Kétórás kormányzati tájékoztató a paksi beavatkozásról
Magyar Péter miniszterelnök csütörtökön kétórás sajtótájékoztatón ismertette a Paksi Atomerőmű hűtővízellátásának biztosítására indított beavatkozás részleteit. A tájékoztatót Szondi Vanda kormányszóvivő indította, a kormányfő mellett Kádár Pál dandártábornok, a védelmi igazgatási hivatal vezetője is jelen volt (Telex, VG). Elhangzott, hogy a Paks és Dunaszentbenedek közötti fenékküszöb megépítése több mint 6 milliárd forintba kerül, összesen 145 ezer köbméter kővel: az első 35 ezer köbméterből készül a vízszintet érdemben emelő keresztirányú kőborda, a további 110 ezer köbméter a meder megerősítését szolgálja (Demokrata). Újságírói kérdésre a kormányfő azt mondta, a fenékküszöb mínusz 90 centiméteres vízszintet garantálhat, ami mellett az erőmű teljes kapacitással működhetne (Index). A készenlétbe helyezett bárkákat az erőmű hidegvíz-csatornája mellett, 45 fokos szögben helyezik el (Index). A miniszterelnök szerint a helyzet egyszerre energiabiztonsági, gazdasági és költségvetési válság, és a terveket a nulláról kellett kidolgozni, mert szerinte az előző kormány nem készített megoldási forgatókönyveket (Portfolio, Index).
A Duna vízállása közben újra apadásnak indult: a tájékoztatón elhangzott, hogy Paksnál mínusz 119-120 centiméter körül állt a vízszint, és a szakemberek péntek reggelre mínusz 121 centit is lehetségesnek tartottak (Klubrádió). A WWF Magyarország szakértője, Gruber Tamás szerint a fenékküszöb gyors megoldást jelenthet, de a részletes tervek nélkül nem megítélhető, hogyan kezeli a meder évtizedes mélyülését, és az alvízi oldalon akár súlyosbíthatja is a helyzetet (HVG). A kormánykritikus jobboldali sajtó szerint a kormányfő a kellemetlen kérdések elől menekült, és csupán a válsághelyzet súlyosságát próbálta tompítani (HírTV).
Magyar Péter a NER-es cégeket hiányolta, Garancsi István cége azonnal reagált
A tájékoztatón a miniszterelnök elmondta, hogy több kisebb cég mellett az osztrák Strabag és a magyar KÉSZ Zrt. is ingyen ajánlott fel technológiát, szállítást és alapanyagot a munkálatokhoz. Ehhez képest szerinte „fájóan hiányoznak” a korábban nemzeti tőkésosztálynak nevezett vállalkozói kör felajánlásai, és név szerint említette Szíjj Lászlót, Mészáros Lőrincet és Garancsi Istvánt (Telex, Klubrádió).
Még aznap estére a Garancsi István és Scheer Sándor érdekkörébe tartozó Market Építő Zrt. 10 ezer tonna követ, valamint szállítást és további segítséget ajánlott fel, és közleménye szerint felvette a kapcsolatot a védelmi igazgatási szervekkel (Portfolio, Telex). A dandártábornok korábban azt ígérte, valamennyi felajánlást érdemben megvizsgálják, az erőforrások felhasználásáról a hivatal dönt (Portfolio).
Vita a Roszatommal Paks II. állásáról
Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója csütörtökön az orosz vállalati sajtónak azt állította, hogy a Paks II. építése jó ütemben halad, a cég tartja magát a magyar megrendelővel egyeztetett tervhez, és a magyar kormányváltás nem befolyásolta a projektet (Telex). Lihacsov szerint az új magyar vezetéssel felvették a munkakapcsolatot, készek a párbeszédre, de a kormánytól eddig nem kaptak megkeresést (Demokrata).
Magyar Péter ezzel szemben azt mondta: „nem igazán látom, hogy ők tartották volna a szerződéshez magukat”, és kétségeit fejezte ki a beruházással kapcsolatban (VG). A kormányfő korábban a parlamentben is bírálta az előző kabinetet a projekt miatt, most pedig arról beszélt, hogy a mostani vízállás megkérdőjelezi a kiadott környezetvédelmi engedélyt (444.hu).
Az Alkotmánybíróság kilencórás ülés után sem döntött
Az Alkotmánybíróság csütörtök délelőtt 10-kor kezdte tárgyalni a Fidesz–KDNP négy utólagos normakontroll-indítványát az Alaptörvény 16. és 17. módosítása ellen. Az indítványok többek között a Sulyok Tamás államfőt elmozdító szabály, a képviselők választhatóságára vonatkozó időkorlát és az alkotmánybírákra bevezetett életkorhatár megsemmisítését kérték (Index, VG).
