● news.bsdnet.hu

A Los Angeles-i Petersen Múzeumban botlottunk bele ebbe a Suzukiba, amely ránézésre is világossá teszi: a Pikes Peakre nem hétköznapi autókkal járnak. 2026.06.08. hétfő 06:55 A Suzuki Cultus (itthon Swift) neve elsőre leginkább egy kedves, városi kisautót juttat eszünkbe. A képeken látható 1993-as Pikes Peak Special azonban annyira messze állt az utcai járműtől, amennyire csak lehetett: két motorral, 800 lóerővel és hatalmas aerodinamikai elemekkel támadta a világ egyik legkeményebb hegyi versenyét. A gépet Nobuhiro Tajima, becenevén „Monster” Tajima vezette, aki a Pikes Peak International Hill Climb történetének egyik legsikeresebb versenyzője lett. Nem véletlenül ragadt rá a „King of the Mountain”, vagyis a hegy királya becenév: Tajima évtizedeken át meghatározó alakja volt a coloradói versenynek. A kiállított autó egy 1993-as Suzuki Cultus Twin-Engine Pikes Peak Special, vagyis egy kifejezetten a hegyi felfutóra épített, kétmotoros szörnyeteg. A technika lényege, hogy nem egyetlen erőforrás dolgozott benne, hanem két darab turbófeltöltős, 1,6 literes soros négyhengeres motor. Az egyik az első tengelynél, a másik a hátsónál kapott helyet, a rendszer összteljesítménye pedig 800 lóerő volt. A pilóta középen ült a fülkében. Ez a megoldás nem puszta technikai hencegés volt. A Pikes Peak különlegessége, hogy a pálya rendkívül magasra kapaszkodik: a rajt nagyjából 2835 méteres magasságban van, a cél pedig több mint 4300 méteren. Ilyen körülmények között a ritka levegő komoly teljesítményveszteséget okoz, ezért a versenyautóknál kulcskérdés volt a turbófeltöltés és az extrém aerodinamika. A Suzuki Cultus Pikes Peak Special 1993-ban 10 perc 44 másodperc alatt ért fel a hegyre. Bár Tajima aznap pályarekordot futott, végül csak második lett összesítésben. Az első abszolút győzelmére 1995-ig kellett várnia, amikor már a híres, szintén kétmotoros Suzuki Escudóval tért vissza. A Pikes Peak International Hill Climb a világ egyik legrégebbi, máig futó autóversenye: története 1916-ig nyúlik vissza. A formátum egyszerű, mégis brutális: az autók egyenként indulnak, időre mennek, és az nyer, aki a leggyorsabban ér fel csúcsra. A pálya hossza 12,42 mérföld, vagyis nagyjából 20 kilométer, az út pedig több mint 1400 méter szintkülönbséget küzd le. Régen teljes egészében murvás volt, majd 2002-től szakaszosan elkezdték aszfaltozni, a teljes burkolás 2011-re készült el. A Pikes Peak ezért mindig is külön kategóriát képviselt az autósportban. Ide nem hagyományos versenyautók kellettek, hanem olyan célszerszámok, amelyek képesek túlélni a magasságot, a kanyarokat, a hirtelen változó tapadást és a ritka levegőt. A Suzuki Cultus Twin-Engine Special pontosan ilyen volt. Kövesd a Vezess.hu -t a Google hírekben!