● news.bsdnet.hu

Nincs megállás, a Chameleon Comix továbbra is ütemesen adagolja a rajongóknak az újabb és újabb kalandokat. A kiadó eddig huszonegy Jackson–Livingstone Fighting Fantasy lapozgatós könyvvel (minden, amit a kalandjátékokról tudni kell, itt olvasható ) örvendeztette meg a régi és az új olvasókat egyaránt. A sorozatban helyet kaptak a műfaj klasszikus darabjai, de olyan történetek is, amelyek korábban soha nem jelentek meg magyar nyelven. Márciusban a Budapest Comic Conra egy régi kedvencet és egy vadonatúj kalandot is elhozott a kiadó. Mindkét kötetet Ian Livingstone írta, aki maga is részt vett az idei eseményen, sőt az egyik legnépszerűbb vendégnek bizonyult. A rajongók mindkét napon hosszú sorokban, türelmesen vártak arra, hogy a világ egyik legismertebb kalandmesterével dedikáltathassák kedvenc lapozgatós könyveiket. Livingstone előadást is tartott a Comic Conon, ahol elárulta, hogy új Fighting Fantasy-köteten dolgozik. Amíg azonban arra várni kell, a magyar olvasók addig sem maradnak további kalandok nélkül, a szerző legfrissebb hazai megjelenései, amelyeket már kézbe is vehetnek: A Rémület Temploma és A Vér-sziget labirintusa . A Rémület Temploma jól ismert történet lehet az ősrajongók körében, hiszen 1991-ben már megjelent magyarul A Rémület Útvesztője címmel. Az eredeti címe: Temple of Terror. Éppen ezért döntött úgy a Chameleon Comix, hogy az új kiadás a korábbi magyar cím helyett az eredetihez hűbb fordítást kap. A moly.hu hozzászólásai alapján jól látható, hogy ez a kaland a magyar rajongók egyik nagy kedvence. A történet ráadásul – bár csak lazán – több népszerű Fighting Fantasy-kötethez is kapcsolódik. A Rémület Templomában az olvasó-kalandort Kőhídfalván éri a küldetés, amely több Fighting Fantasy-történetben is szerepel. Ugyancsak visszatérő alak Yaztromo, a varázsló, aki a Fekete-erdő szélén álló karcsú fehér kőtornyában él. A Végzet Erdejében szintén a bölcs öreg mágus indítja útnak az olvasót, akinek kalandja a Fekete-erdőn át vezet a törpék városáig, Kőhídfalváig. A Rémület Temploma így akár A Végzet Erdeje közvetett folytatásaként is értelmezhető. Yaztromo ugyanakkor a magyar olvasóknak például A veszedelem kikötőjéből és A varázsló kriptájából is ismerős lehet. Minden lapozgatós kalandjáték egy rövid bevezetővel indul, amely ismerteti a történet hátterét és a küldetés célját. A Rémület Templomában a bölcs varázsló azért keresi fel Kőhídfalva lakóit, hogy figyelmeztesse őket a közelgő veszélyre, és megtalálja azt a bajnokot, aki megállíthatja a Sötétség Gyermekét, a gonosz Malbordust. A sötét mágus a Káosz erőinek élére állva pusztulást készül hozni Allansia népeire. Malbordus sorsa már születésének pillanatában tragikus fordulatot vett. A Fekete-erdő szélén, egy kis kunyhóban született egy jéghideg éjszakán, ám anyja ismeretlen okból magára hagyta az erdőben. A történet bizonyos elemei akár a Trónok harca rajongóinak is ismerősek lehetnek, Malbordust azonban nem a Mások találták meg, hanem a Sötét Elfek. Ez a Káosz útjára tért faj befogadta és felnevelte a gyermeket, hogy saját céljainak szolgálatába állítsa. Nevelői nem a bölcsesség vagy a könyörület útjára vezették, hanem démoni beavatásoknak vetették alá, és sötét varázsigékkel, tiltott tudással töltötték meg az elméjét. Mire férfivá érett, Malbordus már a Sötét Elfek egyik legnagyobb hatalmú tanítványává vált. A sötét mágus már nem csupán a környező vidékekre, hanem egész Allansiára fenyegetést jelent, ezért Yaztromo egyetlen reménye az, hogy akad valaki, aki hajlandó szembenézni vele. Malbordusnak még egy utolsó próbát ki kell állnia, mielőtt a Káosz erőit Allansia népei ellen vezethetné. Meg kell találnia az öt Sárkányszobrot, amelyek mindegyike valódi sárkánnyá változtatható. Ha megszerzi őket, a Sötétség Gyermeke gyakorlatilag legyőzhetetlenné válik. Yaztromo ezért azt a feladatot bízza a küldetést vállaló olvasóra, hogy Malbordust megelőzve kutassa fel a Sárkányszobrokat, majd semmisítse meg őket. Az út a veszélyes Koponyák Sivatagába, valamint