● news.bsdnet.hu

A NAK KAP-Hálózat Zöld Támogató Egysége képviseletében a NAK munkatársai részt vettek a  7. EU CAP Network - National Networks Meetingen (NN7)  Máltán 2026. márciusában, Mellieħában. A találkozó középpontjában a vízreziliencia állt. A tagállamok képviselői arról egyeztettek, miként erősíthetik hálózati tevékenységeikkel a vidéki közösségek ellenálló képességét a klímaváltozás okozta aszály, vízhiány és árvizek ellen. Külön hangsúlyt kapott a Közös Agrárpolitika (KAP) zöld üzeneteinek hatékony közvetítése. A találkozó poszterszekciójában bemutatták a hazai  Zöld Támogató Egység küldetését.  Feladatuk volt, hogy a KAP fenntarthatósági szempontjait képviseljék, és a zöld beavatkozások üzenetei – köztük a vízgazdálkodási és vízvisszatartási megoldások – érthetően, gyakorlatiasan jussanak el a magyar gazdálkodókhoz. Joggal merül fel a kérdés: miért pont egy apró mediterrán szigetország mutat utat a hazai mezőgazdasági vízgazdálkodás számára? A válasz a kényszerben rejlik. Málta a természetes édesvíz-készletek tekintetében a világ egyik leginkább korlátozott országai közé tartozik, így ott a jövő kihívásai már a jelen valóságát jelentik. A sziget átlagos éves csapadékmennyisége mindössze  450–550 mm. Ezzel szemben a  potenciális párolgás ennek majdnem háromszorosa , körülbelül 1290 mm. Az ország így természetes úton több vizet veszít, mint amennyit kap. A helyzetet a rendkívül magas népsűrűség is tetézi. A problémákat a klímaváltozás tovább súlyosbítja : a 2023–2024-es hidrológiai év a mérések kezdete óta a legszárazabb volt, és az alacsony csapadékmennyiség miatt a szigetország klímáját hivatalosan is átsorolták a félszáraz kategóriából a száraz, sivatagi osztályba. Emiatt Málta kénytelen volt úttörő megoldásokat alkalmazni az aszályok kezelésére. Máltán felismerték, hogy a szennyvíz újrahasznosítása kulcsfontosságú a klímaváltozás okozta vízválság kezelésében. Ennek jó példája a  New Water Facility program , amelynek keretében a városi szennyvizet három korszerű üzemben, többlépcsős technológiával tisztítják meg. Így naponta közel 9000 m³ kiváló minőségű, tisztított vizet, úgynevezett New Watert állítanak elő. Ez az erőforrás alkalmas a mezőgazdasági területek és a közterületi zöldfelületek öntözésére, valamint ipari felhasználásra. Az MBR a biológiai tisztítást mikroszkopikus szűréssel ötvözi, és rendkívül helytakarékos megoldás. A tisztítási kapacitás megháromszorozódik, miközben az új modulok területigénye jóval kisebb a meglévő üzeménél. A rendszer eltávolítja a lebegőanyagokat és a baktériumok nagy részét, de visszamaradhatnak sók és egyéb mikroszennyezők. Máltán ez különösen fontos, mert a tengervíz beszivárgása miatt a talajvíz és így a szennyvíz is sós lehet. Annak érdekében, hogy a tisztított szennyvíz az érzékenyebb kultúrák öntözésére is alkalmas legyen - például paradicsom, eper -  fordított ozmózist, azaz RO technológiát  alkalmaznak. Ez az eljárás eltávolítja a vízből a visszamaradt nem kívánt anyagokat, és biztonságos öntözővizet eredményez. A Ċumnija tisztítóteleptől mindössze tízperces autóútra egy helyi kistermelő családi mintagazdaságát is meglátogatták. A bemutatóhely kiváló példája annak, hogyan működik a körforgásos szemlélet és a Közös Agrárpolitika a gyakorlatban. A gazdaságban zárt láncú hidropóniás, vagyis talaj nélküli rendszert mutattak be, ahol a salátaféléket speciális csatornákban nevelik. A körforgásos megoldás nagy előnye, hogy a gazda a rendszer működtetéséhez és az elpárolgott víz pótlásához a közeli telepről származó, megtisztított New Water vizet használja fel. Ez a gyakorlatban is bizonyítja, hogy a modern máltai szűréstechnológia olyan kiváló minőségű vizet eredményez, amely még a legérzékenyebb, precíziós kultúrákban is biztonsággal alkalmazható. A technológia hatékonyságát a számok is igazolják: a zárt láncú hidropónia akár 