● news.bsdnet.hu

Évekig tartó tétlenség után hirtelen mozgásba lendült az Európai Unió bővítése. A Montenegróban tartott csúcstalálkozón az uniós vezetők egyértelművé tették, hogy az új tagok felvétele jelentősen felgyorsulhat. A Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen történelmi pillanatról beszélt, szerinte Montenegró akár már 2028-ban csatlakozhat az EU-hoz és nem sokkal később Albánia is követheti – számolt be róla az Exxpress . Annak érdekében, hogy vonzóbbá tegyék a csatlakozást, az EU jelentős beruházásokat tervez a tagjelölt országokban. Már 675 millió eurót kifizettek számukra és további 540 millió euró folyósítása van tervben. A csúcstalálkozó egyik legemlékezetesebb megszólalása Albánia miniszterelnökétől, Edi Ramától hangzott el. Arra a kérdésre, hogy mikor csatlakozik országa az EU-hoz, tömören így válaszolt: A tréfás megjegyzés ellenére a csúcstalálkozó üzenete egyértelmű volt: több mint 20 év várakozás után Brüsszel végre közelebb akarja hozni a Nyugat-Balkánt Európához. António Costa, az Európai Tanács elnöke a héten Szarajevóban úgy fogalmazott: az EU elkötelezettsége a Nyugat-Balkán iránt valós, és ugyanilyen valós az uniós bővítés lehetősége is. Szerinte a folyamat nemcsak politikai cél, hanem Európa stratégiai érdeke is , különösen annak fényében, hogy Oroszország és Kína egyre nagyobb befolyásra törekszik a térségben. Montenegró esetében tart a csatlakozási folyamat a legelőrébb , ugyanis a tárgyalási fejezetek nagy részét már megnyitották, az ország tagja a NATO-nak és már régóta az eurót használja fizetőeszközként (bár formálisan nem tagja az eurózónának). Ezek mentén Brüsszelben is egyre gyakrabban kerül elő az a politikai cél, hogy az ország 2028 körül lezárhatja a csatlakozási folyamatot, ha a reformok nem lassulnak. Christian Stocker osztrák kancellár optimistán nyilatkozott. Szerinte az EU-n belüli hangulat egyértelműen pozitív irányba fordult és Montenegró 2028-as uniós csatlakozása ugyan nagyon szoros határidőt jelent, de a cél elérése korántsem lehetetlen. Földrajzilag, gazdaságilag és biztonságpolitikai szempontból a régió egyértelműen az Európai Unióhoz tartozik – hangsúlyozta az ÖVP politikusa. Élesebb hangot ütött meg Szerbiával kapcsolatban Friedrich Merz német kancellár. Egyértelművé tette, hogy Belgrádnak el kell döntenie, merre kíván haladni. Szerinte nem lehetséges olyan politikát folytatni, amely egyszerre próbál Európa, Oroszország és Kína között egyensúlyozni. Ahogy arról lapunk is beszámolt, Szerbia uniós perspektívái egyre bizonytalanabbak. Vucsics elnök kormánya az elmúlt években több alkalommal konfliktusba került Brüsszellel, miközben Belgrád nem csatlakozott az Oroszország elleni uniós szankciókhoz se m.