● news.bsdnet.hu

Cseh Tibor András,aMAGOSZfőtitkára ezúttal az elhunyt személyek földjei: póthagyaték, elbirtoklás témakörét vette górcső alá. A hagyatéki eljárás kezdeti lépése, hogy a halotti anyakönyvi kivonatot a hatóság továbbítja a települési jegyzőhöz. Ezt követően a jegyző elkészíti a hagyatéki leltárt, amely a hagyatéki eljárás alapját képezi. A leltár összeállításának alapja, hogy a jegyző írásban megkeresi azt a hozzátartozót, akit a halottvizsgálati bizonyítványon megjelöltek. Az érintett hozzátartozónak kell megadnia, hogy az örökhagyó hagyatékába milyen ingó ésingatlanvagyontárgyak tartoznak, valamint felsorolni az örökösöket. Ez a felsorolás minden érdekelt félhez eljut, akiknek 8 nap áll rendelkezésükre, hogy kiegészítsék vagy módosítsák a nyilatkozatot. Amennyiben valamely vagyontárgy kimarad ezekből a nyilatkozatokból, a hagyatéki eljárás nem terjed ki rá, így előfordulhat, hogy egy földrészlet kimarad a hagyatékból, és tulajdonjogi szempontból rendezetlen helyzet alakul ki. Töltsd le az Agroinform mobilapplikációtAndroidravagyiOS-re, hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket. Az egyik lehetőség a póthagyatéki eljárás lefolytatása, amelyre akkor kerülhet sor, ha a hagyatéki eljárás lezárását követően utólag derül fény egy, a hagyatékhoz tartozó vagyontárgyra. Póthagyatéki eljárást nemcsak az öröklésben érdekelt személy kezdeményezhet, hanem a jegyző hivatalból is indíthatja, amennyiben tudomást szerez az elmaradt vagyontárgyról. A póthagyatéki eljárás szabályai megegyeznek a rendes hagyatéki eljáráséval. Az elbirtoklás egy eredeti tulajdonszerzési mód, amely lehetővé teszi, hogy valaki egy földterületet az eredeti tulajdonos beleegyezése nélkül szerezzen meg. Az elbirtokláshoz az szükséges, hogy a földet legalább 15 éven át, megszakítás nélkül, sajátjaként birtokolja valaki. Ez azt jelenti, hogy úgy kell eljárnia, mint egy tulajdonos: például művelnie kell a földet vagy gondoskodnia kell annak kultúrállapotáról. Az elbirtoklás megállapításához polgári peres eljárás szükséges. Az örökség visszautasítása tovább bonyolíthatja aföldeksorsát, különösen, ha a föld értéke alacsony, vagy terhelt, és nem fedezi a hagyatéki eljárás költségeit sem. Ilyen esetekben az örökös élhet a visszautasítás jogával, de ezt bármilyen esetben is megteheti. A visszautasítás következménye, hogy az adott személyt figyelmen kívül kell hagyni az öröklésnél, és a következő jogosult örökös lép a helyébe, aki szintén visszautasíthatja az örökséget. Főszabály szerint csak a teljes örökség utasítható vissza, azonban, ha az örökös nem folytat hivatásszerűen mezőgazdasági tevékenységet, a földek és a gazdaság esetében lehetőség van arra, hogy kizárólag ezekről mondjon le, miközben a hagyaték többi részét megtartja – írja Cseh Tibor András. Forrás: MAGOSZ Indexkép: Pexels Töltsd le az Agroinform mobilapplikációtAndroidravagyiOS-re, hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket.