● news.bsdnet.hu

A Budapest–Belgrád vasútvonal magyar szakaszán soha nem lesz 200 kilométeres óránkénti sebesség – erről beszélt Vitézy Dávid hétfői parlamenti meghallgatásán. A közlekedési és beruházási miniszterjelölt szerint a beruházást annyira átalakították és „lefaragták”, hogy végül csak 160 kilométer per órás pályát sikerült megépíteni. Vitézy szerint a projekt eredetileg valóban 200 kilométer per órás sebességre készült. A szükséges nyomvonal-korrekciókat és kisajátításokat is ehhez igazították, vagyis a beruházás elején még egy valódi nagysebességű vasúti fejlesztéssel számoltak. A problémák azonban akkor kezdődtek, amikor –Vitézy szavai szerint– a beruházást végző, kínai partnerekkel közösen működő konzorcium „még a kínai várakozásokhoz képest is brutálisan magas árakat” adott a projektre. A leendő miniszter szerint ezután kezdődött a költségcsökkentés, ami a műszaki tartalom folyamatos visszavágását jelentette. Ennek egyik legfontosabb következménye az lett, hogy a szintbeli vasúti átjárók végül bent maradtak a projektben. Ez pedig alapvetően meghatározza a maximális sebességet. „Szintbeli átjárókkal nem lehet 200-as sebességprofilt kialakítani” – fogalmazott Vitézy. Emiatt a Budapest–Belgrád vasút magyar szakaszán végül legfeljebb csak a 160 kilométer per órás közlekedés lesz lehetséges. A politikus szerint a beruházást „a rossz kompromisszumok egész sora” jellemzi, ezért az egész projektet „torzszülöttnek” nevezte. A meghallgatáson arról is beszélt, hogy a kínai biztosítóberendezés és vonatbefolyásoló rendszer magyarországi telepítése emiatt sokkal nehezebb lett. Szerbiában ugyanisalig vannak szintbeli keresztezések, ezért ott egyszerűbb a rendszer működtetése és engedélyezése. Magyarországon viszont a biztosítóberendezésnek rengeteg sorompót kell kezelnie, ami jelentősen bonyolítja az egész rendszert. A hatósági engedélyezés jelenleg is tart, ezért Vitézy szerint még mindig nem lehet megmondani,mikor indulhat el a személyforgalom. Folytatódik a Budapest–Belgrád vasút kálváriája: újabb időpontot dobtak be, mikor indulhat el a személyforgalom Tovább csúszik a személyforgalom indítása. Nagyon úgy tűnik, hogya Budapest–Belgrád vasútvonalon csak fél év múlva utazhatunk. A leendő miniszter elárulta, hogy a napokban találkozott Lázár János leköszönő miniszterrel is. Azt kérte tőle, hogy az átadás-átvételi dokumentumok között szerepeljenek azok a külső minőségbiztosítási jelentések is, amelyeket a szabadkai tragédia után rendeltek meg. A magyar fél ugyanis már nem kizárólag a kínai szakemberek jelentéseire támaszkodik. A minisztérium egy TÜV-rendszert használó, külső német szakértői céget is bevont, hogy független képet kapjanak az elkészült pálya és rendszerek állapotáról. Vitézy hangsúlyozta: személyforgalom csak akkor indulhat el a vonalon, ha minden műszaki és biztonsági kérdés megnyugtató választ kap. A meghallgatáson szóba kerültek a beruházás titkosított szerződései is. A miniszterjelölt megerősítette, hogy kezdeményezni fogják ezek nyilvánosságra hozatalát, bár ehhez egyeztetésre lesz szükséga külüggyel és a kínai féllel is. A Budapest–Belgrád vasútvonal az elmúlt évek egyik legfontosabbmagyar-kínai projektjekéntfutott, de Vitézy hétfői kijelentései alapján az új kormány már most úgy döntött,  inkább egy félresikerült, túlárazott és műszakilag visszabutított beruházásként tekint a projektre. Itt vannak Vitézy Dávid első bejelentései: több gigaberuházásnál vizsgálatot indít, felkészül a Budapest–Belgrád vasútvonal és a mohácsi Duna-híd – „A vasútfejlesztés korába lépünk” A közlekedési és beruházási tárca leendő vezetője elmondta, mire készül.Vitézy Dávid szerint át kell lépni a vasútfejlesztés korába, ezt Magyar Péter neki kifejezetten feladatául szabta. Több dicséretet is megfogalmazott az előző közlekedési kormányzat működése kapcsán, ugyanakkor számos kifogást is emelt. Szinte az összes nagy beruházást – ahogy az autópálya-koncessziót is – ellenőrzik.