● news.bsdnet.hu

A Magyar Nemzet arról ír, hogy rendezik meg a Ne féljetek! – szimpátiatüntetés Magyarország állami intézményvezetői mellett elnevezésű demonstrációt. A cél, hogy kiálljanak azon közjogi méltóságok és állami intézményvezetők mellett, akiknek távozását Magyar Péter követeli. Az esemény szervezője, Szabó Lászlót a lapnak elmondta: az alkotmányos rendszer egyik fontos eleme, hogy és ezt a rendszert veszélyezteti az a törekvés, amely a hivatalban lévő vezetők távozását sürgeti. Szabó László figyelmeztetett: egy ilyen gyakorlat precedenst teremthetne a jövőre nézve. Álláspontja szerint Magyar Péter már jelezte, hogy célja eléréséhez nem a megfosztási eljárást választanák, hanem az alaptörvény módosítását. A kialakult helyzetre való tekintettel a köztársasági elnök korábban a Velencei Bizottság szakértői segítségét kérte. Az állami intézmények vezetői is sorra jelezték: mandátumukat a hatályos jogszabályok szerint kívánják kitölteni – emlékeztetnek. A fenyegetett állami vezetők: Sulyok Tamás köztársasági elnök,Varga Zs. András, a Kúria elnöke,Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész,Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke,Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke,Polt Péter, az Alkotmánybíróság elnöke,Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke,Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke. A Fidesz közleményben állt ki az államfő mellett, Gulyás Gergely , a párt parlamenti frakciójának vezetője pedig úgy fogalmazott: Ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogászt emlékeztetett: a magyar közjogban legfeljebb politikai nyomásgyakorlásra találni példát. Felidézte, mert az államfő megbízatása kizárólag törvényben meghatározott eljárással szűnhet meg. A példa jól mutatja, hogy – hangsúlyozta. Hack Péter jogászprofesszor, aki három évtizede tart az ELTE jogi karán retorikakurzusokat, a köztársasági elnök elmozdítását elemző Facebook-posztját a vitatkozással indította: „A hallgatóimnak mindig azt tanítottam, hogy a vitákban az érveik mindig legyenek erősebbek, mint a jelzőik. Aki a vitában erős jelzőket használ, annak gyengék az érvei. Az alkotmányjogász szerint Emlékeztetett: az elnök jelölése és megválasztása 1990 óta gyakorlatilag ugyanazon szabályok szerint történt, ahogyan Göncz Árpádot, Mádl Ferencet, Sólyom Lászlót és a Fidesz által jelölt elnököket megválasztották. Mint megjegyezte, azoknál a közjogi tisztségeknél, ahol ezek a vádak jogosak, indokoltak lehetnek a rendhagyó lépések, az elnök esetében azonban ezek az érvek nem állnak meg.” Hack Péter nyilvánvalónak nevezte, hogy az új kormány csapdába is lép: „Aki a pozíciójába a jogállam megsértésével került, a pozíció megszűnésekor nem hivatkozhat arra, hogy a jogállami elveket sérti a hivatal megszűnése, hiszen nem lehet különböző mércét alkalmazni a hivatalba lépéskor és a hivatalból elmozdításkor.” Szerinte az elnök elmozdításánál pontosan ez történik.