● news.bsdnet.hu

A Művelődési Bizottság ülését annak elnöke, Szentkirályi Alexandra nyitotta meg. A Fidesz országgyűlési képviselője azt mondta, hogy a bizottság tagjaival, köztük a kormánypárti Radnai Márkkal és Rost Andreával már korábban részt vett egy konstruktív megbeszélésen. A bizottság elnöke hozzátette, a Művelődési Bizottság határozatképes, napirendjét pedig egyhangúlag elfogadták. Tarr Zoltán a meghallgatáson arról beszélt, köszöni a lehetőséget, megtiszteltetés számára a bizottság előtt beszélni kultúráról, ráadásul az Országház Tisza Kálmán-termében. Hiába ülünk távol egymástól, nem akadályoz meg abban, hogy jót beszélgessünk most és a későbbiekben is – mondta, hozzátéve, hogy a választók úgy döntöttek, elegük van és felszabadítják Magyarországot. Véleménye szerint Magyarország elindult a változás útján, valódi kérdésekkel találkozhatnak, nemcsak propagandával, mert így döntöttek az emberek. Szerinte az elmúlt másfél évtizedben a Fidesz megosztotta a társadalmat, a szakmai autonómiát pedig felváltotta a lojalitás. A sokszínű kulturális élet helyére a kultúrharcos logika került. Tarr elmondta, hogy a Tisza kulturális politikája világos és egyértelmű, vissza kell adni a társadalom, az alkotók, a szakmai és helyi közösségek szabadságát. Tarr Zoltán kultúrharc és háború helyett békét, szakmai helyreállítást ígért a meghallgatáson. Szerinte az Fidesz politikája tudatosan és szándékosan kiszorító, valamint korlátozó volt. Politikai irányítás alá vonták az intézményeket, ideológiai elvárásokat határoztak meg. Tarr szerint az MNMKK létrehozása volt a pusztítás koronája, hiszen veszélybe sodorták a hazai múzeumok működését. A leendő kulturális miniszter szerint a Fidesz úgy bánt a műtárgyakkal és eszközökkel, mintha a sajátjaik lennének, de ezt a magyar választók április 12-én megakadályozták. Hozzátette, hogy a leglátványosabb pusztítás a műemlékvédelemben történt. Felemlegette a Diósgyőri vár, illetve a Magyar Rádió épületének kérdését. A leendő miniszter szerint a Fidesz átláthatatlanná és átpolitizálttá tette a kulturális támogatási rendszert, felemlegetve a közelmúlt NKA-botrányát, ami szerinte vizsgálatot igényel és csupán a jéghegy csúcsa. A filmfinanszírozásról azt mondta, hogy folyamatosan alakították, sokan kiszorultak és az elkészült kurzusfilmek kevés nézőt vonzottak, miközben a független produkciók díjakat nyertek és sokkal nagyobb érdeklődés volt irántuk. Szerinte a Fidesz kettészakította a filmes szakmát, miközben erősödött az öncenzúra. Úgy látja, hogy a NER megrongálta a művészet oktatását is, említette az SZFE modellváltását, valamint a Táncművészeti Egyetem helyzetét. Tarr Zoltán szerint az önkormányzatok források nélkül maradtak, miközben megmondták nekik, hogy kik és hány forintért léphetnek fel. Úgy látja, nem egy politikai központból kell eldönteni ki és hol léphet fel. A könyvpiac helyzetéről elmondta, hogy a fóliázás és a magas áfa szűkítette a könyvekhez való hozzáférést. Arról is beszélt, hogy bizonyos írók indexre kerültek. Egy abuzált ország vagyunk, amelynek abuzált kultúrája próbál magához térni – fogalmazott Tarr. Azt mondta, a jövőben általa vezetett tárca egyfajta helyreállítási minisztérium. Célja, hogy más szakágakkal együttműködve segítse az alkotók felszabadítását. Elmondta, egy egészséges demokráciában a kultúra nem a hatalom szolgálója, hanem a társadalom önismeretének és szabadságának legfontosabb terepe. Első pillérnek nevezte a szakmai autonómia helyreállítását, szerinte a kulturális intézményeket nem a pártpolitikai