● news.bsdnet.hu

A magyar igazságszolgáltatás egyik legjelentősebb intézményi változása jöhet 2027-ben: hivatalosan is megkezdődtek az előkészületek Magyarország csatlakozására az Európai Ügyészséghez (EPPO). Az uniós szervhez való belépés nemcsak politikai fordulatot jelent, hanem egy teljesen új nyomozati és vádemelési rendszer megjelenését is Magyarországon. A következő hónapokban megkezdődhet a magyar ügyészek toborzása, az infrastruktúra kiépítése, és kialakulhat az a szervezet, amely az uniós pénzekkel kapcsolatos csalások , korrupciós ügyek és súlyos áfacsalások kivizsgálásáért felel majd. A folyamat egyik első hivatalos lépéseként A megbeszélésen a magyar fél jelezte, hogy aktív és konstruktív partnerként kíván részt venni az EPPO munkájában. Az Európai Ügyészséget sokszor félreértések övezik. Az EPPO nem rendelkezik saját fegyveres egységekkel, nem önálló rendőrség és nem is úgy kell értelmezni, mint egy európai NAV-ot. Feladata az lesz, hogy az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményeket vizsgálja. Ide tartoznak többek között: A nyomozásokat magyarországi európai delegált ügyészek irányítják majd, akik ugyan Magyarországon dolgoznak, de nem a hazai ügyészségi hierarchiának lesznek alárendelve. Az ügyekben közvetlenül az Európai Ügyészség rendszeréhez kapcsolódnak, és európai felügyelet mellett dolgoznak. A tényleges nyomozati cselekményeket továbbra is a magyar hatóságok végzik majd. A rendőrség, a NAV nyomozói vagy más bűnüldöző szervek hajtják végre a házkutatásokat, lefoglalásokat és egyéb intézkedéseket, de az ügyek szakmai irányítása az EPPO delegált ügyészeinél lesz. Az intézmény központja Luxemburgban található. Az Európai Ügyészség élén Laura Codruta Kövesi áll , aki korábban Románia korrupcióellenes ügyészségének vezetőjeként vált nemzetközileg ismertté. A rendszer sajátossága, hogy miközben helyben európai delegált ügyészek dolgoznak. Magyarország csatlakozása esetén a következő másfél év egyik legfontosabb feladata ezeknek a pozícióknak a betöltése lesz. A jelenlegi tervek szerint a magyar csatlakozás előkészítésének egyik első gyakorlati lépése a szakemberek kiválasztása lesz. A toborzás várhatóan már 2026 őszén megkezdődhet. Nemcsak ügyészekre lesz szükség, hanem adminisztratív, informatikai és jogi háttérszemélyzetre is. Emellett Az Európai Ügyészség költségvetését alapvetően az Európai Unió finanszírozza. Az EPPO 2025-ben mintegy 86 millió euróból (közel 34 milliárd forintból) gazdálkodott, a következő években pedig ennél is nagyobb költségvetéssel számolnak. Magyarország a közös uniós befizetéseken keresztül járul hozzá a rendszer fenntartásához, emellett azonban a hazai működés költségeit is biztosítania kell. Ide tartozik a magyar delegált ügyészek munkakörnyezetének, technikai hátterének és infrastruktúrájának finanszírozása. A számítások szerint ez éves szinten néhány milliárd forintos többletkiadást jelenthet a magyar költségvetésnek. Az Európai Ügyészség szerepe az elmúlt években jelentősen felértékelődött. amelyekben a becsült kár meghaladta a 67 milliárd eurót, vagyis mai árfolyamon több mint 26 ezer milliárd forintot. Ez azért fontos adat, mert jól mutatja, hogy az EPPO elsősorban a nagy értékű, összetett és gyakran több országot érintő pénzügyi bűncselekményekre koncentrál. Ha a csatlakozási folyamat a jelenlegi menetrend szerint halad, Magyarország 2027-ben válhat teljes jogú taggá. Ezt követően az Európai Ügyészség már magyar ügyekben is indíthat nyomozást, kezdeményezhet kényszerintézkedéseket és emelhet vádat. Ez azt jelenti, hogy 2027 elejétől először fordulhat elő, hogy egy Magyarországon zajló, uniós pénzeket érintő korrupciós vagy csalási ügyben nem a hazai ügyészség, hanem az Európai Ügyészség rendszerében dolgozó delegált ügyész hozza meg a legfontosabb döntéseket. Ez a magyar igazságszolgáltatás működésében és az uniós források ellenőrzésében is új korszakot nyithat.