az elveszett ősi romvárosba, Vatosba vezet, amely a szörnyű kultuszok, halálos csapdák, rettenetes lények és a sötét mágia fészke. A kaland során az olvasónak a sivatag kegyetlen viszontagságaival, Vatos borzalmaival és azzal a tudattal is meg kell küzdenie, hogy minden elvesztegetett pillanat közelebb viszi Malbordust végső céljához. Ez egy közepes nehézségű lapozgatós kalandjáték. A sikeres végigjátszáshoz itt sem elegendő csupán az öt Sárkányszobor felkutatása, számos más tárgyat is össze kell gyűjteni az út során. A történet egy további nehezítést is tartogat. Malbordus tudomást szerez arról, hogy valaki megpróbálja keresztülhúzni a számításait, ezért az olvasó-kalandor nyomába küldi a Halál küldöncét . A bérgyilkos szadista játékot űz áldozataival, és nem végez velük azonnal. Inkább előttük jár, és különböző helyszíneken hagyja hátra a „HALÁL” szó egy-egy betűjét. Ha az olvasó-kalandor mindegyiket megtalálja, és összeáll a végzetes szó, a gyilkos ismét felbukkan, hogy végrehajtsa halálos küldetését. A túlzott kíváncsiság ezúttal veszélyes lehet, az óvatlan olvasó-kalandorok ugyanis könnyen összegyűjthetik a végzetes betűket. Két érdekességet is érdemes megemlíteni. Az egyik, hogy a küldetés elvezet a hírhedt Feketehomok kikötőbe, amely Ian Livingstone egyik kedvenc helyszíne. A Tolvajok városa című Fighting Fantasy-kötet teljes egészében itt játszódik. A másik, hogy a Koponyák Sivatagában hatalmas homokférgek élnek, és a velük való találkozásnak a történet szempontjából is jelentősége van. Ezek a lények erősen emlékeztetnek Frank Herbert Dűne-regényeinek homokférgeire. Talán ez nem is véletlen. David Lynch Dűne-filmje 1984-ben került a mozikba, míg A Rémület Temploma egy évvel később, 1985-ben jelent meg. A történet legnagyobb hiányossága talán az, hogy a küldetés tétjéhez és a háttértörténethez képest Malbordus nem válik igazán emlékezetes főgonosszá, és sajnálatos módon Vatosról, az elveszett ősi városról sem tudunk meg túl sokat. A Rémület Temploma azonban így is izgalmas és hangulatos kaland, amely változatos helyszíneivel, érdekes ötleteivel és a Halál küldöncéhez kapcsolódó különleges játékelemével méltán tartozhat a magyar rajongók kedvencei közé. A Vér-sziget labirintusa Ian Livingstone viszonylag új, 2024-es Fighting Fantasy-kötete, amely most először jelent meg magyarul. Más szempontból azonban mégsem tekinthető teljesen újnak, legalábbis ami a történetet és a helyszínt illeti. Az olvasó-kalandornak ezúttal is egy halálos labirintuson kell átverekednie magát, miközben számos tárgyat szükséges összegyűjtenie a sikeres végigjátszáshoz. Sárkányszobrok helyett ebben a könyvben sárkánygömböket és Iránytűkulcsokat kell felkutatni, de még ezek megszerzése sem garantálja a győzelmet. A Vér-sziget labirintusa tulajdonképpen nosztalgikus kalandjáték, amely több szálon kapcsolódik Livingstone két klasszikus labirintustörténetéhez, a Halállabirintushoz és a Bajnokok Próbájához . Utóbbi sok rajongó szerint a Fighting Fantasy-sorozat egyik legjobb kötete, így alighanem ez is ott lebegett a szerző szeme előtt a történet megírásakor. A Halállabirintus 1984-ben, a Bajnokok Próbája pedig 1986-ban jelent meg. A sorozat aranykorának meghatározó darabjai. A Chameleon Comix az elmúlt években mindkét kötetet újra kiadta, a Bajnokok Próbáját éppen tavaly. A 2024-es kalandban tovább folytatódik Sukumvit báró és öccse, Lord Carnuss gyilkos viszálya. A konfliktus gyökerei egészen apjuk haláláig nyúlnak vissza. Mivel Sukumvit volt az idősebb fiú, ő örökölte Fang urának címét és birtokait. Carnuss ezt képtelen volt elfogadni. Miután merénylete bátyja ellen kudarcba fulladt, száműzetésbe kényszerült, és bosszút esküdött. A kegyetlen és furfangos Sukumvit minden évben megrendezi a Bajnokok Próbáját, amelyhez megépíttette a hírhedt Halállabirintust. A csapdákkal és gyilkos teremtményekkel teli útvesztőbe csak a legelszántabb harcosok mernek belépni, hogy próbára tegyék képességeiket. Aki túléli a megpróbáltatásokat, gazdag jutalomban részesül. A