● news.bsdnet.hu

Az Európai Bizottság legfrissebb agrárkereskedelmi jelentése alapján egyre látványosabban rajzolódik ki, hogyan alakítják át az Európai Unió mezőgazdasági piacát a vámháborúk, az ukrán import körüli politikai konfliktusok és az új szabadkereskedelmi megállapodások. Bár a szektor kereskedelmi többlete februárban emelkedni tudott januárhoz képest, az éves összevetésben lényegesen gyengébb lett mindkét hónap és a részletes adatok alapján több érzékeny piaci átrendeződés is megindult. A Bizottság adatai szerint az EU februárban 18,8 milliárd euró értékben exportált agrár-élelmiszeripari termékeket, míg az import 14,5 milliárd eurót tett ki. Az alacsony behozatal miatt a kereskedelmi többlet így 4,4 milliárd euróra emelkedett, ami havi alapon 43 százalékos növekedést jelentett. Az Egyesült Államokba irányuló uniós agrárexport azonban az év első két hónapjában 20 százalékkal, több mint 1 milliárd euróval esett vissza. Ezek alapján a Bizottság arra a logikus konklúzióra jutott, hogy az európai exportőrök még 2025-ben előrehozhatták szállításaikat Donald Trump újabb vámfenyegetései előtt. A visszaesés különösen az italokat és az olívaolajat érintette, utóbbinál extrém, az EU teljességében 24 százalékos exportcsökkenés ment végbe. Az uniós sertéshúsexport szintén gyengült: az év első két hónapjában 13 százalékos csökkenést mértek, főként az árak visszaesése miatt. Ez azért is lehet érzékeny fejlemény a brüsszeli vezetés számára, mert az Európai Bizottság az elmúlt hónapokban éppen az amerikai és kínai függőség mérséklésére próbálta felgyorsítani szabadkereskedelmi politikáját. Az Ausztráliával , Mexikóval , Indiával és a Mercosur-országokkal kötött vagy előkészített megállapodások egyik fő célja új exportpiacok és alternatív beszállítói láncok kiépítése. Persze itt fontos megjegyezni, hogy a piacszerzéseknél elsősorban a nagyobb hozzáadott értékkel működő gép- és gyógyszeriparnak akarnak kedvezni, de mivel az uniós mezőgazdasági termelők úgy érzik, ezekkel a nyitásokkal komoly konkurenciájuk épülhet fel, minden alkalommal igyekeznek kihangsúlyozni a számukra elnyert vámkedvezményeket is, és újabb exportlehetőségként tálalni az alkut. A számok alapján ugyanakkor egyelőre az összesített import növekedés helyett szintén csökkenni kezdett 2025-höz képest. Az ukrán agrárimport például 19 százalékkal, 435 millió euróval csökkent az év első két hónapjában. A visszaesés ráadásul főként a gabona- és olajosmag-importot érintette. Ez politikailag különösen fontos adat, mivel az ukrán mezőgazdasági termékek az elmúlt két évben komoly feszültséget okoztak több közép-európai tagállamban. A gazdatüntetések, az importkorlátozások és a belső piaci viták után most először látható ilyen markáns visszaesés az uniós statisztikákban. Miközben Ukrajna részesedése csökken, Brazília szerepe fokozatosan erősödik az európai agrárpiacon. A Bizottság jelentése szerint az EU teljes agrárimportja ugyan 7 százalékkal mérséklődött, a Brazíliából érkező behozatal mégis 3 százalékkal nőtt, meghaladva a 2,5 milliárd eurót. A növekedés egyik fő motorja ráadásul a marhahús-import volt, amely a több tagállam - köztük Magyarország - által bírált Mercosur-megállapodás legérzékenyebb pontja volt. Az EU marha- és borjúhúsimportja 28 százalékkal emelkedett, amelyből önmagában Brazília 54 millió eurós többletet adott. Mindezt úgy, hogy a szigorú, uniós fogyasztás 1,5 százalékának megfelelő kvótakedvezmény még közel sem épült fel, és azon túl 40-50 százalékos vámtételt kell fizetni a behozatalért. Hazánk volt és jelenlegi kormányán túl például Franciaország, Lengyelország és több tagállam agrárérdekképviselete is tart attól, hogy az EU–Mercosur egyezmény további dél-amerikai húsimportot engedne az európai piacra, ami lefelé nyomhatná az uniós termelői árakat. Bár az EU részéről az összesített nyereség minden felmérés szerint jócskán felül tudja írni az agrárszektor potenciális veszteségeit, nyilvános modellezés arról nem született, hogy a megnövelt behozatal milyen mértékben érintheti az uniós termelőket. A Bizottság ezt szigorú védőintézkedésekkel és az európai standardok ellenőrzésekkel való garantálásával akarja visszafogni, ám az erre való kapacitásaiban sok okkal kételkedhetnek. Ezek után nem kis meglepetést okozott, hogy két héttel a vámcsökkentések megkezdése után, a brazil hústermékek tiltólistára kerültek tiltott növekedésserkentő készítmények használata miatt. Persze a tiltás csak szeptembertől lép életbe, és addig sikerülhet kezelni a problémát, azonban, Brüsszel számára egyre fontosabbá válhatnak az ilyen részletes monitoring jelentések, ahhoz, hogy a tagállamok és az európai agrárszektor elhiggye, képes nyomon követni az importpiaci folyamatokat, valamint szükség esetén gyors védőmechanizmusokat aktiválni. A Bizottság jelentésében emellett külön hangsúlyt kapnak azok a termékcsoportok, ahol az import hirtelen megugrása érzékenyen érintheti az európai gazdákat. A marhahús mellett ilyen terület lehet az olajosmagok, a gabonafélék vagy éppen a cukorpiac is. Mindeközben az EU új beszállítói kapcsolatokat is épít, így a viszonylag alulexponált, Ursula von der Leyen bizottsági elnök jelenléte nélkül aláírt partnerség eredményeként Vietnámból például 31 százalékkal nőtt az agrárimport, elsősorban a kávébehozatal miatt. Azt majd leginkább az idő mutatja meg, hogy hosszabb távon milyen átalakulásokat hoznak a Bizottság által kialkudott egyezmények, de gyakran ismételt példa, hogy még a magas sztenderdekkel dolgozó kanadai hústermelők sem tudták kihasználni a 2020 előtt elnyert marhahúskvótáikat , mert egyszerűen nem érte meg nekik megfelelni az uniós szabályrendszernek. Emellett az is visszatérő kritika az európai termelőkkel szemben, hogy az uniós támogatási rendszer úgy is nyereségessé teszi őket, hogy közben megspórolják a versenyképességi szempontból fontos beruházásaikat. Bár az ellátási láncoktól való függések kapcsán fontos észben tartani, hogy a szektort élelmiszerbiztonsági szempontok miatt sem érdemes elengedni. Címlapkép forrása: EU