hűség, hanem a közbizalom és felelősség alapján kell vezetni. Második pillérnek tartja a kiszámíthatóságot, a több évre tervezhető finanszírozási rendszert. Úgy véli, hogy szakmai zsűrikre és ellenőrizhető elszámoltatásra van szükség. Harmadik pillérnek tartja, hogy a kultúra jelen legyek a falvakban, nemcsak a fővárosban. Kijelentette, hogy véghezviszi a kulturális intézmények szakmai helyreállítását, leállítja a korábban elindított költöztetéseket. Ez ügyben párbeszédet hirdetett a leendő miniszter. Tarr Zoltán a támogatási rendszer és az NKA működésének teljes körű átvilágítását ígérte. De szintén vizsgálni fogják az elmúlt évek vitatott forráselosztását. Meg kívánja erősíteni a Nemzeti Filmiroda helyzetét, vissza akarja vezetni a magyar filmet a nemzetközi vérkeringésbe. A leendő tárcavezető kiszámítható támogatás biztosítását is ígérte a meghallgatáson, valamint átlátható ösztöndíjrendszert a hazai művészek számára. Tarr nemzeti olvasóprogramot kíván indítani, megerősítené a könyvtárhálózatot, felülvizsgálná a könyvpiacot torzító szabályozásokat, szintén megerősíteni az uniós kulturális kapcsolatokat, valamint a Liszt Intézeteket. Tarr a közmédia átalakítását is bejelentette. Véget vetne a háborús riogatásnak. Szerinte a hazugság gyakorlattá vált a közmédiában, a leendő miniszter ezt megszüntetné. „A Fidesz-KDNP kulturális politikája lojalitás alapú rendszer volt. A Tisza feladata, hogy lezárja a kultúrharcot és közös társadalmi üggyé tegye a kultúrát. Ezt a közös teret szakmailag hitelessé kell tenni” – mondta. Tarr Zoltán miniszterjelölti meghallgatásán elhangzottak alapján a jövőbeli kulturális stratégia egyik tartóoszlopa egy új, átlátható ösztöndíjrendszer kialakítása lesz, amely célzottan támogatja a fiatal és a középgenerációhoz tartozó alkotókat. A tervek között szerepel egy élményalapú nemzeti olvasóprogram elindítása is, amellyel párhuzamosan megerősítik a könyvtári hálózatot, és felülvizsgálják a könyvpiaci folyamatokat torzító jelenlegi szabályozásokat. A vizuális kultúra szerepének visszaállítása és megerősítése mellett a jelölt hangsúlyozta az európai kulturális kapcsolatok élénkítését, valamint a külföldi magyar intézetek, a Liszt Intézetek hálózatának fejlesztését. A bizottság előtt tett felszólalás kritikus pontja volt a közmédia átalakítása. A cél a jelenleg tapasztalható, félrevezetésen és háborús riogatáson alapuló gyakorlat felszámolása, valamint a közszolgálati tájékoztatás hitelességének és igazságtartalmának visszaállítása. A miniszterjelölt rámutatott, hogy az eddigi kultúrpolitika a társadalmi szakadékok elmélyítésére épült, ezzel szemben a Tisza Párt feladata a kultúrharc lezárása lesz. A kultúrát közös társadalmi üggyé kívánják emelni, ehhez pedig egy szakmailag hiteles, közös kulturális tér létrehozását tartják elengedhetetlennek. Rost Andrea megköszönte a kimerítő helyzetjelentést. Azt kérdezte a leendő minisztertől, hogy milyen elképzelései vannak arra, hogy a magyar zenekultúra erőteljesebben tudjon nyitni a világ felé. Szabadi István pedig arról kérdezte Tarrt, hogy kiáll-e a kárpátaljai magyarokért, akiket szerinte erőszakos asszimiláció sújt. Arról is kérdezett, hogy hogyan kell elképzelni a politikától mentes és semleges finanszírozási rendszert. Tarr Zoltán a válaszában leszögezte, hogy a kormányváltás nem egyszerű hatalomátvételt, hanem valódi rendszerváltást jelent, amelynek célja az ország működésének alapvető megváltoztatása. Hangsúlyozta, hogy azonosítani kell azokat a pontokat, ahol a jelenlegi kormányzat és szatellitpártjai