● news.bsdnet.hu

Szeptemberre készülhet el az új pártfinanszírozási javaslat, de az elemző szerint az állami támogatások csökkentésének lehetnek következményei. A Pénzügyminisztérium szeptemberig dolgozhatja ki az új pártfinanszírozási rendszerre vonatkozó javaslatát – erről tájékoztatta stábunkat Köböl Anita kormányszóvivő. A kormány a közelmúltban döntött arról, hogy felülvizsgálja a jelenlegi finanszírozási modellt, amelyet Magyar Péter miniszterelnök már korábban is reformra szorulónak nevezett. A választási eredmények alapján a kormány meghatározta a 2026-os állami párttámogatások összegét. A Magyar Közlönyben megjelent adatok szerint a Tisza Párt közel 707 millió, a Fidesz csaknem 518 millió, a Mi Hazánk 157 millió, a KDNP pedig közel 93 millió forint támogatásban részesül. A Demokratikus Koalíció ugyan nem jutott be az Országgyűlésbe, de az egy százalékos küszöböt elérte, így 12 millió forint állami támogatásra jogosult. A pártalapítványok szintén jelentős forrásokhoz jutnak. A Tisza alapítványa 887 millió, a Fideszé 614 millió, a Mi Hazánké közel 93 millió, a KDNP-é 3 millió, míg a DK alapítványa csaknem 18 millió forint támogatást kap. A kormány szerint indokolt a jelenlegi szabályok felülvizsgálata. „Érdemes felülvizsgálni a pártfinanszírozásra vonatkozó szabályokat, hogy azok valós adatokat tükrözzenek és azt mutassák meg nekünk, hogy egy pártnak mekkora a társadalmi beágyazottsága. Magyar Péter már korábban is elmondta, hogy abban az irányban volna érdemes módosítani, a cél az, hogy ösztönözze és jutalmazza a rendszer azt, hogy a pártok törekedjenek saját támogatás gyűjtésére” – mondta Köböl Anita kormányszóvivő. A tervezett változtatásokkal kapcsolatban ugyanakkor szakmai aggályok is megfogalmazódtak. A Transparency International Magyarország jogi igazgatója szerint az állami támogatások csökkentése nem kívánt következményekkel járhat. „Akkor vitathatatlanul abba az irányba fogja eltolni a szereplőket, a pártokat, hogy oldják meg maguknak, a saját képességeik szerint a finanszírozást és akkor elképzelhető, hogy megint ott leszünk, ahol most vagyunk, itt van ez a parkolási-közétkeztetési-parkfenntartási sztori az önkormányzatok szintjén, ez a pártfinanszírozás anomáliáinak a lecsapódása” – fogalmazott Ligeti Miklós. Szentpéteri Nagy Richard alkotmányjogász arra hívta fel a figyelmet, hogy a pártok közfeladatokat látnak el, ezért Európa számos országában természetes az állami finanszírozásuk. „A pártok jóllehet közhatalmat nem gyakorolhatnak, sőt, ez tiltva is van nekik, de mégiscsak nagyon sokszoros idézőjelbe téve kvázi állami szervként eljárva közfunkciókat látnak el” – mondta híradónknak. A parlamenten kívüli Momentum szerint a pártok finanszírozásának egyik lehetséges alternatívája az adófelajánlási rendszer kiterjesztése lehetne. Bedő Dávid úgy véli, a közvetlen adománygyűjtés elsősorban a nagyobb pártoknak kedvezne. „Erre lehetne egy olyanfajta megoldást kreálni például, hogy kiterjesztjük az 1+1 százalékos rendszert, hogy ne csak 2 százalékról dönthessenek az emberek, amikor a személyi jövedelemadójukról rendelkeznek, hanem akár többről is és legyen egy olyan százalék, amit kimondottan pártoknak adna” – javasolta a Momentum politikusa. A kormány tájékoztatása szerint a pártfinanszírozási rendszer felülvizsgálatáért a Pénzügyminisztérium felel. Köböl Anita közölte, hogy a tárca szeptemberi határidőt kapott a javaslat kidolgozására. Az esetleges módosítások pénzügyi hatásai várhatóan a 2027-es költségvetésben jelennek majd meg először, amely októberben kerül a kormány elé.