A több mint kilencórás tanácskozás után nem született döntés; Szabó Attila, a testület főtitkára annyit közölt, hogy tartják az alaptörvényi határidőket, és időben közzéteszik a döntéseket (HVG, Index). A testület ugyanakkor személyi kérdésben határozott: három hónapra Czine Ágnest választották elnökhelyettessé, miközben szeptember 1-jétől a 70 évnél idősebb alkotmánybírák nyugdíjazása is napirenden van (HVG).
Vidnyánszky Attila menesztéséről szóló állítás és a miniszter tagadása
Vidnyánszky Attila az ATV Egyenes beszéd című műsorában azt állította, hogy péntek reggel kilenc órára hívták be a kulturális minisztériumba, ahol közös megegyezéssel zárnák le a Nemzeti Színház éléről szóló megbízatását. Elmondása szerint erről egy helyettes államtitkár tájékoztatta, és a megegyezést nem írja alá, amíg nem kap konkrét szakmai indoklást (ATV, Telex).
Tarr Zoltán, a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter másfél órával később úgy reagált, hogy Vidnyánszky Attila valótlanságokat állít és hisztériát kelt a menesztésével kapcsolatban (Telex). Külön hír, hogy távozik a Soproni Petőfi Színház igazgatója, Kiss József, és több forrás szerint az intézmény vezetését Fülöp Péterre, a Nemzeti Színház jelenlegi operatív igazgatójára, az Orbán-kormány korábbi közművelődési helyettes államtitkárára bíznák (Telex).
A Sándor-palota visszadobta a katonai titkosszolgálat vezetőjének tábornoki kinevezését
Forsthoffer Ágnes ideiglenes államfő hivatala jogi problémákra hivatkozva nem írta alá Szuvák Attila, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgató-helyettesének dandártábornoki kinevezését (Telex). A Sándor-palota indoklása szerint adminisztratív hibáról van szó: egyszerre kapták meg a nyugállományú főtiszt hivatásos állományba vételéről és az előléptetéséről szóló előterjesztést, holott a két lépés jogszabály szerint nem történhet egyidejűleg (Portfolio).
Sajtóértesülések szerint Szuvák Attilát Ruszin-Szendi Romulusz szemelte ki a szolgálat élére, a jelölés azonban az állomány egy részében értetlenséget váltott ki, mert az ezredest 2023-ban nyugdíjazták a szervezettől, szakmai előéletét pedig többen vitatják (VG, Telex).
Aszálycsomag: 106 milliárdos szuperelőleg a gazdáknak
A kormány rendkívüli intézkedéseket hirdetett az idei szárazság miatt: 106 milliárd forint keretösszegű, úgynevezett szuperelőleget folyósítanak a gazdálkodóknak. A kifizetéseket a megszokott októberi helyett már szeptemberben elindítják, az előleg mértékét pedig 70-ről 75 százalékra emelik (Blikk, Portfolio). Július végéig több mint 750 ezer hektárra érkezett kárbejelentés, ami a tavalyi év azonos időszakához mért kétszeres növekedés; a kár az agrárium minden ágazatát érinti, kiemelten a tejtermelést (Portfolio).
A HungaroMet friss elemzése szerint a talaj gyakorlatilag az egész országban rendkívül száraz, nedvességtartalma a növények által hasznosítható vízmennyiség 15-20 százaléka körül van, és az előrejelzések egyhamar nem ígérnek nagyobb csapadékot (Telex). A kormánykritikus jobboldali sajtó szerint a hatalom tétlenül nézi az aszállyal küzdő gazdák helyzetét (HírTV).
Vita a vízügyi államtitkár külföldi útjáról
Bóka János, a Fidesz frakcióvezetője azt állította, hogy Gajdos László élő környezetért felelős miniszter valótlanságot mondott Kelemen Ágnes vízügyi államtitkár ausztriai útjáról. A miniszter napokig azt közölte, hogy az államtitkár tervezett szabadsága helyett a vízhelyzet miatt hivatalos útra indult Ausztriába (Mandiner).
Az illetékes osztrák szaktárca sajtómegkeresésre azt közölte, hogy Kelemen Ágnessel valóban zajlottak egyeztetések, de ezek telefonon történtek, nem személyes tárgyalás formájában (Origo, Mandiner).
