● news.bsdnet.hu

A futás javítja a keringést, csökkenti a koleszterinszintet és a szívbetegségek kockázatát, ez elfogadott tény. Meditatív jellege segít a mentális lemerültség és a depresszió kezelésében, miközben növeli a koncentrációt. Mindemellett a gyors gyaloglás vagy a futás növeli a tüdő kapacitását és fokozza a szervezet oxigénfelhasználó képességét. Az pedig kihagyhatatlan plusz, hogy talán a leghatékonyabb mozgásforma, ami hosszú távon segíti a testsúly csökkentését vagy megtartását. A monoton mozgás tehát mindenképpen jót tesz a testünknek és a lelkünknek, az viszont, hogy mindezt hol valósítjuk meg, talán a legnagyobb kérdés. Sokaknak a futópad ad biztonságot, mindig egyenletes, kiegyensúlyozottabb mozgást eredményez, talán még az ízületekkel is kíméletesebb, azonban van valami, ami igen fontos, ha lelki, mentális egészségről van szó. A mozgás mindkét helyszínen ugyanaz, hiszen terheljük az izmainkat, felmegy a pulzus, ég a kalória. Mitől járnak mégis rengetegen konditerembe futni? A téli hónapokban mindenképp komfortosabb, ha nem a szabadban futunk, hiszen bent meleg van, biztosítva van minden feltétel ahhoz, hogy ne fázzunk meg, ne kelljen esőben vagy hóban ázni a futócipőben. Nyáron pedig egyértelműen kellemesebb a légkondi által biztosított hűvösben mozogni, mint kint, ahol öt perc után szakadhat rólunk a verejték. A Diabetes.hu információ szerint a tempószabályozás, a kilométer-beállítás célként, a pulzusmérés, a stabil eszköz és sok más dolog erősen a benti futáshoz vonzza a sportolni vágyókat, ám sokan azt mondják, nem érzik ugyanazt, az érzet más a konditeremben, mint amikor egy kellemes futópályán haladunk egy erdei távon, egy futókörön, a folyóparton, a tisztáson, bárhol, ahol érzékeljük a levegőt, látjuk a tájat, a fákat, az élő környezetet. Sokan azt állítják viszont, hogy nincsen rossz időjárás, csak hiányos vagy rossz felszerelés, és hogy az embernek szüksége van egy hosszú irodai nap után a szabad levegőt beszippantani és a természet hangját meghallani. Kint azonban mégis veszélyesebb a futás, sokkal jobban kell tudni koncentrálni és figyelni a lábunk elé, nehogy rálépjünk valamire, kificamodjon a bokánk vagy bármilyen sérülést szerezzünk. A terepfutás rajongói azonban mégis amellett érvelnek, hogy a természet feltölt és harmonizál, belső egyensúlyt hoz a hétköznapokban. A zöld nyugtató hatású; úgy tartják, hogy jó irányban befolyásolja a szív, a tüdő és a vese működését. Serkenti a memóriát, a kimerültség, feszültség érzését csökkenti. A frissesség, a nyugalom, a remény érzései társulnak hozzá. Számos tanulmány foglalkozott már a színek észlelésének hatásával az érzelmi állapotokra és/vagy a teljesítményre. A színek látványának hatásai azonban az önként választott viselkedésformákra eddig kevés figyelmet kaptak a fiziológusok és pszichológusok részéről. Ezen kutatás szerint azonban a színek vizuális tulajdonságai specifikus jelentéssel bírnak, amelyeket az agy központi rendszere dolgoz fel, és amelyekről feltételezik, hogy befolyásolják az érzelmeket, az észlelést, a kognitív folyamatokat, valamint az intellektuális és motoros teljesítményt. Itt a kutatók azt vizsgálták, hogy a zöld és piros környezetnek való kitettség befolyásolhatja-e az affektív ítéleteket, az erőfeszítés észlelését, a pulzusszámot és a járás sebességét önként választott tempóban történő séta és futás során. A résztvevőket véletlenszerűen osztották be a három kísérleti feltétel egyikébe: zöld, piros vagy fehér (semleges) környezet. A kísérleti feladat egy húszperces próba volt, amely során a résztvevők vagy sétáltak (1. tanulmány), vagy futottak (2. tanulmány) a legkényelmesebb sebességgel egy futópadon, amelyet három nagy HD-képernyő vett körül, amelyek a vizsgált színek specifikus tulajdonságait mutatták. Az 1. tanulmány kimutatta: a zöld környezetben való séta a pulzusszám értékeinek jelentős csökkenését eredményezte a piros és fehér körülményekhez képest, bár a járási sebességben nem találtak különbséget. Ezenkívül mindkét tanulmány kimutatta, hogy egy húszperces séta vagy futás a résztvevők által választott tempóban kedvező hangulatváltozásokat eredményezett. A tanulmány eredetiségét az adta, hogy a vörös és zöld környezetnek az önként választott viselkedésre gyakorolt hatását vizsgálta, teljesítményorientált cél nélkül. A zöld, mint a természetes és erdei környezet színe, gyakran társul pozitív jelentésekkel és képekkel (például fa, oxigén, lélegzet, élet). A tanulmányok kimutatták, hogy a zöld természeti környezet terápiás és pozitív hatásokat vált ki, például elősegíti a műtéti lábadozást és a szubjektív jóllétet. A kontrollált laboratóriumi környezetben végzett testmozgásra összpontosító tanulmányok szintén kimutatták, hogy Összességében a tanulmányok arra utalnak, hogy a zöld környezeti ingereknek való kitettség növelheti a kellemes és adaptív kimenetelek előfordulását, és ez a megközelítési motivációs rendszer aktiválásának lenne köszönhető, amelyről köztudott, hogy gyakran elősegíti a pozitív és adaptív reakciókat.