● news.bsdnet.hu

Komoly kérdéseket vet fel a plug-in hibridek (PHEV) valódi környezetvédelmi előnyeivel kapcsolatban az International Council on Clean Transportation (ICCT) legfrissebb tanulmánya. A kutatás szerint ezek az autók a valós használat során átlagosan akár ötször több szén-dioxidot bocsáthatnak ki, mint amennyit a hivatalos fogyasztási és emissziós adatok mutatnak. A plug-in hibridek az elmúlt években a gyártók egyik kedvenc technológiájává váltak, hiszen egyszerre kínálnak elektromos és belső égésű hajtást. A hivatalos tesztek alapján rendkívül alacsony CO₂-kibocsátási értékeket produkálnak, ami jelentősen javítja a gyártók flottaszintű emissziós mutatóit. Az ICCT szerint azonban a valóság egészen más képet mutat. A szervezet több mint nyolcmillió Európában forgalomba helyezett autó fedélzeti fogyasztási adatait vizsgálta meg, és arra jutott, hogy a plug-in hibridek esetében a hivatalos és a valós emissziós értékek közötti különbség 2021 és 2023 között tovább nőtt. Míg 2021-ben átlagosan 265 százalékkal haladták meg a tényleges kibocsátások a laboratóriumi adatokat, addig 2023-ra ez az eltérés már elérte a 400 százalékot. A kutatók szerint ennek három fő oka van. Az első, hogy a tulajdonosok jóval ritkábban töltik az autókat, mint azt a hivatalos számítások feltételezik. A második, hogy sok modellnél a benzin- vagy dízelmotor akkor is besegít, amikor az autó elvileg tisztán elektromos üzemben haladna. A harmadik tényező pedig a tömeg: a kétféle hajtásrendszer jelentősen növeli az autók súlyát, ami magasabb energiafogyasztást eredményez. Az ICCT számításai szerint a plug-in hibridek valós és hivatalos kibocsátása közötti különbség 2021 és 2025 között mintegy 100 millió tonna plusz szén-dioxid-kibocsátást jelenthet Európában. Ez nagyjából 42 milliárd liter többlet üzemanyag elégetésének felel meg. A legnagyobb különbséget a Mercedes plug-in hibridjeinél mérték. A márka modelljeinél az eltérés átlagosan 452 százalékos volt, 2023-ban pedig már a hivatalos értékek több mint hatszorosát produkálták a valós körülmények között. A szervezet szerint a probléma azért különösen súlyos, mert az európai CO₂-csökkentési célok jelenleg a hivatalos laboratóriumi értékekre épülnek. Miközben papíron a személyautók átlagos kibocsátása 2018 és 2023 között 28 százalékkal csökkent, a valóságban a mérséklődés mindössze 15 százalék volt. A tanulmány arra is rámutat, hogy a valódi kibocsátáscsökkenés döntő részét nem a hibridek vagy a hatékonyabb belső égésű motorok hozták, hanem az akkumulátoros elektromos autók terjedése. A hagyományos motorral szerelt járművek valós kibocsátása ugyanis ugyanebben az időszakban átlagosan csupán 1 százalékkal javult. Vége a vitának: brutálisan szennyeznek a plug-in hibridek A témával egyébként már számos korábbi tanulmány is foglalkozott , így mostanra a döntéshozók előtt is világossá vált a probléma – az Európai Bizottság ezért 2025-ben módosította a plug-in hibridek hivatalos fogyasztási számításainál használt módszertant, és 2027-ben újabb korrekció várható. Az ICCT azonban figyelmeztet: még ezekkel a változtatásokkal sem tükrözik pontosan a valós közúti használatot a hivatalos adatok. A vita így egyre inkább arról szól, hogy a plug-in hibridek valóban átmenetet jelentenek-e a tisztább közlekedés felé, vagy inkább egy olyan technológiai kompromisszumot, amely papíron sokkal zöldebbnek tűnik, mint amilyen a mindennapi használat során valójában.