Magyar Péter bemutatta a 2027-es költségvetés fő irányait
Magyar Péter miniszterelnök több mint kétórás napirend előtti felszólalásban ismertette a 2027-es költségvetést, amelyet az „igazságosság és a fejlődés” költségvetésének nevezett (Telex, Portfolio). Bejelentette, hogy 2027. január 1-jétől a minimálbérig 9 százalékra csökken a személyi jövedelemadó, és megduplázzák a családi pótlékot (Klubrádió, Telex). Az anyák adómentessége havi egymillió forintig marad, az e fölötti jövedelem után adót kell fizetni; a kormányfő szerint a három változás együtt 500 milliárd forinttal javítja a családok helyzetét (24.hu, Telex). A minimálnyugdíjat 120 ezer forintra emelik, az alacsony nyugdíjakat sávosan növelik, az időskorúak járadékát megduplázzák (Portfolio). Marad a 13. havi nyugdíj, a 14. havi nyugdíjnak pedig az első heti részletét fizetik ki, emellett jövőre kifizetik a Nyugdíjas SZÉP-kártya első részletét (Portfolio). A 2027-es hiánycél 4,9 százalék (Index, HVG).
Bevételi oldal: vagyonadó, adóemelések, az árrésstop kivezetése
A kormány bevezeti a vagyonadót, amiből évi 200 milliárd forintot vár, emellett emeli a bányajáradékot, a kiskereskedelmi különadót, a reklámadót és a társasági adót (Klubrádió). A társasági adó emelése az évi 180 milliárd forint feletti árbevételű cégeket érinti; Magyar Péter szerint összesen több mint 2100 milliárd forintot fordítanak adócsökkentésre, családtámogatásra, nyugdíj- és béremelésre, a fedezet nagy részét pedig az állami működés költségeinek csökkentése adná (Index, Index). A cégautóadó a második autótól már nem lesz levonható, és emelik a nagy teljesítményű cégautók adóját, ami évi 30 milliárd forint többletbevételt hozhat (Index). A miniszterelnök bejelentette az árrésstop kivezetését, azzal az indoklással, hogy a boltok más termékekre terhelték át a veszteséget, így a bevásárlás nem lett olcsóbb (Index).
Lakhatás és sportfinanszírozás: jön a Wekerle Plusz, megszűnik a tao
Az Otthon Start programot a Wekerle Plusz hitelprogram váltja fel, és visszatér a lakástakarék-támogatás, valamint a felújítási program is (Portfolio, Telex). A Wekerle Sándor Lakás- és Kollégiumépítési Program keretében az első évben 30 milliárd forint uniós forrás jut megfizethető bérlakásokra és kollégiumi férőhelyekre, a következő három évben pedig további 550 millió euró uniós forrást vonnának be (Portfolio). A sport állami támogatása 453 milliárd forint marad, de megszűnik a tao-finanszírozási rendszer, helyette 150 milliárd forintos közvetlen költségvetési támogatás jön (Index).
Béremelések és az érintett ágazatok elégedetlensége
A bejelentések szerint jövőre legalább 603 ezer állami alkalmazott bére emelkedik; a kulturális, szociális és rendvédelmi terület, az egészségügyi szakdolgozók és az oktatást segítők 10–21 százalékos emelést kapnak, a felsőoktatási bérkülönbségek csökkentésére 10 milliárd forint jut (Index, Klubrádió). Pósfai Gábor belügyminiszter szerint a belügyi dolgozók bére januártól átlagosan 15 százalékkal nő (HVG). Hétfő este a közgyűjteményi, könyvtári és közművelődési dolgozók azonnali béremelésért tüntettek Budapesten; a KKDSZ elnöke, Dobrovits Orsolya „arculcsapásnak” nevezte a 10,7 százalékos nettó emelést, mert úgy tudja, abba más kedvezményeket is beleszámítanak (Telex, HVG). Az egészségügyi szakdolgozók átlagosan 17 százalékos emelésére egy szakdolgozói Facebook-csoportban csalódott reakciók érkeztek (Origo), és a VG beszámolója szerint a rendvédelmi dolgozók egy része is elégedetlen (VG).
