● news.bsdnet.hu

Komoly felháborodást váltott ki a filmes közösségben, hogy Martin Scorsese együttműködésre lépett a Black Forest Labs nevű mesterséges intelligenciával foglalkozó startuppal. A 83 éves rendező a The New York Timesnak adott nyilatkozatában arról beszélt, hogy már használja a cég AI-alapú képgeneráló eszközét filmjei előkészítésénél, elsősorban storyboardok készítéséhez. A storyboard a filmkészítés egyik fontos tervezési eszköze: rajzok vagy illusztrációk segítségével mutatja meg, hogyan néznek majd ki az egyes jelenetek, beállítások, kameramozgások. Scorsese szerint az új technológia abban segít neki, hogy pontosabban és gyorsabban ossza meg vizuális elképzeléseit a kreatív csapattal, köztük a látványtervezővel, a művészeti vezetővel és az operatőrrel. A rendező úgy fogalmazott: hetven éve készíti a saját storyboardjait, és mindig is kihívást jelentett számára, hogyan adja át másoknak azt, amit a fejében lát. Az AI-eszköz szerinte nem helyettesíti a szakértelmet, hanem hatékonyabbá teszi az előkészítést. A filmes közeg jelentős része azonban csalódottan fogadta a bejelentést. Többen úgy látják, hogy Scorsese neve és tekintélye legitimitást ad egy olyan technológiának, amely szerintük veszélyezteti a művészek, illusztrátorok és storyboard-rajzolók megélhetését. Egy filmrendező azt írta: „nem lehet eléggé hangsúlyozni”, mennyire kiábrándító, hogy Scorsese egy AI-céggel működik együtt karrierje ilyen késői szakaszában. Mások azt kifogásolták, hogy a technológia éppen azokat a vizuális szakembereket szoríthatja ki, akik eddig a filmek előkészítésében dolgoztak. A reakciók erejét az is magyarázza, hogy Scorsese nem egyszerűen egy sikeres rendező, hanem a modern amerikai filmművészet egyik legfontosabb alakja. A Taxisofőr, a Dühöngő bika, a Nagymenők és az Aljas utcák alkotójaként sokak szemében a szerzői film, a filmes hagyomány és a művészi integritás egyik jelképe. Emellett évtizedek óta dolgozik a filmtörténeti értékek megőrzésén is, többek között a The Film Foundation révén. Éppen ezért sok rajongó és alkotó árulásként éli meg, hogy Scorsese egy AI-startup arcává vált. Egy független játékfejlesztő például arról írt, hogy Scorsese régi storyboardjai inspirálták őt arra, hogy gyenge rajztudása ellenére is bátran vázolja fel ötleteit az illusztrátoroknak. Számára különösen fájdalmas, hogy a rendező most egy olyan eszközt népszerűsít, amely szerinte éppen ezt az emberi, kézzel készült alkotói folyamatot kérdőjelezi meg. Scorsese egyelőre óvatosan beszél a mesterséges intelligenciáról: nem teljes filmek, karakterek vagy forgatókönyvek előállításáról van szó, hanem vizuális előkészítésről. A vita azonban túlmutat ezen az egy eseten. A kérdés az, hogy az AI a filmes alkotómunka segédeszköze lesz-e, vagy fokozatosan kiszorítja azokat a szakembereket, akiknek munkája eddig láthatatlanul, de alapvetően formálta a filmeket. A Futurism az írta: egy tisztelt művész ilyen mértékű mesterséges intelligencia-kedvezménye sok filmnéző szemében az „  Abszolút mozi  ” ellentéte. Az „ Absolute Cinema ” eredetileg egy internetes reakciómém: Martin Scorsese felemelt kezes, fekete-fehér fotójára írt felirat, amellyel a felhasználók valamilyen különösen erős, drámai vagy zseniális filmes, sorozatos, videojátékos, sőt sportpillanatot dicsérnek. A mém 2023-ban terjedt el igazán az X-en/Twitteren, és a „This Is Cinema” típusú reakciók rokona lett. A Scorseséről szóló cikkben ezért ironikus az utalás. Sok rajongó szemében ő maga testesítette meg az „abszolút mozit”, vagyis a tiszta, nagybetűs filmművészetet. Amikor azonban egy AI-startup mellé állt, kritikusai szerint éppen azt az emberi, szerzői és kézműves filmes eszményt kezdte ki, amelyet a mémben róla ünnepelni szoktak.