● news.bsdnet.hu

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) kutatói áttörést értek el a biológiailag lebontható elektronika területén, amivel jelentős lépést tettek a fenntartható áramköri termékek gyártása felé. Az új technológia lehetővé teszi, hogy az elektronikai eszközök hordozói komposztálhatók legyenek. Ez pedig csökkenti az elektronikai hulladék mennyiségét és környezeti terhelését. Meixner Zoltán Rovatvezető (Tech) Ezeket látta már? Tudjuk, hogy van fast food, fast fashion és újabban fast tech is. Mivel egyre gyorsabban pörög a fogyasztás a világon,egyre több olyan elektronikus termék kerül forgalomba, amelynek az élettartama nagyon rövid, de legfeljebb egy-két év. Az ezekbe épített áramköröknek felesleges hosszabb ideig kitartani, mert a készülékek előbb mennek tönkre vagy avulnak el. Olyan technológiára volt szükség, amely megakadályozza, hogya fast tech elektronikai hulladéka újabb hegyeket emeljen. A BME kutatói megtalálták a megoldást, hogy ne csak az áramköri lapok alapszíne legyen zöld, hanem maguk a termékek is. A világ élvonalába tartozó tudóscsoport fejlesztése nemzetközi szinten is kiemelkedő. A kutatás vezetője, Géczy Attila elmondta, hogy a világon mindössze egy skót startup érte el hasonló eredményeket, ám míg ők vízben oldható áramköri hordozókat fejlesztenek, a BME csapata komposztálható anyagokat hozott létre. Géczy Attila és Illés Balázs, a kutatás vezetői / Fotó: BME Az innovációt az Európai Unió is elismerte: a Horizon Pathfinder és az M-ERA programok keretében futó projektekben már öt különböző fejlesztést díjaztak. Ez különösen figyelemre méltó, hiszen a BME-nek összesen 21 ilyen elismert innovációja van az Európai Innovációs Tanács Innovációs Radar platformján. Az széles körben ismert, hogya jelenlegi elektronikai hulladékkezelési módszerek nem fenntarthatóak. A nyomtatott áramkörök többsége veszélyes anyagokat tartalmazó műanyagból készül, amelynek az újrahasznosítására nincs megfelelő technológia.A hulladékot gyakran égetéssel semmisítik meg, ami további környezeti károkat okoz. Az emberiség önpusztító életmódot folytat, amelynek egyik jellegzetessége az egyre gyorsabban pörgő fogyasztási modellek térnyerése. Van fast food, fast fashion és most már fast tech is. Ezek az angol kifejezések a gyorsan magunkba tolt ételeket, a hihetetlenül változékony divatot (amely legfeljebb csak a jövő hónapig tart ki) és az egyszer használatos vagy eleve javíthatatlannak gyártott és rövid idő után kidobott elektronikai termékeket fedik le. A fast tech vagy gyors tech talán a legveszélyesebb trend az összes közül, amelynek legfontosabb jellemzőiről Bajmócy Zoltán ökológiai közgazdásszal, a Szegedi Egyetem professzorával beszélgettünk. A BME kutatói és egy győri vállalat azonban olyan anyagokat fejlesztettek ki, amelyek akár 90 százalékban újrafelhasználhatók vagy komposztálhatók. Az ipari komposztálás során ezek az anyagok szerves törmelékké bomlanak le,amelyből a fém alkatrészek könnyen kiválogathatók. A technológia alapját lebontható műanyagok, például politejsav (PLA) adják, amelyet kukoricából vagy más növényi forrásokból nyernek ki. A szerkezeti stabilitás alapja a lenvászon, illetve égésgátló komponensként is természetes alapanyagokat használnak.Bár ezek az anyagok nem olyan tartósak, mint a hagyományos műanyagok, a kutatók szerint ez nem is szükséges.Az új technológia elsősorban a rövid élettartamú, gyorsan elavuló, kommersz elektronikai eszközökre fókuszál, amelyeknél az évtizedes tartósság nem elvárás. Géczy Attila szerint a technológia kezdetben nem lesz alkalmas például atomerőművek vezérlőihez vagy orvosi eszközökhöz, de a háztartási és fogyasztói elektronikában, ahol az élettartam jellemzően 5-10 év, már komoly lehetőségeket kínál. Ránézésre olyanok, mint a szokásos áramköri lapok, pedig mind komposztálhatók / Fotó: BME Az innováció iránt már most jelentős az érdeklődés, többek között az Arduino nevű olasz vállalat, a győri Meshining Kft. és a Grenoble-i Egyetem is részt vesz a projektben. A technológia azért vonzó különösen, mert a gyártáshoz nem szükségesek új gépsorok, és bizonyos pontokon olcsóbb és környezetbarátabb lehet a jelenlegi eljárásoknál. Illés Balázs, a BME Elektronikai Technológia Tanszékének vezetője kiemelte, hogy a fejlesztés költségei összemérhetők a hagyományos áramkörgyártáséval, ami jelentős versenyelőnyt jelent.A kutatás mostanra magasabb technológiai készültségi szintre lépett, és folyamatban van több szabadalom bejegyeztetése, valamint a piaci bevezetés stratégiájának kidolgozása.Az innováció nemcsak a fenntarthatóságot szolgálja, hanem új lehetőségeket is teremt az elektronikai ipar számára, miközben hozzájárul a környezeti terhelés csökkentéséhez. Ha a technológia elterjed, megtörténhet, hogy nemcsak a drága fémeket nyerhetik ki a nyugdíjazott nyomtatott áramkörökből, hanem a komposztjával akár paradicsomot vagy kerti virágokat is termeszthetnek. Talán előbb, mint gondolnánk, a kertészetekben hasznosítjuk újra a kiszolgált áramköri lapokat / Illusztráció: Blikk / Nano Banana AI elektronikus hulladék