● news.bsdnet.hu

Június 6-án masszív dróncsapás érte Szentpétervárt és Leningrád területét . A térség kormányzója, Alekszandr Drozgyenko közlése szerint a légtérvédelmi rendszer 141 drónt semmisített meg a régióban. Bolsaja Izsora település közelében tűz keletkezett. Maga a város szintén célpont volt. Hogy ott pontosan hány gépet lőttek le, és ennek milyen következményei voltak, arról a hatóságok nem közöltek semmit. Alekszandr Beglov városvezető annyit mondott a polgároknak: maradjanak otthon. A reggeli órákban még tele voltak az oroszok és ukránok körében különösen elterjedt Telegram-csatornák olyan videókkal és képekkel, amelyek az ukrán dróntámadást örökítették meg. Késő délutánra, estére ezek többsége eltűnt a Telegramról. A lépés azonban nem véletlen. Csakúgy, mint más orosz régiókban, hatályban van egy rendelkezés, amely büntetéssel sújtja azokat, akik nyilvánosságra hozzák ezeket a felvételeket, legyen szó videóról vagy képekről. Semmit nem lehet megosztani a drónok becsapódásáról, a légvédelem működéséről vagy kritikus infrastruktúrákról. Jogosan merül fel a kérdés, eddig hogyan kerülhettek fel ezek a felvételek a világhálóra. Nos, valószínűleg sokan megfeledkeztek az említett rendelkezésről, hiszen a Fontanka a szentpétervári támadás után nyilvánosságra hozott videók hatására elrettentő emlékeztetőként ismét közölte, kinek mennyit kell fizetnie, ha egy ilyen felvételt megoszt a közösségi oldalakon. Ennek értelmében Ha a közzétett tartalom katonai objektumok elhelyezkedéséről, a légvédelem működéséről vagy kritikus infrastruktúráról árul el információkat, az már nem adminisztratív, hanem büntetőjogi kategória – az erre vonatkozó törvénycikkek hazaárulástól a terrorizmus támogatásán át a hadsereg tevékenységéről szóló hamis információk terjesztéséig terjednek, komoly börtönbüntetéseket is kilátásba helyezve. Érdemes azonban hozzátenni, Ukrajna sem kivétel, náluk is vannak hasonló korlátozások. A Kyiv Independent elemzése szerint a légvédelmi rendszerek működésének filmezése és közzététele Ukrajnában szigorúan tilos, mert ha valaki felveszi a rakétaindítás pillanatát, az orosz hadsereg valós időben azonosíthatja az indítóállás helyzetét, és csapást mérhet rá. Az ukrán büntetőtörvénykönyv hadiállapot idején akár 8 év börtönt is kilátásba helyez a légvédelmi pozíciók nyilvánosságra hozataláért. A becsapódások következményeinek rögzítését és annak közzétételét Ukrajna nem tiltja, de a felvételeken nem lehetnek azonosítható helyszínek – utcanévtáblák, metróállomások, középületek. Ugyan az orosz és az ukrán intézkedést lehet ugyanazokkal az érvekkel magyarázni, csak a felszínen tűnnek hasonlónak. Míg Moszkva célja leginkább az, hogy a polgárok ne lássák, mi történik az országban (jelen esetben Vlagyimir Putyin orosz elnök szülővárosában), Ukrajna az intézkedéssel saját légvédelmi rendszereit próbálja óvni. A legszembetűnőbb különbség pedig épp az, hogy míg Ukrajna igyekszik mindent dokumentálni, amit lehet, addig Oroszország ennek ellenkezőjén dolgozik – mindent eltüntet. Az internet azonban nem felejt. Még akkor sem, ha maga Vlagyimir Putyin kéri ezt. A képek és videók ott vannak Szentpétervárról, csak máshol kell keresni azokat. Сили оборони цієї ночі атакували нафтобазу в Усть-Лабінську на Кубані (1). Площа пожежі сягає 5000 квадратних метрів.На території нафтобази розміщені 28 резервуарів загальним обсягом майже 15 тисяч кубометрів, де зберігаються бензин АІ-92 і АІ-95, а також дизельне паливо.У… pic.twitter.com/6dmRfl7Eei (Borítókép: Vlagyimir Putyin 2026. június 4-én. Fotó: Alexander Kazakov / AFP) Kövesse az Indexet Facebookon is!