Parlamenti vita: éles összecsapás az ellenzékkel
A beszéd után a frakcióvezetők reagáltak: Toroczkai László (Mi Hazánk) szerint súlyos ára lesz a költségvetésnek, Rétvári Bence (KDNP) „a Kárpátok Fidel Castrójának” nevezte a miniszterelnököt (Blikk). Rétvári úgy fogalmazott, hogy az IMF és Brüsszel programja köszönt vissza, és a társasági adó emelését, az árrésstop kivezetését és az Otthon Start megszüntetését bírálta (24.hu). Bóka János, a Fidesz frakcióvezetője azt kifogásolta, hogy Magyar egy be nem nyújtott költségvetésről beszélt, és szerinte még a 2026-os módosítás sem világos (24.hu). Az ellenzék a béremelések mértékét kevesellte (444). Magyar Péter válaszában azt mondta, Toroczkai „lenézi a magyar embereket”, Rétvárit pedig „hazugságbajnoknak” nevezte (Index); Juhász Hajnalkának (KDNP), aki több tiszteletet kért, azt felelte, hogy a frakciója nem érdemel tiszteletet (Index).
Elemzői értékelések: ambiciózus hiánycél, hiányzó részletek
Az MTI-nek nyilatkozó elemzők óvatos optimizmussal fogadták a 4,9 százalékos hiánycélt, amely alacsonyabb a várt 5–5,5 százaléknál (HVG). A Telexnek nyilatkozó elemzők szerint a cél nehéz, de nem teljesíthetetlen; a kiadási oldalon érdemi átalakítás látszik, a bevételi oldalon kisebb eltolódás (Telex). Több elemzés kiemelte, hogy a költségvetési törvény tervezetét még nem nyújtották be, várhatóan csak október végén lesz nyilvános (Index, Telex). Mellár Tamás közgazdász szerint a program inkább rövid távú, a politikai támogatottság megőrzését célozza, és komoly makrogazdasági kockázatokat rejt (Magyar Hang). Török Gábor szerint baloldali elemek dominálnak a csomagban, amely elsősorban a legrosszabb helyzetben lévőket támogatná (Portfolio).
Elfogadták a 2026-os költségvetés módosítását
Az Országgyűlés 134 igen, 48 nem szavazattal fogadta el a 2026-os költségvetés módosítását, amely 7,5 százalékra emeli a hiánycélt; az eredeti, 2025-ben elfogadott büdzsé még 3,7 százalékkal számolt (444). A szavazás előtt Magyar Péter Horváth Gábortól, a Költségvetési Tanács elnökétől azt kérdezte, ő vezette-e a testületet a 2024-es és 2025-ös költségvetések elfogadásakor, utalva arra, hogy azokban sem a hiányt, sem a növekedést nem sikerült eltalálni (Index, 444).
Önkormányzatok: Karácsony és Pintér Bence eltérő értékelése
Karácsony Gergely főpolgármester „nagyon jó költségvetési tervezetnek” nevezte a bejelentéseket, és szerinte 2027 „a fellélegzés éve” lehet az önkormányzatoknak (Telex). Pozitívumként emelte ki, hogy a szolidaritási hozzájárulás több mint 15 százalékkal csökken (Telex). Pintér Bence győri polgármester arra kérte Karácsonyt, hogy ne az összes önkormányzat nevében nyilatkozzon (Telex).
