● news.bsdnet.hu

Az éghajlatváltozás következtében egyre gyakoribbá váló aszályos időszakok nemcsak a mezőgazdasági termelést, hanem a városi zöldfelületek fenntartását is komoly kihívások elé állítják. A tartós csapadékhiány és a szélsőséges hőmérsékleti viszonyok alapvetően átalakítják a növények életfeltételeit, miközben jelentősen befolyásolják a kártevők és a növényi kórokozók megjelenését és terjedését is. Az aszály elsőként a növények élettani folyamataira gyakorol hatást. A stressznek kitett növények így fogékonyabbá válnak a fertőzésekre és a károsítók támadásaira. Ez különösen a városi környezetben jelent problémát, ahol a tömörödött talaj, a korlátozott gyökértér és a burkolt felületek fokozzák a hőterhelést és a párolgást. A meleg és száraz időjárás számos kártevő faj számára ideális szaporodási környezetet teremt. Különösen a levéltetvek, a tripszek és a takácsatkák populációi képesek gyors növekedésre ilyen körülmények között. A fertőzés első jelei között a levelek fakulása, foltosodása és idő előtti lehullása szerepelhet. Emellett olyan fajok is előtérbe kerülhetnek, amelyek korábban nem okoztak számottevő gazdasági kárt, de a megváltozott klimatikus viszonyok között kedvezőbb életfeltételeket találnak. Az aszály elsőként a növények élettani folyamataira gyakorol hatást – Fotó: Shutterstock Bár a száraz időjárás több nedvességkedvelő gombabetegség terjedését visszafoghatja, a betegségek összképe ennél jóval összetettebb. A legyengült növényeken gyakrabban jelennek meg a gyökérnyaki rothadást, az edénynyalábok eltömődését vagy különböző baktériumos fertőzéseket okozó kórokozók. A vízhiány miatt kialakuló szövetkárosodások, a tápanyaghiány és az elhúzódó stressz mind növelik a fertőzések kockázatát. A városi fák esetében gyakori jelenség, hogy az aszály következtében legyengült egyedeket másodlagos betegségek támadják meg, amelyek tovább gyorsítják az állapotromlást. Az aszály nemcsak a termesztett növényeket és a kártevőket érinti, hanem a gyomflóra összetételét is megváltoztatja. A szárazságtűrő fajok, például a parlagfű vagy egyes keserűfűfélék előnybe kerülnek, miközben a nagyobb vízigényű gyomnövények visszaszorulnak. Ez a változás új kihívásokat jelent a gyomirtásban is, hiszen módosulhatnak a kritikus fertőzési időszakok, valamint az alkalmazott védekezési technológiák. A szakemberek szerint az aszályos körülmények között a növényvédelem egyik legfontosabb eleme a megelőzés. A talaj vízmegtartó képességének javítása, a mulcsozás, a talajtakaró növények alkalmazása és az öntözési rendszerek optimalizálása mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a növények kevésbé szenvedjenek a vízhiánytól. A megfelelő vízellátás nemcsak a növekedést segíti, hanem a növények ellenálló képességét is növeli, ezáltal csökkenti a növényvédelmi beavatkozások szükségességét. A növényfajták kiválasztása egyre fontosabb szerepet kap az alkalmazkodásban. A szárazságtűrőbb genotípusok használata hosszú távon csökkentheti a termelési kockázatokat és mérsékelheti a kártevők, valamint a betegségek által okozott károkat. A nemesítési programok ezért egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek az olyan tulajdonságokra, amelyek javítják a növények stressztűrő képességét. A száraz időjárás nemcsak a károsítók viselkedését, hanem a növényvédő szerek hatékonyságát is módosíthatja. A levelek fokozott viaszosodása, a gyors párolgás és a növények stresszállapota egyaránt befolyásolhatja a kijuttatott készítmények felszívódását és hatékonyságát. Ezért az aszályos időszakokban különösen fontos a megfelelő technológia és kijuttatási időpont megválasztása. Az aszály   ugyanis kettős kihívást jelent: egyszerre gyengíti a növényeket és alakítja át a károsítók közösségét. A jövő növényvédelmének egyik legfontosabb feladata ennek a kettős hatásnak a kezelése lesz. Forrás: novenyvedoszer.hu Indexkép: unsplash.com