90–95%-os vízmegtakarítást is elérhet a hagyományos, szabadföldi módszerekhez képest. Míg a szántóföldön 1 kg saláta előállításához átlagosan 250 liter öntözővíz szükséges, ebben a rendszerben akár 20 liter is elegendő lehet ugyanahhoz a hozamhoz. A technológia mögött valódi segítség is áll: a termelőt a KAP-forrásokból támogatott Agrikonsulta szaktanácsadó iroda segíti. Ez a máltai példa jól mutatja a találkozó fő üzenetét: a személyre szabott tanácsok és célzott uniós támogatások kézzelfogható segítséget jelentenek a termelőknek abban, hogy a legkevesebb vízből a legtöbbet hozzák ki. Máltán felismerték, hogy a szennyvíz újrahasznosítása kulcsfontosságú a klímaváltozás okozta vízválság kezelésében – Fotó: Shutterstock Magyarországon a tisztított szennyvíz (TISZ) mezőgazdasági használata szigorúan igazodik az (EU) 2020/741 rendelet előírásaihoz. A hazai szabályozás jelenleg óvatos:  kizárólag a „D” minőségi osztályba tartozó, nem élelmezési és nem takarmányozási célú ipari növények, energiaültetvények és vetőmagkultúrák öntözése engedélyezett. Bár az aszályok nálunk is súlyosbodnak, a máltai példában látott fordított ozmózis (RO) bevezetése hazai környezetben egyelőre nem térül meg gazdaságilag. A technológia jelentős energiafelhasználással jár, ráadásul a visszamaradó, erősen koncentrált szennyeződés kezelése is komoly környezetvédelmi kérdéseket vetne fel. A humán élelmiszerlánctól független, „D” osztályú tisztított szennyvíz hasznosítására azonban már vannak sikeres hazai példák. A  Pilisi Parkerdő Zrt. Taksony határában  egy korábbi szántóterületen, mintegy 40 hektáron hozott létre erdősítést 120 ezer nemesnyár csemetével, és a terület fenntartását a helyi tisztított szennyvíz visszaforgatásával biztosítja. A projekt fontos eleme biológiai alapú szikkasztás: a nagy vízigényű és gyors növekedésű nemes nyárfák természetes szivattyúként működnek. A gyökérzetükkel felszívott tetemes vízmennyiséget a lombkoronájukon keresztül párologtatják el a légkörbe. Ez a folyamat valódi lokális klímavédelmi pajzsot alkot: a megnövekedett páratartalom hűti a levegőt, és érezhetően enyhíti a nyári kánikulák forróságát a település környékén. A sűrű állomány emellett felfogja és megköti a szálló port, miközben az újonnan létrejött erdei élőhelyen látványosan gazdagodott a helyi növény- és állatvilág sokszínűsége (biodiverzitása) is. Dunavarsányban egy 18 hektáros, biomassza-célú nyárfa-energiaültetvény hasznosítja a helyi tisztított szennyvizet sávos árasztással. A terület időszakos zöldfelületként és környezetvédelmi pufferzónaként funkcionál, miközben megújuló energiaforrást biztosít a térségben. A máltai jó gyakorlatok egyértelmű üzenet, hogy a vizet körforgásban kell tartani. A klímaváltozás hatásai – a kiszámíthatatlan csapadékeloszlás és a hosszan tartó aszályos időszakok – Magyarországot is lépéskényszer elé állítják, hiszen a hagyományos vízgazdálkodási megoldások önmagukban már nem elegendők. Ahhoz, hogy mezőgazdaságunk versenyképes és alkalmazkodóképes maradjon, túl kell lépnünk a kizárólagos rétegvíz- és folyóvíz-használaton.  A tisztított szennyvíz nem hulladék, hanem stratégiai erőforrás. Látva ugyanakkor hazánk növekvő aszálykitettségét , szakmai gondolatfelvetésként érdemes lehet megvizsgálni a továbblépés lehetőségeit is. Idővel indokolt lenne részletesen elemezni, hogy a „D” osztályú alkalmazásokon túl – minden élelmiszer-biztonsági, talajvédelmi és közegészségügyi kockázatot szigorúan mérlegelve – gazdaságilag mikor és hol térülne meg a magasabb (akár takarmány- vagy élelmiszer-termelést is engedélyező) minőségi osztályú újrahasznosítás bevezetése. A hosszú távú klímaadaptáció és a biztonságos élelmiszer-termelés megköveteli, hogy – a szigorú hatósági kontroll fenntartása mellett – nyitottak maradjunk az ilyen jövőbe mutató megoldásokra. Forrás: NAK Indexkép: shutterstock.com