Egyéb parlamenti események: Médiatanács, új fideszes képviselő, kiutasított vendég
Az Országgyűlés 182 igen szavazattal, egyhangúlag megválasztotta a KDNP jelöltjét, Boór-Gőblyös Istvánt a Médiatanács tagjává, a Fidesz jelöltje, Siklósi Beatrix viszont nem kapta meg a szükséges támogatást a művelődési bizottságban (Telex, 444). Letette a képviselői esküt Kardosné Gyurkó Katalin, aki Orbán Balázs helyét veszi át a Fidesz-frakcióban (Origo). Forsthoffer Ágnes házelnök távozásra szólította fel Szabó Bálint aktivistát, aki Pócs János fideszes képviselő vendégeként ült a páholyban, és többször bekiabált (444). A Tisza-frakció az etikai bizottság javaslatára úgy döntött, hogy afrikai vadászfotói miatt Kaprinyák Tibor távozik az Élő Környezetért Felelős Bizottságból (444).
Október 23.: jön von der Leyen, Macron nem
Az Európai Bizottság szóvivője bejelentette, hogy Ursula von der Leyen részt vesz és beszédet mond az 1956-os forradalom 70. évfordulóján rendezett budapesti megemlékezésen (Telex). A francia nagykövetség ugyanakkor közölte, hogy Emmanuel Macron mégsem jön, és látogatását francia részről korábban senki sem erősítette meg, noha Magyar Péter a múlt héten az érkezéséről beszélt (Telex). Az ünnepséget szervező NRÜ egyik honlapjának adatkezelési tájékoztatójában a Fideszhez köthető Harcosok Klubjára utaló webcím szerepelt; az állami cég szerint hiba történt, pártrendezvényekhez nincs közük (Telex).
Baka András első államfői interjúja, rendkívüli ülés a legfőbb ügyészről
Baka András köztársasági elnök a Válasz Online-nak adott első interjújában azt mondta, az országban „vértelen forradalom” zajlik, nem önkény épül (HVG). Windisch László ÁSZ-elnök esetleges törvényi elmozdításáról azt mondta, a vezetők tevékenységét egyenként, pártatlan vizsgálatban kell értékelni (Magyar Nemzet). A Magyar Hang értesülése szerint a Tisza kérésére jövő hétre rendkívüli ülést hívhatnak össze, hogy döntsenek a legfőbb ügyésznek jelölt Fejes Péterről (Magyar Hang).
A Fidesz-korszak ügyei és egyéb belpolitikai fejlemények
A 444 tényfeltáró cikke szerint Kubatov Gábor „megoldóemberének”, Kindlovits Máténak is köze lehetett a Magyar Péter lejáratására létrehozott radnaimark.hu oldalhoz (Telex). Molnár Áron azt állította, hogy Pócs János lánya ötmillió forintot kapott étkezési szolgáltatásra egy állami támogatású aratónapon (Telex). Az osztrák PORR közölte, hogy nem akarja megvásárolni Mészáros Lőrinc V-Híd Zrt.-jét, csak a dolgozók, gépek és projektek esetleges átvételét fontolgatja (Telex). A Népszabadság által megszerzett 2025-ös szerződés szerint a debreceni CATL-gyár 129 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást kaphat (HVG). Több mint 70 iskolát érintett bombafenyegetés; Pósfai Gábor szerint az eddig vizsgált fenyegetések alaptalannak bizonyultak (Magyar Hang).
Kulcsszavak: Magyar Péter,költségvetés,2027-es költségvetés,árrésstop,családi pótlék,vagyonadó,szja,Tarr Zoltán,közgyűjteményi,Médiatanács,Boór-Gőblyös,Kardosné Gyurkó,Szabó Bálint,Pócs János,Molnár Áron,Windisch László,Baka András,NRÜ,Mészáros Lőrinc,V-Híd,PORR,Karácsony Gergely,Toroczkai,Rétvári,Kubatov,sporttao,Forsthoffer,Otthon Start,Gulyás Gergely,Macron,egészségügyi dolgozók,Pósfai,Juhász Hajnalka,Hidvéghi
5.05 kredit · Generálta: kiro-cli / claude-opus-5.5