egy része politikai, más részük szakmai természetű volt. Úgy tudjuk, hogy az április 12-i választás után a TEK-en belül komoly feszültség volt. Forrásaink szerinte ennek az az oka, hogy az állomány tagjai közül többen úgy érezték: az elmúlt időszakban a szervezet több olyan ügybe is belekeveredett, aminek erősen politikai színezete volt, ez viszont rontott a TEK külső megítélésén. Erre példa, hogy az ukrán aranykonvoj lefoglalásában is részt vett a TEK, de a terrorelhárítók csak a végrehajtók voltak abban a műveletben. Kevésbé van a kirakatban a rogáni éra szülötte, a Nemzeti Információs Központ, ami 2022-ben kezdődő ciklus után jött létre és a sorsa ugyanúgy bizonytalan, mint a TEK jövője. A NIK egy értékelő-elemző szerv, ahol a különféle titkosszolgálatoktól származó információk futnak össze, elvileg ezekkel az információkkal segítik a kormányzati döntéshozatalt. Ugyanakkor a NIK-et is érték olyan vádak, hogy a kormányzati propaganda érdekében használták fel. Önmagában a NIK koncepciója nem ördögtől való, hiszen ha jól használják, akkor tényleg segítheti a döntéshoztalt – valószínűleg ez lehet az oka, hogy még nem született döntés a NIK sorsáról sem. Ahogy arról sem tudni, kihez tartozik majd a szervezet, ha úgy döntenek, megtartják. Ha a funkciójából indulunk ki, akkor a NIK-nek – feltéve, ha megmarad – a Miniszterelnökség alatt vennék a legnagyobb hasznát. Újra egyesítik a rendvédelmi és a nemzetbiztonsági szervek felügyeletét – derült ki Pósfai Gábor meghallgatásán. Ez szakítás a 2022-ben kezdődő ciklussal, amikor a Nemzeti Védelmi Szolgálat kivételével a belügytől a Miniszterelnöki Kabinetiroda alá kerültek a titkosszolgálatok. Most ezt visszacsinálnák, annyi eltéréssel, hogy az Információs Hivatal (hírszerzés) a külügyi tárca felügyelete alá kerülne. Ha nem is lesznek egy tárca irányítása alatt, de az AH-nál és az IH-nál is vizsgálatok lesznek – ezt Pósfai és Orbán Anita leendő külügyminiszter külön-külön is megígérte. Sőt, az is kiderült ezeken a meghallgatásokon, hogy Pósfai, Orbán és Ruszin-Szendi Romulusz együttműködnek majd a nemzetbiztonsági szervek munkájában. Honvédelmi miniszterként Ruszin-Szendi fogja ugyanis felügyelni a katonai titkosszolgálatokat. Pósfai ugyanakkor igyekezett megnyugtatni a titkosszolgákat, mondván, „aki nem kompromitálódott, annak ezután is helye lesz a nemzetbiztonságban”. Pósfai szerint „a legnagyobb kockázat az volt, ha ez tényleg így volt, hogy a legnagyobb ellenzéki párt ellen használták” – utalt a leendő belügyminiszter arra, hogy az előző kormányzat szerinte az ellenzéki párt ellen használta a nemzetbiztonsági szerveket, ami szerinte aláásta a társadalmi bizalmat ezekben a szervezetekben. Pósfai példát ugyan nem mondott, de nem nehéz kitalálni, hogy milyen ügyekre utalt, bár lényeges, hogy az állítását feltételes módban fogalmazta meg. A Szabó Bence rendőr százados által a kampány véghajrájában kirobbantott ügy lehet az egyik, bár ebben az ügyészség márvizsgálódik.Ennek a lényege, hogy Szabó szerint a titkosszolgálat felhasználásával akarhatták a Tisza Párt informatikai rendszerét bedönteni még a választások előtt. A kormányzat és az AH is tagadta a vádakat, szerintük kémelhárítási ügyről van szó, amit Szabó „benézett”. Ezzel kapcsolatban Kocsis Máté a Telexnek hétfőn azt mondta: nagyon fontosnak tartja, hogy a Nemzetbiztonsági Bizottság kivizsgálja, hogy a nemzetbiztonsági szolgálat rádolgozhatott-e a Tisza Pártra, mert „semmi ilyesmi nem történt”, és „ezt akkor fogják csak látni, ha ők maguk kivizsgálják”. Szintén a kampányban derült ki, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatalhónapokig lehallgatottegy Tisza Pártot támogató üzletembert. Rogán Antal minisztériuma ezt elismerte, deszerintük nem azért, mert köze volt a Tisza Párthoz. Pósfai azt is megígérte, hogy ki fogják vizsgálni a Pegasus kémszoftverhez kapcsolódó lehallgatási botrány részleteit, és nyilvánosságra fogjuk hozni az ügynökaktákat. Utóbbit márMagyar Péter is bejelentette, előbbi viszont új hír. Az izraeli kémszoftverrel Magyarországon újságírókat és médiavállalkozókat figyeltek meg. A Pegasus célpontjai közt voltakneves ügyvédek,ellenzéki politikusok, majd még továbbiújságírók,újságírókat segítő forrás, médiatulajdonosok ésvédőügyvédek, valamint voltkormánytisztviselők,nemzetbiztonsági vezetők,sőt még Áder János testőrei is. A kormány már elismerte, hogy használták a kémszoftvert, de Pintér Sándor belügyminisztertől Orbán Viktor miniszterelnökig következetesen azt állították, hogy minden megfigyelés teljesen jogszerű volt. A társadalmi bizalom helyreállítása érdekében Pósfai azt ígérte, hogy megerősítik a nemzetbiztonsági bizottság jogköreit. Kérdés, hogy ez konkrétan mit jelent. Az biztos, hogy a szolgálatok fölötti civil kontroll évtizedek óta hiányzik.