● news.bsdnet.hu

Lannert Judit egy gyerekközpontú, kompetenciaalapú, rugalmas oktatási rendszer felé mozdulna el. 2026. június 6., 15:50 Szerző: Lányi Krisztina A legfrissebb hírekért kövessen minket a Google-ön! Lannert Judit alig egy hónapja lett Magyarország oktatási és gyermekügyi minisztere, első nagyobb interjúja alapján kezd körvonalazódni, hogyan képzeli el magyar oktatás jövőjét. Szerinte csak akkor lesz versenyképesek a hazai intézmények, ha radikálisan újragondoljuk, mit és hogyan tanítunk. A Balzac diákújságnak adott beszélgetésben a miniszter a középiskolai felvételi rendszer igazságtalanságairól beszélt, de azt is elmondta, milyen alapelvek mentén képzeli el az oktatás átalakítását. A mesterséges intelligencia térnyerése szerinte nem technológiai kérdés, hanem pedagógiai. Ma már előfordul, hogy a tanár AI‑jal készít tesztet, a diák pedig AI‑jal oldja meg, így eltűnik a gondolkodási folyamat, amelynek az iskola legfontosabb terepe kellene lennie. Lannert szerint az AI‑hoz „fel kell nőni”: csak akkor használható jól, ha a diákok szövegértése és logikai gondolkodása erős. Ehhez azonban a magyar oktatási rendszer jelenleg nem ad megfelelő alapot, mert elhanyagolja a kritikai gondolkodást, a kommunikációt, a kreativitást és az együttműködést. A miniszter szerint nem a szelekcióra, hanem a fejlődésre kell építeni az oktatást, amelyben a technológia nem helyettesíti, hanem támogatja a gondolkodást. Lannert Judit úgy látja, a negyedik és hatodik évfolyam utáni felvételi vizsgáztatás nem a gyerekek fejlődését szolgálja, hanem az elit önreprodukcióját. A hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba járók magasabb szintről indulnak, de nem fejlődnek gyorsabban, vagyis a rendszer nem teljesítmény-, hanem szelekcióalapú. A felvételi „kegyetlen”: egyetlen háromórás vizsga dönti el a gyerekek jövőjét, miközben a csökkenő gyerekszám miatt már nincs is valódi verseny . A miniszter társadalmi egyeztetést ígért, amelybe a fiatalokat is bevonná, de leszögezte, hogy véleménye szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok rendszere azt szolgálja, hogy az elit minél inkább elkülönítse magát. Megismételte, amit már miniszteri meghallgatása idején is mondott: a magyar diákok Európa egyik legnagyobb óraszámával tanulnak, mégis csak közepes eredményeket érnek el. Szerinte a rendszer felesleges munkára kényszeríti a gyerekeket, miközben a skandináv országok spirális tananyaggal, rugalmasabb tanulásszervezéssel és kevesebb tantárggyal érnek el jobb eredményeket. A miniszter szerint az alsó tagozaton különösen fontos lenne a rugalmasság. Nem biztos, hogy 45 percig kell ülni, ha 20 perc után elfáradnak a gyerekek. A pedagógusoknak nagyobb autonómiát adna, az állam pedig egy „étlapot” biztosítana, amelyből az iskolák saját közegükhöz igazodva választhatnak. (Fotó: Balzac / YouTube)