Bajnokok Próbája című kalandjátékban tűnik fel először Carnuss. A Vér-szigeten saját viadalhelyet, a Halál Arénáját hozta létre, ahol rabszolgákból képez gladiátorokat. Azok közül, akik túlélik a véres összecsapásokat, kiválasztja a legalkalmasabbat, majd benevezi a Bajnokok Próbájára. Célja nem csupán a győzelem, hanem az is, hogy megszégyenítse testvérét azzal, hogy az ő harcosa bizonyul a legjobbnak. A Vér-sziget labirintusában Carnuss már úgy próbálja túlszárnyalni bátyját, hogy egy még nagyobb, még furfangosabb és még veszedelmesebb útvesztőt építtetett, mint amilyen a Halállabirintus. Ráadásul Fang Aranygömbjét ajánlotta fel a győztes jutalmául, ami különösen sértő gesztus Sukumvit számára, hiszen azt évekkel korábban éppen tőle nyerte el egy kockajátékon. Az olvasó-kalandornak több más versenyzővel együtt először a Halál Arénájában kell bizonyítania rátermettségét. Csak ezt követően kezdődik az igazi megmérettetés, az alászállás a labirintusba. Nem tét nélküli, hogy a viadalok során miként alakul a viszony a többi versenyzővel, ennek ugyanis később, már az útvesztő mélyén is jelentősége lehet. A Vér-sziget labirintusa nehéz lapozgatós játékkönyv, de az olvasókat bőségesen kárpótolja izgalmas történetével, változatos ellenfeleivel és azzal, hogy méltó folytatása a Fighting Fantasy-sorozat legismertebb labirintuskalandjainak. Akinek eddig a Bajnokok Próbája állt a Fighting Fantasy-rangsora élén, annak könnyen lehet, hogy A Vér-sziget labirintusa veszi át a helyét. A Fighting Fantasy-kötetekben az illusztrációk szinte ugyanolyan fontos szerepet töltenek be, mint maga a történet. A rajzok életre keltik a rémisztő teremtményeket, a könyörtelen ellenfeleket, a rettenetes főgonoszokat és a fantasztikus helyszíneket, tovább mélyítve a kalandélményt. Ian Livingstone és Jonathan Green gondozásában 2024-ben jelent meg a Magic Realms: Varázsbirodalmak – A Fighting Fantasy képi világa című kötet. Ismét csak a Chameleon Comixnak köszönhetően idén már a magyar olvasók is kézbe vehetik ezt a különleges, hiánypótló kiadványt. A sorozat 1982-es indulása óta számos alkotó, illusztrátor és művész keltette életre a Jackson–Livingstone-féle lapozgatós könyvek világát. Kétség sem férhet hozzá, hogy az ő munkájuk alapozta meg a sorozat azóta kánonná vált művészeti stílusát. A Varázsbirodalmakban bemutatott alkotók joggal állíthatják magukról: meghatározó szerepet játszottak abban, hogy a Fighting Fantasy a vezető játékkönyvsorozattá vált. Méltó főhajtás előttük, hogy jelen kötettel őket és a munkásságukat ünnepeljük – olvasható Ian Livingstone előszavában. Közel harminc illusztrátorról olvashatunk bővebben a kötetben, így a rajzok mögött álló alkotókat is jobban megismerhetjük. Rövid betekintést nyerhetünk életútjukba, alkotói módszereikbe és a Fighting Fantasy világának formálásában betöltött szerepükbe is. A kötet emellett a kalandjátékok legismertebb illusztrációit és ikonikus borítóit is felvonultatja, így gazdag képanyagával valóságos kincsesbánya a rajongók számára. A könyv kronologikus áttekintést is nyújt a Fighting Fantasy-sorozatról, sőt azt is részletesen bemutatja, hogy az egyes köteteken mely művészek dolgoztak. Ennek köszönhetően a Magic Realms egyszerre látványos album és átfogó Fighting Fantasy-lexikon. A Magic Realms lapjain magyar névvel is találkozhatunk, a Fighting Fantasy illusztrátorai között ugyanis Balla Krisztián is helyet kapott. Ian Livingstone felkérésére ő készítette A Vér-sziget labirintusa illusztrációit. A szerző azután figyelt fel a munkáira, hogy Balla rajzolta az Allansia bérgyilkosai magyar kiadásának belső illusztrációit, valamint a Chameleon Comix gondozásában megjelent Halállabirintus , Visszatérés a Tűzhegyhez és A Veszedelem kikötője borítóit is. A Magic Realms hátlapjának állításával nehéz lenne vitatkozni: kihagyhatatlan gyűjtői darab minden Fighting Fantasy-rajongó számára. (Borítókép: Szollár Zsófi / Index) Lépjen be a házasság legnagyobb dilemmájába!A döntés az Ön kezében van! Kövesse az Indexet Facebookon is!