● news.bsdnet.hu

A kampány feszült légkörben zajlik, de a lakosság egy része már érzékeli a biztonsági helyzet javulását az Azerbajdzsánnal fennálló évtizedes konfliktus lezárása óta. 2023-ban Örményország végleg elveszítette a Hegyi-Karabah feletti ellenőrzést Azerbajdzsánnal szemben. A terület az örmény nemzeti mozgalom egyik történelmi sarokköve volt, elvesztése pedig alapjaiban rázta meg az örmény politikai identitást. Ugyanakkor a vereség geopolitikai következményekkel is járt: jelentősen gyengült Oroszország befolyása az örmény külpolitika felett, és egyre látványosabbá vált Moszkva térvesztése a Dél-Kaukázusban. A hivatalban lévő miniszterelnök Valódi Örményország néven futó programja a konfliktus lezárására épít. Ennek lényege a területi követelések végleges feladása, egy békeszerződés megkötése Azerbajdzsánnal, valamint Örményország bekapcsolása a regionális gazdasági és közlekedési rendszerekbe. Az ellenzéki erők ezzel szemben részben az Oroszországhoz fűződő kapcsolatok helyreállítását sürgetik, ám többségük támogatottsága elmarad a kormánypárt mögött. Közben az orosz elnök egyre keményebb hangot üt meg Örményország nyugati irányváltásával kapcsolatban. Vlagyimir Putyin a közelmúltban jelezte: Jerevánnak világos döntést kell hoznia Moszkva vezette gazdasági struktúrák és az Európai Unió között, írta a Kyiv Post. Putyin felszólította Jerevánt, hogy „minél hamarabb” határozza meg geopolitikai irányát, és akár népszavazással döntsön arról, hogy az Európai Unióhoz vagy az Eurázsiai Gazdasági Unióhoz (EAEU) kíván-e tartozni. A Független Államok Közösségének (FÁK) főtitkára, Szergej Lebegyev szerint Örményország a közeljövőben nem fog csatlakozni az Európai Unióhoz, és továbbra is tagja marad mind az Eurázsiai Gazdasági Uniónak (EAEU), mind a FÁK-nak. Putyin a gazdasági kapcsolatok emellett a jelenlegi örmény külpolitikai irányt összekapcsolta az ukrajnai háború kirobbanásának narratívájával is, megismételve a Kreml álláspontját, amely szerint a konfliktus Ukrajna nyugati közeledésével kezdődött. A jelenlegi békefolyamat nem végleges: a megállapodás aláírásának feltétele, hogy Örményország alkotmánymódosítást hajtson végre, amely törölné a Karabahra vonatkozó utalásokat. Ez azonban csak egy külön népszavazással lehetséges, így a mostani parlamenti választás gyakorlatilag előzetes referendumként is értelmezhető. A Karabah elvesztése mély sebeket hagyott az örmény társadalomban. A belpolitikai viták gyakran élesen polarizáltak, és a volt karabahi lakosok helyzete is feszültséget okoz. A civil szférában sokan attól tartanak, hogy a kormányzat a veszteség „elfelejtésére” törekszik, míg Pasinján támogatói szerint ez elengedhetetlen a békefolyamat sikeréhez. Örményország külpolitikai fordulata látványos : erősödő kapcsolatok az Európai Unióval, az Egyesült Államokkal és a regionális partnerekkel egyaránt jellemzik a jelenlegi irányt. A TRIPP néven ismert amerikai közvetítésű regionális közlekedési projekt is a békefolyamat részévé vált. A választás tehát nem csupán belpolitikai kérdés, hanem Örményország hosszú távú geopolitikai irányáról is dönthet. A békefolyamat előrehaladása ugyan kézzelfogható, de továbbra is számos feltételtől függ, és erős társadalmi ellenállással kell szembenéznie. A következő időszakban eldőlhet, hogy Pasinján „Valódi Örményországa” stabilizálódik-e, vagy a dél-kaukázusi ország ismét a nagyhatalmi ütközőzóna bizonytalan pályájára lép vissza.