● news.bsdnet.hu

Bár tízből nyolc magyar alapvetően elégedett a jelenlegi munkájával, a külföldi munkavállalás lehetősége továbbra is sokakat foglalkoztat, különösen a fiatalok és a budapestiek körében. Tavalyhoz képest azonban csökkent azoknak az aránya, akik nyitottak lennének a külföldi munkavállalásra – derül ki egy reprezentatív kutatásból. Czifrik Katalin Gazdasági újságíró Ezeket látta már? Bár a külföldi munkavállalás gondolata sokak számára vonzó lehetőség, a tényleges költözésig jóval kevesebben jutnak el . A Profession.hu friss vizsgálata szerint a külföldi munkavállalást fontolgatók aránya továbbra is magas, miközben azok száma, akik valóban vállalnak munkát más országban, érdemben nem változott az elmúlt évben. A vezető állásportál kutatása alapján a magyar munkavállalók 88 százaléka még nem dolgozott külföldön, de 39 százalékuk nyitott lenne rá. Az arány sokat változott 2025-höz képest. Tavaly ugyanis a válaszadóknak még a fele mondta, hogy menne . Az adatok ugyanakkor jelentős különbségeket mutatnak az egyes korosztályok között. - A kor előrehaladtával a külföldre költözés iránti vágy is csökken – mondta Dencső Blanka , a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője. - A fiatalabb munkavállalók a leginkább motiváltak ebben a tekintetben, nekik ugyanis ez sokszor nemcsak anyagi kérdés, hanem a tapasztalatszerzés is erősen motiválja őket. A Z generációban tízből hatan költöznének másik országba, ha kapnának egy jó állásajánlatot. Valamelyest köztük is visszaesett a nyitottság erre. Tavaly még tízből hét megkérdezett fiatal válaszolta ezt. A budapestiekről szintén elmondható, hogy az átlagosnál nyitottabbak ebben a tekintetben. Több mint ötven százalékuk el tudná képzelni, hogy más országban vállaljon munkát - tette hozzá a szakember. A külföldre nyitott munkavállalók többsége (89%) továbbra is inkább közeli célországokban gondolkodik , elsősorban Európában képzelnék el a jövőjüket. Emellett Észak-Amerika (35%), és Ausztrália (32%) is népszerűnek számít. Európán belül továbbra is a német nyelvterület számít a legvonzóbbnak. A megkérdezettek 64 százaléka Ausztriát, 49 százalék Svájcot, míg 46 százalék Németországot választaná. Azok közül, akik nem vállaltak még országon kívül munkát, 31 százalék nyelvi akadályokkal indokolta ezt. Szintén harmaduk említett családi okot a háttérben, míg negyedük a bizonytalanságtól való félelmet nevezte meg jelentős visszatartó tényezőként. A válaszadók ötöde érzi úgy, hogy számára jobb itthon élni és dolgozni, míg hasonló arányban vannak azok is, akiket a baráti közösségük vagy a szakmájuk sajátosságai kötnek Magyarországhoz. Azok számára, akik nyitottak lennének a külföldi munkára, de még soha nem dolgoztak más országban, jelentős könnyebbséget jelentene, ha a munkáltató segítené ezt a folyamatot. Közel háromnegyedük (73%) számára a lakhatási támogatás lenne a legnagyobb segítség, tízből hat válaszadó nyilatkozta, hogy fontos lenne a vízum- és munkavállalási ügyintézés támogatása (60%), és közel ennyien emelték ki a nyelvtanulási lehetőségek és képzések biztosítását is (57%). Az eredmények alapján a külföldi munkavállalás iránt nyitottak számára nem elsősorban maga a munkavégzés jelent akadályt , hanem a költözéssel és letelepedéssel járó gyakorlati nehézségek. A válaszadók fele szerint kiemelten fontos lenne a megfelelő betanulási program biztosítása a letelepedést követően. Az országon kívüli munkatapasztalattal nem rendelkezők 41 százalékának dolgozik családtagja, közeli barátja vagy ismerőse külföldön , de tízből hatan azt mondták, hogy ez nem ösztönzi őket a követésre. A költöző ismerősökhöz inkább pozitív érzések társulnak. A válaszadók 56 százaléka örül, míg 17 százalékuk akár csatlakozna is a hozzátartozójához. Ugyanakkor megjelenhetnek negatív érzelmek is ezzel kapcsolatban, 21 százalék szomorúságot, 9 százalék irigységet, 6 százalék pedig sajnálatot érez. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a külföldi munkavállalás továbbra is reális alternatívaként jelenik meg a magyar munkavállalók jelentős részének, de a tavalyi évhez képest mérséklődött az erre való nyitottság. A döntést leginkább az élethelyzet, a családi kötődések és a gyakorlati akadályok befolyásolják. munkaerőpiac