● news.bsdnet.hu

Mindenki azt hitte, az okostelefonok végleg elsöprik a múlt kövületeit, a statisztikák mégis mást mutatnak: Magyarországon még mindig közel 3 millió vezetékes előfizetés él. Bár a szám hatalmas, a valóság árnyaltabb, hiszen szakértői becslések szerint mindössze 600-700 ezer körül lehet azoknak a száma, akik aktívan használják is a készüléket, és nem csak a kedvezményes internetcsomag részeként „pihen” náluk a vonal. Több százezer magyar családnak azonban ma is a „zsinóros” készülék jelenti a biztonságot és a spórolást. Vajta Zoltán Közéleti újságíró Ezeket látta már? A 81 éves Szabó Ferencné Anikó tipikus példája annak, miért nem akarjuk elengedni a kagylót. Bár van modern mobilja, amin még facebookozik is, ha beszélni akar, marad a hagyományosnál. – A három lépcsőházzal arrébb lakó Marikával is ezen beszélünk. Megszokás, olcsóbb és egyszerűbb. Csak fogom a kagylót , leülök, és hívom a beprogramozott számot. Néha ugyan véletlenül kirántom a zsinórt a falból, de még mindig ez áll jobban kézre – meséli nevetve Anikó. Havi 22 ezer forintot fizet a teljes tévé-internet-telefon csomagért, amiből a vezetékes rész alig több mint 4000 forint. Szabó Ferencnének jobban kézreáll a vezetékes telefon és olcasóbban is tud rajta beszélgetni családtagjaival, barátaival, mint mobilon / Fotó: Korponai Tamás – A lányommal is ezen beszélek, a „maroktelefon” drága lenne, hiszen a barátnőmmel van, hogy 20-30 percet is elpletykálunk. Hasonlóan látja a helyzetet a 78 éves, zuglói Szabó F. Erzsébet is. Nála a vezetékes vonal fenntartása alig 600 forint, és a percdíjakkal együtt is megáll a számla 1200 forintnál. Szabó F. Erzsébet többnyire a vezetékes telefont használja, mobilt csak akkor, ha elmegy otthonról / Fotó: Knap Zoltán – Van mobilom, de azt csak akkor használom , ha elmegyek otthonról. Otthon sokkal biztosabbnak érzem a nehéz kagylót a kezemben, mint azt a vékony kis lapot – mondja Erzsébet. De vajon csak az idősek nosztalgiája tartja életben a rendszert? Sugár András, a Westel és a T-Mobile egykori legendás vezérigazgatója szerint erről szó sincs. A szakértő, aki 2005-ben még 4,5 millió mobil- és 1,8 millió vezetékes ügyfél mellett látta a piacot, elismeri: a folyamat sokkal lassabb, mint amit 20 éve jósoltak. Sugár András, a Westel egykori igazgatója máig örzi első, táskaméretű mobiltelejonját / Fotó: Knap Zoltán – A technológia átalakult, és a vezetékes hálózat az üvegszállal „visszavágott”. Sok felhasználó talán nem is tudja, hogy a vezetékes vonala valójában internet-telefon, mert nagysebességű internetezésre alkalmas üvegszálon beszél. Ma már a hang csak egy apró adatcsomag, egy „bibircsók” az internetes forgalmon, így a fenntartása szinte filléres tétel a szolgáltatóknak – magyarázza Sugár András. A szakember szerint a vezetékes vonal mellett három döntő érv szól ma is: a gazdaságosság, a biztonság és az infrastruktúra. Az ikervonaltól, a bélástól és a fülkék többségétől már búcsúznunk kellett. – A 60 feletti korosztály racionálisan dönt: 1500 forintos tarifával annyit beszél, amennyit akar, miközben az unokája ugyanazon az üvegszálon internetezik. Ráadásul a vezetékes hálózat zártabb és védettebb, mint az internetalapú WhatsApp vagy Viber, ahol a lehallgatás kockázata nagyobb. Ezért is emelnek fel a tűzoltók vagy rendőrök ma is sokszor inkább egy vezetékes kagylót az okostelefon helyett – teszi hozzá a szakértő. Sugár szerint az optikai kábelek és a villanyoszlopokon futó hálózatok aranykora miatt a vezetékes telefon még legalább 20 évig velünk maradhat. Amíg a nagymama biztonságban érzi magát a kagylóval a kezében, és amíg a szolgáltatóknak megéri a net mellé „odadobni” a telefonvonalat, addig nem fog elnémulni a csengés a magyar nappalikban. Minden 1876-ban kezdődött Bell híres mondatával, majd évtizedekig a kurblis, később a tárcsás vonalas telefon jelentette az egyetlen kapcsolatot a külvilággal. A 90-es években robbant be a mobilforradalom: ekkor még „tégla” telefonokkal és méregdrága, 96 forint + ÁFA körüli percdíjakkal vágtunk bele a szabadságba. A 2000-es évek a Nokia-korszakot és az SMS-lázat hozták el, majd 2007-ben az okostelefonok zsebszámítógéppé változtatták a mobilt. Ezzel párhuzamosan megjelentek az ingyenes appok, mint a Viber vagy a Messenger, végleg háttérbe szorítva a fizetős hívásokat. A technológia csúcsa a COVID-karantén alatt jött el: a videókonferenciák (Zoom, Teams) korában már nemcsak hallottuk, de láttuk is egymást a laptopok előtt – így ment a munka és az iskola is a négy fal között. Mára a hang már csak egy apró adatcsomag a mindent elsöprő internetes szupersztrádán. Sugár András