● news.bsdnet.hu

A jelenleg hatályos hazai és nemzetközi természetvédelmi, környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási szabályozással is ellentétes lehet a Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. tevékenysége – állítja a Magyar Hangnak Kárpáti Tímea természetvédelmi szakmérnök, aki kilenc hónapja foglalkozik szakértői és megfigyelői csapatával a térségben tapasztalható környezeti problémákkal. „Az a probléma, hogy sokáig még azt sem lehetett pontosan tudni, mire érdemes mérni. Az engedélyeztetési szakanyagok, a környezetvédelmi ellenőrzések jelentős része a céghez köthető szereplőkön belül zajlott. A mintavételezést és az önellenőrzést is a Mészáros tulajdonosi körbe tartozó cég végezte. Ezek az adatok kerültek a hatósághoz, amely az eljárások során ezekre támaszkodott, így felmerül a kérdés, mennyire beszélhetünk valóban független ellenőrzésről” – mondta Kárpáti Tímea. A szakember az egyik szervezője annak a lakossági kezdeményezésnek, amely azt szeretné elérni, hogy az Által-ér vízgyűjtő területéről, a Vértesből kikerüljön a cég, és ne veszélyeztesse a 62 település ivóvízellátását biztosító karsztvízkészletet. Álláspontjuk szerint a veszélyes hulladék kezelése kizárólag megfelelően kialakított ipari területen, korszerű műszaki védelemmel, barnamezős vagy rozsdaövezeti környezetben lenne elfogadható. A VKG telephelyéről szállított anyagot a Cicahomok bánya rekultivációjához is felhasználják. Korábban Csárdi Antal és a pusztavámi lakosok mutattak ki nehézfémeket az ott lerakott anyagokban. Kárpáti Tímea és a Vértesőrző közösség dr. Árvai Nikolett országgyűlési képviselővel közösen februárban akkreditált mintavételezést végzett a VKG telephelyének környezetében, amelynek eredménye súlyos szennyezést jelzett. Április elején a Magyar Hang két munkatársa a Greenpeace szakértőivel látogatott a helyszínre, miután olvasói bejelentés érkezett arról, hogy a telephely mellett folyó Pénzes-patakba szennyezés kerülhetett. A Greenpeace mintavétele a patak vizében és a meder talajában több szennyező anyagot – köztük benzolt, ólmot, naftalint, valamint nikkelt és alumíniumot –mutatott ki, egyes esetekben a határértéket többszörösen meghaladó koncentrációban. Kósa AndrásRákkeltő anyagokat és egyéb mérgeket találtunk a Greenpeace-szel a Mészáros Lőrinc cége melletti patakbanTöbbek között benzolt, arzént, ólmot és nikkelt mutatott ki a Greenpeace mérése a Pénzes-patakban, helyi civilek már februárban is találtak mérgeket a területen. Többek között benzolt, arzént, ólmot és nikkelt mutatott ki a Greenpeace mérése a Pénzes-patakban, helyi civilek már februárban is találtak mérgeket a területen. A VKG tevékenységét egy közelmúltbeli havária esemény után – amikor egy földalatti tartályból mintegy kétezer liter olaj szivárgott ki – a megyei kormányhivatal két határozattal is felfüggesztette. A hatósági intézkedések a Pénzes-patak szennyezésére is hivatkoznak. A Mészáros Csoport közleményében azt írta: együttműködnek a hatóságokkal, és mindent megtesznek a károk elhárítása érdekében. Kárpáti Tímea szerint ugyanakkor a probléma rendszerszintű. „Egy olyan ipari telepről beszélünk, ahová veszélyes hulladékot tartalmazó anyagok érkeznek. A fő profil a fáradt olajok feldolgozása, amelynek során bitumengyártáshoz használt alapanyag keletkezik. A mérések alapján a Natura 2000-es terület szennyezettsége ezzel a tevékenységgel hozható összefüggésbe” – mondta. Hozzátette, a feldolgozás során az egyéb veszélyes hulladékokat nem veszélyes anyagokkal és homokkal vagy fűrészporral keverik, majd nyílt térben hagyják ülepedni. „Ilyenkor az illékony szerves vegyületek, például a benzol, a levegőbe jutnak, miközben a szennyező komponensek a kevert anyagban továbbra is jelen maradnak” – mondta. A szakember szerint a terület földtani adottságai különösen kockázatossá teszik a tevékenységet. „A Vértes karsztos terület, függőkarsztvíz-forrásokkal. A térség egykori bányaterület, számos kutatófúrással, amelyek megbontották a vízzáró rétegeket. Emellett az ország egyik földrengés szempontjából aktív területéről beszélünk. 2024-ben több rengést is mértek, és 2011-ben egy 4,7-es erősségű földrengés következtében jelentős talajbeszakadás történt a közelben.” A „rekultiváció” kérdését is vitatja. „Egy harminc éve felhagyott, időközben regenerálódott fajgazdag védett élőhely elpusztítása és feltöltése nem tekinthető ökológiai helyreállításnak. A bányatörvény szerint a rekultiváció eredménye nem lehet rosszabb, mint az eredeti állapot – itt azonban éppen ez a veszély merül fel.” „Korábban rendszeresen mértük a telephely közelében szabadon álló meddők csurgalékvizének vezetőképességét, megdöbbentő értékeket kaptunk. Egy átlagos erdei pocsolyához képest 584-szeres volt az ipari sótartalom. És ezt itták az állatok, ebben dagonyáztak a vaddisznók. A méréseink publikálása után a cég körbekerítette a telepet. Nyilván azért, hogy mi civilek ne tudjunk többet odamenni, de ezzel legalább azt elértük, hogy az állatok ne igyák a mérgezett vizet” – mondta a Magyar Hangnak Kárpáti Tímea. A szakember szerint a szennyezés már nem feltételezés, hanem kimutatható jelenség. Már nem csak kockázat, hanem bekövetkezett tény. Kósa AndrásFelülvizsgálja a Mészáros Lőrinc cége által a Vértesben zajló „rekultivációt” a Tisza-kormánySzigorítani fogják a büntetéseket, a szennyező cégek „Európa legnagyobb büntetésével” nézhetnek majd szembe – mondta Gajdos László, a Tisza-kormány élő környezetért felelős miniszterjelöltje. Szigorítani fogják a büntetéseket, a szennyező cégek „Európa legnagyobb büntetésével” nézhetnek majd szembe – mondta Gajdos László, a Tisza-kormány élő környezetért felelős miniszterjelöltje. „Egy ilyen érzékeny vízföldtani környezetben nem lehet kockáztatni: ami egyszer bekerül a rendszerbe, az a felszín alatti vízkészleteket és így az ivóvízbázist is elérheti” – mondta. Éppen ezért születtek meg azok a hazai és uniós víz- és természetvédelmi szabályok – így például a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet és az EU Víz Keretirányelv –, amelyek a megelőzés, az elővigyázatosság és a környezeti állapot romlásának tilalmát írják elő – tette hozzá.