tönkretették az országot, különös tekintettel az iskolarendszerre, amelyben a fiatalok generációi nőttek fel. Személyes érintettségét is megemlítette: református lelkészi hivatását az állam és az egyház egészségtelen összefonódása miatt kényszerült feladni. Olyan országot vizionált, amely következményekkel járó felelősségvállaláson alapul, véget vetve a mentális és kulturális csődnek. A miniszterjelölt kijelentette, hogy ami értékes, azt megőrzik, hiszen nem pusztításra, hanem építésre készülnek. Ugyanakkor éles kritikával illette a „hűbéri birodalomként” működő intézményeket. Kiemelte, hogy a Nemzeti Művelődési Intézet és a Lezsák Sándorhoz köthető érdekkörök kiváltságainak véget vetnek, ahogy a kultúrát „elvidnyánszkysították”, utalva a jelenlegi vezetésre. Bár elismerte, hogy a határon túli közösségek támogatására fordított források mértéke példátlan volt, rámutatott annak súlyos árára: a politikai kényszerre és elvárásokra, amelyeket a szakemberekre és az egyházi vezetőkre kényszerítettek. Tarr ígéretet tett a támogatási rendszerek alapos átvilágítására és a szakmai szempontok visszaállítására. Az oktatás és az irodalom területén a Takaró Mihály fémjelezte Nemzeti Alaptantervet pusztításként jellemezte. Kifejtette, hogy egyetlen ember zavaros ideológiája miatt szakmai szervezeteket söpörtek félre, és fontos alkotókat szorítottak ki a magyar irodalom panteonjából. A jövőben a testületek erkölcsi és szakmai integritását kívánja visszaállítani, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) pedig visszakapja tényleges döntési jogköreit. Véget vetnek annak a gyakorlatnak, amelyben a források döntő többségéről a miniszter egy személyben határoz, ehelyett a szakmai kollégiumok kezébe adják a döntést. Kiemelte, hogy a Fidesz–KDNP „aki nincs velünk, az nincs” megosztó politikája helyett a Tisza Párt minden magyar ember kormánya kíván lenni. Tarr Zoltán hangsúlyozta, hogy a múlt bűnei mellett nem lehet szó nélkül elmenni: a közpénzek felhasználását szigorúan és átláthatóan felül fogják vizsgálni. A megújuló Nemzeti Kulturális Alap (NKA) működésének alapköve a valódi párbeszéd lesz. Tarr Zoltán kijelentette, hogy nem kész direktívákat akar a szakmára kényszeríteni, hanem az érintettekkel való folyamatos egyeztetés és tárgyalás útján kívánja kidolgozni a közös koncepciókat. Meggyőződése szerint csak olyan szabad országban érdemes élni, ahol mindenkinek van szava a megújulási folyamatban, és ahol a mindennapok nem a puszta túlélésről, hanem a méltóságteljes életről szólnak. A kulturális szférát érintő bérkérdések kapcsán megerősítette a kormányzati szándékot a közgyűjteményi dolgozók bérének emelésére. Ugyanakkor rámutatott, hogy amíg nem látnak tisztán a pénzügyi keretek és az előző kormányzat által hátrahagyott kötelezettségvállalások tekintetében, addig felelőtlenség lenne konkrét számokról beszélni. Tarr Zoltán ezer százalékos elkötelezettséget ígért a kulturális megújulás mellett. Üdvözölte a közművelődési intézményekben dolgozó szakemberek munkáját, de nyomatékosította: ez a terület a „Lezsák-család” befolyása nélkül, szakmai alapokon is kiválóan fog működni a jövőben. A miniszterjelölt a bizottsági meghallgatáson kitért az online kultúra és a modern technológiák kihívásaira, különös tekintettel a mesterséges intelligencia (MI) alkotókra és fogyasztókra gyakorolt hatására. Kiemelte, hogy nemzetközi szinten már komoly szakmai diskurzus zajlik erről, és bízik benne, hogy a bizottság is méltó fóruma lesz e kérdés megvitatásának. Célja, hogy bevonják azokat a művészeket, akik