● news.bsdnet.hu

Új megvilágításba helyezik Barcelona egyik legjelentősebb műemléke, a Pedralbes-i Szent Mária Királyi Kolostor múltját a legfrissebb régészeti kutatások. A 700 éves múltra visszatekintő épületegyüttest 1327-ben alapította Elisenda de Montcada, II. Jakab aragóniai uralkodó özvegye, akit itt is temettek el. A szakemberek a helyszínen található nyolc legősibb sírkamrát vizsgálták meg, amelynek során a királyné földi maradványai mellett több rejtélyes és váratlan leletre bukkantak. Szőcs Attila Online szerkesztő Ezeket látta már? Elisenda királyné maradványait egy egyszerű, fából készült koporsóban találták meg, amelyet szerzetesi ruhában helyeztek el. A koporsóban aranyhímzéses selyem, valamint rozmaring és mirtusz is volt, ami a temetkezési szokások különleges részleteire utal. A királyné kettős szerepét – mint királynő és kolostoralapító – szimbolikusan tükrözte a sír elhelyezkedése , amely a templom és a kolostor közötti tér egyik sarkában volt. Bár életét a történelem alaposan dokumentálta, a kutatók szerint osteoarthritisben (ízületi porckopás vagy artrózis ) szenvedett, ami a maradványok vizsgálata során derült ki - írja a PopularMechanics . A feltárások során azonban nemcsak a királyné sírja, hanem más, rejtélyes leletek is előkerültek. A nyolc sírból összesen 25 csontvázat találtak , köztük olyanokat is, amelyek szúrt sebekkel borítottak. Sobirana Olzet, a kolostor első apátnője például olyan arcsérüléssel került elő, amely halála idején okozott késszúrásnak tűnik. Egy másik sír, amelyet eredetileg Francesca Saportella apátnőnek tulajdonítottak, kilenc ember maradványait rejtette, köztük négy férfiét, akiknek koponyáján szúrt sebek nyomai voltak. Ezek az erőszakos halálra utaló jelek számos megválaszolatlan kérdést vetnek fel, és a kutatók szerint középkori rejtélyek maradnak, amíg további vizsgálatok nem derítenek fényt az eseményekre. Egy másik sír, amelyet korábban Artau de Foces lovagnak tulajdonítottak, szintén meglepetést okozott. A sírban nem a lovag, hanem két felnőtt nő és három csecsemő maradványait találták meg, ami teljesen ellentmondott a korábbi feltételezéseknek. A kutatók szerint a kolostorban gyakran temettek el magas társadalmi rangú idős nőket, és bizonyítékokat találtak arra is, hogy a sírokat az idők során újrahasznosították. A temetkezési szokásokra utaló nyomok között különféle textíliák, gyertyák, zsinórok, valamint illatos és gyógyhatású virágáldozatok is előkerültek, amelyek a 14. századi temetkezési rítusok részleteit tárják fel. A kutatócsoport célja, hogy a DNS-vizsgálatok segítségével pontosabban megértse a kolostorban eltemetettek közötti genetikai kapcsolatokat, és feltárja, kik voltak ezek az emberek, honnan származtak, és milyen társadalmi helyzetet foglaltak el. A barcelonai Kulturális Intézet szerint a következő év legnagyobb kihívása az lesz, hogy az eddigi eredményeket egy átfogó történelmi értelmezéssé alakítsák, amely nemcsak az eltemetettek kilétét, hanem életük és haláluk körülményeit is megvilágítja. Ez a kutatás nemcsak a kolostor történetét, hanem a középkori katalán társadalom működését is mélyebben megérthetővé teszi. sírok