● news.bsdnet.hu

Igaz az ünnepek előtt még sokan tömött sorokban állnak azért, hogy a legszebb árut hazavihessék, biztosan elég legyen, de a hétköznapokban erre már egyáltalán nincs szükség, hiszen a választék minden boltban óriási, és a minőség miatt sem panaszkodhatunk. Abba azonan nem mindig gondolunk bele, mi áll a színfalak mögött, hány ember verejtékes munkájának eredménye az, hogy a tökéletességet, amit mi látunk a boltokban, újra és újra megtermelje, beszerezze és fenntartsa. Fontos, hogy elgondolkodjunk arról, milyen energiák állnak emögött az általunk tökéletesnek és természetesnek hitt látvány mögött. Június 7-én ünnepeljük az Élelmiszerbiztonsági Világnapot, ami arra irányítja a figyelmet, hogy figyeljünk jobban arra, ha nem a csúcsminőségnek megfelelő árut találunk, vagy ha azt gondoljunk az ételtől betegedtünk meg, azon túl, hogy a boltot vagy az éttermet hibáztatnánk, mi vajon megtettünk-e mindent azért, hogy a megvásárolt árut jól megmostuk-e, jó helyen tartottuk-e. Hajlamosak vagyunk ugyanis a gyártókat vagy az éttermeket hibáztatni, ha elrontjuk a gyomrunkat, a megbetegedések hetven-nyolcvan százalékáról azonban mi magunk tehetünk. Ha helyesen kezeljük az élelmiszereket, mindez megelőzhető. Egy európai kampány most ebben segít, ugyanis az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) adatai szerint a szennyezett élelmiszerek több mint kétszáz-féle betegséget okozhatnak és Magyarországon évente átlagosan hatszáz embert betegítenek meg. Az esetek száma sajnos évről-évre nő. Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy az élelmiszer-biztonság kizárólag a hatóságok és a nagyüzemi gyártók feladata. A valóságban azonban a leggyengébb láncszem sokszor maga a fogyasztó. A háztartási ételmérgezések hátterében leggyakrabban aprónak tűnő, de súlyos következményekkel járó figyelmetlenségek állnak. Ilyen például a főzés előtti kézmosás elmulasztása, a nyers húsok és a készételek keverése (keresztszennyeződés), a frissen főtt étel órákig tartó kint felejtése a konyhapulton, vagy a lejárt, romlott alapanyagok felelőtlen felhasználása. Az élelmiszer-eredetű megbetegedések nem válogatnak, de a legvédtelenebb csoportot egyértelműen a kisgyermekek alkotják. Bár az 5 év alatti gyermekek a világ népességének csupán kilenc százalékát teszik ki, az élelmiszer-eredetű megbetegedések 29 százaléka őket sújtja. Az ő immunrendszerük és szervezetük még jóval érzékenyebb: egy fertőzött étel náluk könnyen vezethet súlyos kiszáradáshoz, alultápláltsághoz, sőt, a halálozás kockázata is drasztikusan magasabb esetükben. A fogyasztói tudatosság növelése érdekében az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) egy átfogó, európai kampányt indított Safe2Eat néven. A kezdeményezéshez Magyarország is csatlakozott a Nébih szakmai támogatásával. A kampány célja, hogy gyakorlati, mindennapokban könnyen alkalmazható megoldásokat adjon a lakosság kezébe. Csak friss, ellenőrzött lejárati idejű alapanyagot vásároljon! A zöldségeket és gyümölcsöket alaposan mossa meg! Csak tiszta ivóvizet és kezelt (pasztőrözött/forralt) tejet fogyasszon! A gyanús állagú, szagú vagy ízű ételt azonnal dobd ki! Mosson kezet szappannal főzés előtt és közben is! Minden konyhai eszközt és edényt alaposan moss el használat után! Tartsa távol a konyhától a háziállatokat és a kártevőket! A nyers húsokat és halakat mindig különítse el a többi élelmiszertől! Használjon külön kést és vágódeszkát a nyers húsokhoz és a készételekhez/salátákhoz! A készételeket ne tegye olyan edénybe, amiben előtte nyers hús volt! A húsokat, halakat és tojásos ételeket mindig süsse-főzze át teljesen (ne maradjon nyers a közepe)! A korábban elkészült ételmaradékot fogyasztás előtt alaposan forrósítsa fel! A megmaradt meleg ételt minél előbb hűtse le és tegye a hűtőbe! A romlandó ételeket (hús, tejtermék) tartsa öt fok alatti hőmérsékleten! A fagyasztott ételt a hűtőben olvassza fel, és soha ne fagyassza vissza, ha egyszer már felengedett! A hűtőben tárolt készételeket maximum két-három napon belül fogyassza el!