tevékenyen alakítják ezt a teret, vagy éppen elszenvedői annak, hogy a digitális platformok „beszippantják” a közönséget. Tarr Zoltán szerint Magyarország számára óriási kitörési pontot jelent a film- és zeneipar, amennyiben sikerül érdemben visszatérni az európai uniós színtérre. Úgy vélte, az elmúlt időszakban a magyar jelenlét formálissá vált, a szakmai együttműködéseket pedig politikai korlátok és megfigyelés nehezítette. Magyarország természetes helye az Unióban van, és a nemzeti identitás megerősítése is a kultúrán keresztül valósítható meg a leghatékonyabban. Fontosnak tartja, hogy a határon túli magyarok is érezzék ezt a támogatást, és büszke, bátor együttműködésben vegyenek részt az anyaországgal. Rámutatott, hogy az uniós finanszírozási rendszerek a jövőben a koprodukciókra – legyen szó zenéről vagy táncművészetről – építenek majd. A táncművészet kapcsán kritikai észrevételt tett a Magyar Állami Operaház balettkarának összetételére, amelyet a magyar labdarúgás jelenlegi állapotához hasonlított. Kifogásolta, hogy a külföldi, főként oroszországi művészek aránya háttérbe szorítja a hazai táncosokat, ezért prioritásként kezelné a magyar művészek megbecsülésének visszaállítását az „importált” munkaerővel szemben. A könnyűzene területén a jelölt az aránytalanságok felszámolását ígérte. Véleménye szerint jelenleg alkotók tömegei szorulnak ki a támogatott körből, akik leginkább az online térben, podcastokban és független csatornákon keresztül érhetők el. A „kurzusművészet” helyett a szabad alkotói lehetőségeket kívánja támogatni, preferálva a magyar alkotókat a hazai hallgatóság körében. A stratégia része a magyar könnyűzene, valamint a mögötte álló szakemberek – producerek, hangmérnökök – nemzetközi és európai integrációja. A bizottsági meghallgatás zárásaként Szentkirályi Alexandra bejelentette a szavazás eredményét: a testület 7 igen és 4 nem szavazattal, tartózkodás nélkül alkalmasnak találta és miniszterjelöltként támogatta Tarr Zoltánt. Az elnök asszony sok sikert kívánt a jelöltnek a jövőbeni munkájához. Tarr Zoltánkorábbi, első bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy a Tisza-kormány célja a társadalom újjáépítése a közösségekkel együttműködve. Úgy fogalmazott, a családokkal, az iskolai, munkahelyi és nemzetiségi közösségekkel közösen szeretnének olyan országot építeni, ahol mindenki szabadon és békében gyakorolhatja a nyelvét, kultúráját és vallását. A miniszterjelölt közölte: a választási rendszer nemzetiségekre vonatkozó szabályait a bizottsággal és a nemzetiségi önkormányzatokkal folytatott egyeztetések után módosítanák annak érdekében, hogy a rendszer valóban tükrözze a magyarországi nemzetiségek helyzetét, és ne válhasson külső politikai befolyás eszközévé a nemzetiségi képviselet. Tarr Zoltán kiemelte azt is, hogy a teljes oktatási rendszerhez hasonlóan a nemzetiségi oktatásban is visszaadnák az intézmények autonómiáját. Hangsúlyozta: a kormány támogatni és finanszírozni fogja a nemzetiségek által fenntartott oktatási intézményeket, amelyek szerinte kulcsszerepet játszanak a közösségek fennmaradásában és kultúrájuk megőrzésében. „Egy sokszínű, békés és nyugodt országot szeretnénk építeni” – fogalmazott a miniszterjelölt, aki azt is bejelentette, hogy a társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkárságon külön, nemzetiségi ügyekkel foglalkozó helyettes államtitkár dolgozik majd, akinek személyét pénteken nevezik meg. (Borítókép: Tarr Zoltán 2026. május 12-én. Fotó: Papajcsik Péter/ Index) Kövesse az Indexet Facebookon is!