● news.bsdnet.hu

Nem sokkal az áprilisi választások előtt két, összesen több mint 10 milliárd forint értékű keretszerződést kötött a felsőoktatás digitalizálására az akkor Hankó Balázs által vezetett Kulturális és Innovációs Minisztériumhoz tartozó állami konzorcium – számolt be erről a Magyar Hang. A lap szerint a megrendelések 100 digitális tananyag elkészítésére, valamint egy országos e-learning platform kialakítására vonatkoznak. Ezek döntően uniós forrásokból valósulnának meg, céljuk pedig egy központosított digitális oktatási rendszer kialakítása. A Magyar Hang az szerint a kivitelezést két olyan cég nyerte el, amelyek közvetve ahhoz az üzleti körhöz köthetők, amelynek meghatározó szereplője Fauszt Zoltán, aki korábban a fideszes Palkovics Lászlóval is üzletelt. Hadházy Ákos korábbi parlamenti képviselő még 2017-ben, az LMP társelnökeként hívta fel a figyelmet Fauszt Zoltán és Palkovics László kapcsolatára. A politikus akkor azt állította, hogy nemcsak baráti, hanem üzleti kapcsolat is összekötötte az üzletembert a későbbi innovációs miniszterrel, aki akkoriban a közoktatásért és a felsőoktatásért felelt. A Magyar Hang szerint, ez a kör az elmúlt években több jelentős állami informatikai megbízást is elnyert és az ügy kapcsán arra is felhívta a figyelmet, hogy a projekt költségei jelentősek. A lap szerint egy-egy digitális tananyag kéziratának elkészítése több millió forintba kerülhet, míg a teljes digitalizáció költsége ennél is magasabb lehet. A kivitelezésben részt vevő cégek azzal indokolták az összegeket, hogy egy-egy tantárgyhoz több változat is készül, emellett jelentős fejlesztői kapacitást vonnak be a munkába. A megkeresett egyetemek többsége ugyanakkor azt jelezte, hogy nem tart igényt a központi rendszerre. Több felsőoktatási intézmény már jelenleg is saját fejlesztésű vagy hosszú ideje használt e-learning rendszereket működtet – köztük Moodle-alapú platformokat –, ezért nem látja szükségét egy új, országos rendszer bevezetésének. Volt olyan egyetem, amely akkor kifejezetten jelezte, hogy nem kíván csatlakozni az új platformhoz, míg más intézmények az akadémiai autonómia megőrzésének fontosságát emelték ki. A lap szerint mindez azt mutatja, hogy a beruházás inkább az uniós források gyors lehívását szolgálhatja, mintsem a felsőoktatási intézmények tényleges igényeire adna választ. A projektek pénzügyi elszámolása ugyanakkor még nem zárult le, így tényleges kifizetések sem történtek. (Borítókép: Orbán Viktor 2026. április 28-án. Fotó: Németh Kata / Index) Kövesse az Indexet Facebookon is!