● news.bsdnet.hu

Új szerelem költözött Polgár Tünde szívébe – és ezúttal nem egy új üzleti projekt vagy utazási célpont, hanem egy ló miatt. Az üzletasszony a hétvégén a Pannon Lovaspóló Kupa döntőjén vett részt, ahol olyan élményben volt része, amire korábban egyáltalán nem számított: életében először ült lóra, ráadásul annyira magával ragadta a pillanat, hogy most már egy új hobbi gondolatával is kacérkodik. Pedig Tünde korábban egyáltalán nem tartozott a lovak rajongói közé. Sőt, hosszú éveken át kifejezetten félt ezektől a hatalmas állatoktól . Most azonban minden megváltozott. „Ez a Pannon Lovaspóló Kupa döntőnapja volt, amikor kimentünk megnézni a mérkőzést. A sportágnak világszerte óriási hagyománya van, és itt is minden úgy zajlott, mint a nagy külföldi eseményeken. Olyan érzésem volt, mintha a Pretty Woman egyik jelenetébe csöppentem volna. A hölgyek elegáns kalapokban érkeztek, volt kalapszépségverseny, piknikhangulat, minden olyan lassú, kifinomult és élvezetes volt, amilyennek ezt az ember elképzeli” – mesélte a Metropolnak. A rendezvényen ráadásul több ismert arc is feltűnt. Tünde elárulta, hogy meglepetésére többek között Majoros Hajnalka és Hajas László is versenyzett, ami még különlegesebbé tette az eseményt. A nap legnagyobb élménye azonban kétségtelenül egy lóval való találkozás volt. „Éppen az egyik legismertebb magyar lovaspólóssal beszélgettem, amikor az egyik póni egyszer csak úgy döntött, hogy meg akar ismerkedni velem. A végén pedig már ott tartottunk, hogy felültem a hátára. Életemben először ültem lovon! Korábban az egyetlen »lovaglós élményem« az a pénzbedobós játék volt, amit a bevásárlóközpontokban lehetett használni” – nevetett. A találkozás azonban jóval többet jelentett egy egyszerű kalandnál. „ Olyan mélyen a szemembe nézett az a ló, hogy teljesen elvesztem benne. Egyszerűen hihetetlen intelligenciát és érzéseket lehet látni azokban a gyönyörű barna szemekben. Valahogy ott és akkor minden félelmem elszállt.” Tünde bevallotta, hogy korábban azért tartott a lovaktól , mert veszélyesnek gondolta őket. „ Mindig az járt a fejemben, hogy hatalmasak, gyorsak, vágtatnak, esetleg ledobnak magukról . A száguldozás, az ugrálás és a galoppozás sosem szerepelt a biztonsági listámon. Ezért is féltem tőlük egész életemben.” Most azonban már egészen másként látja a helyzetet. „Egyelőre még csak álmodozom róla, de komolyan elgondolkodtam azon, hogy megtanulok lovagolni. Persze ehhez még egy kis bátorságot kell gyűjtenem. Ezek a pólópónik ráadásul valamivel kisebbek a hagyományos lovaglólovaknál, rendkívül nyugodtak és türelmesek, így talán velük könnyebb lenne elkezdeni!” – vélekedet Polgár Tünde.