● news.bsdnet.hu

Mi is valójában a művészet? Csupán lenyomata a világnak, amelyben élünk? Vagy ennél jóval többre képes: alakítani, formálni azt? És, ha igen, akkor hogyan járulhat hozzá egy boldogabb, harmonikusabb társadalom létrejöttéhez? E kérdések mentén született meg idén májusban a PodcART, ahol az állandó műsorvezetők, Seres Gerda rádiós újságíró és Tamás Ildikó kulturális antropológus, néprajzkutató, nyelvész meghívott vendégeikkel arra keresik a választ, hogy miként hat a társadalom a művészetre és a művészet a társadalomra. – Meggyőződésem, hogy a művészet formál, alakít, egy érzékletes olvasmánytól, képzőművészeti alkotástól vagy zeneműtől a világról alkotott képünk is árnyaltabb lesz, és szerencsés esetben kérdéseket vet fel a világlátásunkkal kapcsolatban. Színházban szokták mondani, hogy akkor sikerült jól az előadás, ha egy-egy figurában mindenki a szomszédjára ismer. Nyilván akkor sikerül igazán jól, ha abban a bizonyos tükörben a saját hibáinkat, téves vélekedéseinket is meglátjuk, és ekképpen erkölcsi iránytűként is szolgálhat – vallja Seres Gerda, akinek a PodcArt azért is áll közel a szívéhez, mert lehetőséget teremt az elmélyült, tartalmas beszélgetésekre. – A legfőbb üzenet számomra az, hogy a művészet nem valamilyen tőlünk távoli, elefántcsonttoronyba zárt, úri huncutság, hanem a mindennapi életünk része. Az épület, aminek ajtaján nap mint nap belépünk hazafelé, egy-egy kiválóan megtervezett plakát, a hangszóróból szóló zene vagy egy Facebookra posztolt vers akkor is alakít minket, ha nem váltunk jegyet egy képtárba, könyvtárba vagy színházba. A művészet az életünk része, csak nyitottnak kell lennünk rá. Mivel a PodcART célja, hogy közérthető és izgalmas formában hozza közelebb a közönséghez a kortárs művészet és a művészetelméleti kutatások eredményeit, az egyes epizódok sok érdekességgel, kulisszatitkokkal, anekdotával és humorral engednek betekintést az alkotók életébe, egyúttal azonban feltárják a művek mögött meghúzódó szellemi folyamatokat is. Vagyis a műsor könnyed hangvételben ugyan, ám szakmailag hitelesen mutatja be a magyar művészeti életet, ezen belül különösen is a Magyar Művészeti Akadémia akadémikusainak és művészeti ösztöndíjasainak munkásságát, az MMA MMKI kutatásait, továbbá a Művészettel Nevelés Hálózat országhatárokon túlnyúló tevékenységére. – Az utóbbi években – legyen szó újságcikkről vagy podcastról – a legtöbbször azt az instrukciót hallottam, hogy legyen rövidebb, pörgősebb. A kínálat igyekszik a kereslethez alkalmazkodni, ám nekem meggyőződésem, hogy nem kell csupán azért félperces Reels-videókat gyártanunk, mert azt vélhetően többen nézik meg, mint egy félórás, elmélyült beszélgetést – ecseteli Gerda, aki szerint az elmélyült diskurzusra azért is van komoly igény manapság, mert túlhajszoltság miatt a hétköznapi találkozásainkból éppen kikopik. A PodcART első, All That Jazz című epizódjában Seres Gerda vendége egy ilyen elmélyült beszélgetésre Bágyi Balázs jazz-dob előadóművész, zeneszerző és Zipernovszky Kornél jazzkritikus, egyetemi oktató voltak, akik közérthetően meséltek a jazz világban és Magyarországon elfoglalt helyéről, de kiderült többek között az is, hogyan hódította meg a világot, és benne Magyarországot az a különleges hangzás, amely a múlt század elején indult útjára Amerikából. A második adás a Textúra és textus, azaz a textil köré épült, mely mindennapi életünk egyik legalapvetőbb anyaga, egyszerre használati eszköz, kulturális örökség és művészi kifejezési forma. A textilművészet új útjairól Tamás Ildikó – a 2026-os Essentia Artis kiállítás kapcsán – Kovács Mónika textiltervező művésszel, a KOMONKA textil alapítójával és Szirmay Zsanett textiltervező- és grafikusművésszel beszélgetett. A legújabb PodcART-ben pedig Söptei Eszter Polgár Csaba-díjas textiltervezőtől és Gergely Réka szobrászművésztől megtudhattuk például, hogy mit is kezdhet egy szobrász a hamuval és a vízzel; hogyan lép be a művészi alkotómunkába a légköroptika vagy az akusztika, és hogyan befolyásolja az idegen nyelvű címadás a művek befogadását? Hamarosan pedig a népművészet kerül fókuszba, amikor is Földi Kinga selyemből készült alkotásainak érzékeny világa Juhász Réka népdalénekes és textiltervező színes ruháival, kézzel készített díszeivel és a folklór gazdag szimbólumrendszerével fonódik majd össze.