● news.bsdnet.hu

Új korszak kezdődhet a német biztonságpolitikában. Berlin történetének első önálló katonai stratégiájában már nyíltan egy erősebb, technológiailag fejlettebb és gyorsabban bevethető hadsereg felépítését tűzte ki célul. Hatalmas fegyverkezésre készülnek. Az Oeconomus Gazdaságkutatóelemzéseszerint, ha a tervek megvalósulnak, Németország a következő másfél évtizedben Európa vezető katonai hatalmává válhat. A stratégiai fordulat időzítése nem véletlen.Donald Trump amerikai elnök nemrég bejelentette, hogy ötezer fővel csökkentik az Egyesült Államok németországi katonai jelenlétét.A döntés tovább erősíti azt az európai törekvést, hogy a kontinens országai nagyobb felelősséget vállaljanak saját biztonságukért. Berlin 2026 áprilisában hozta nyilvánosságra a„Gesamtkonzeption militärische Verteidigung” (A katonai védelem átfogó koncepciója)című dokumentumot, amely szakít a korábbi évtizedek visszafogott német védelmi politikájával. A stratégia nemcsak a Bundeswehr modernizációját írja elő, hanem egy sokkal aktívabb német szerepet is kijelöl a NATO-n belül. A dokumentum egyértelműen Oroszországot nevezi meg a legjelentősebb és legközvetlenebb biztonsági fenyegetésként. A német vezetés szerint a jövőben olyan hadseregre van szükség, amely nemcsak békefenntartó vagy válságkezelő missziókban vethető be, hanem egy nagy intenzitású NATO-konfliktusban is azonnal alkalmazható. Ennek jegyében Berlin szakít a korábbi gyakorlattal, amely külön kezelte a nemzeti védelemre és a külföldi missziókra szánt erőforrásokat. Az új koncepció szerint univerzális, magas harcértékű képességekre van szükség. A stratégia három egymásra épülő fejlesztési szakaszt határoz meg. A 2029-ig tartó első fázis célja a jelenlegi állomány teljes harckészültségének helyreállítása. A hangsúly az úgynevezett „hidegindítási képességen” van: a kijelölt alakulatoknak rövid idő alatt, teljes felszereléssel és lőszerkészlettel bevethetővé kell válniuk. Ebben az időszakban kell elérnie a teljes műveleti képességet a Litvániában állomásozó, jelenleg is bővítés alatt álló német dandárnak is. A 2031-ig tartó második fázis már nemcsak a hiányosságok pótlásáról szól, hanem új katonai technológiák rendszerbe állításáról is. A tervek között szerepel integrált légvédelmi rendszerek kiépítése, valamint a parancsnoki kommunikáció teljes digitalizációja. A cél az, hogy Németország ekkorra már egy teljes, korszerűen felszerelt hadtesttel tudjon hozzájárulni a NATO kollektív védelméhez. A 2039-ig tartó harmadik fejlesztési szakaszban Berlin már technológiai fölényre törekedne. A stratégia szerint olyan digitálisan domináns haderőt építenének fel, amelyben a mesterséges intelligencia a döntéshozatalban is kulcsszerepet kap. Ez jelentős változást jelentene a hagyományosan óvatos német katonapolitikában, és új szintre emelné a Bundeswehr működését. Az Oeconomus szerint ugyanakkor a stratégia megvalósítása komoly gazdasági és társadalmi kihívásokkal jár. Az egyik legfontosabb kérdés a finanszírozás. Ha Németország 2029-re teljesíti a hágai NATO-csúcson vállalt célt, és GDP-arányosan 3,5 százalékra emeli védelmi kiadásait, akkor a német védelmi minisztérium költségvetése elérheti a 160 milliárd eurót. Ez mintegy 50 százalékos növekedést jelentene a 2025-ös szinthez képest. Legalább ekkora kihívás a szükséges létszám biztosítása. A stratégia szerint a jövőben összesen 460 ezer fős haderőre lenne szükség. A jelenlegi mintegy 185 ezer fős aktív állományhoz további 75 ezer katonát kellene toborozni a következő tíz évben, mindezt egy feszes munkaerőpiaccal rendelkező országban. Emellett egy 200 ezres tartalékos rendszer felépítését is tervezik, ahol a legnagyobb kérdés várhatóan a motiváció megteremtése lesz. Az elemzés szerint, ha Berlin képes lesz biztosítani a szükséges pénzügyi forrásokat és humán kapacitást, akkor a következő másfél évtizedben valóban Európa legerősebb hadseregét építheti fel. A