Kizárás és belső feszültség a Fideszben
Az újbudai Fidesz–KDNP-frakció egyhangúlag kizárta soraiból Balogh Péter önkormányzati képviselőt, és mandátumának visszaadására szólította fel. A döntés előzménye, hogy a Miniszterelnökség hűtlen kezelés, hivatali visszaélés és költségvetési csalás gyanúja miatt tett feljelentést több, Király Nórához köthető civil szervezet gazdasági ügyei miatt, és az átvilágított szervezetek közül többnél felmerült Balogh neve (HVG, VG).
A képviselő nem adja vissza a mandátumát: közlése szerint a kizárás előtt már jelezte kilépési szándékát a frakcióvezetőnek, a helyi Fidesz lépését belső leszámolásként értelmezi, és szeptembertől függetlenként folytatja (Telex). Ugyanezen a napon hosszabb hallgatás után Szombathelyen bukkant fel Lázár János volt építési és közlekedési miniszter, aki a Fidesz Vas vármegyei választókerületi elnökeinek tartott eligazítást (Index).
Pártpreferenciák: csökkenő Tisza-támogatottság, erősödő Mi Hazánk
Az Europion friss felmérése szerint a Tisza Párt támogatottsága a teljes felnőtt népességben 49, a pártot választani tudók között 58 százalékra csökkent – utóbbi csoportban a mérések májusi kezdete óta most először került 60 százalék alá. A biztos szavazó pártválasztók között a párt 61 százalékon áll, ami háromszázalékpontos visszaesés júliushoz képest. A Fidesz–KDNP támogatottsága érdemben nem változott: 21, illetve 25 százalék (Origo).
A kutatás szerint a legérdekesebb fejlemény a Mi Hazánk erősödése és a Fidesz felőli szavazatáramlás, a politikusok népszerűségi listáján pedig Vitézy Dávid megelőzte Magyar Pétert (ATV, Origo).
Élesedő szócsata a kormány és a Mi Hazánk között
Magyar Péter a sajtótájékoztatón élesen kritizálta a Mi Hazánkot: szerinte a párt „annyi hülyeséget, dezinformációt összehordott”, megkérdőjelezte a paksi turbinák leállításának szükségességét, és idegen érdekekre utalt. A kormányfő azt is állította, hogy Toroczkai László a Sándor-palotában maga mondta, két nappal korábban még fogalma sem volt az atomerőmű működéséről (Index).
Toroczkai László válaszában azt mondta, a miniszterelnök „teljesen begőzölt”, gúnyolódott rajta és a párt köztársaságielnök-jelöltjén, Tóth Máté energiajogászon, valamint valótlanságokat állított a palotai találkozóról; szerinte a kormány inkompetens (Index). A Mi Hazánk elnöke a roma holokauszt-megemlékezés körüli vitára is reagált: frakciója hétfőn ülve maradt a néma megemlékezés alatt, amit ő a forma, nem a tartalom kritikájával magyarázott, és kezdeményezni fogja, hogy az Országgyűlés minden származása miatt üldözött áldozatról emlékezzen meg (Index).
Elszámoltatás, költségvetés, gazdasági adatok
Radnai Márk, a Tisza Párt alelnöke és képviselője a mielőbbi elszámoltatást követelő hangokra reagálva azt írta, hogy a NER-telenítés nem lehet bosszúhadjárat, hanem azt kell jelentenie, hogy ugyanazok a szabályok vonatkoznak mindenkire. Jelezte, hogy ősztől munkába áll a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, és szerinte a korábban kormányközeli cégek sem zárhatók ki politikai alapon a közbeszerzésekből (HVG, Index).
Az MNB-botrányban a jegybank átadta az ügyészségnek az Optima- és Quartz-csoport közötti értékpapír-kölcsönügyletre vonatkozó dokumentumokat, és jelezte, hogy a továbbiakban is segíti a nyomozóhatóság munkáját (Népszava). A KSH csütörtöki adatai szerint júniusban tovább csökkent az építőipar teljesítménye: a nyers adatok szerint 1,2, munkanaptényezővel kiigazítva 5 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól (Index). Kármán András a júliusi, több mint 524 milliárd forintos költségvetési többletet a takarékosabb állami működéssel és a pazarlás visszaszorításával magyarázta, de hozzátette, hogy nem lehet hátradőlni (Telex).
Állatjárványok, agrárkamara, örökölt ingatlanportfólió
A Nébih két Baranya vármegyei házisertés-állományban – a drávafoki, 34 sertést tartó gazdaságban és az okorági, 19 mangalicából álló állományban – igazolta az afrikai sertéspestist; elrendelték a gazdaságok lezárását, valamint 3, illetve 10 kilométeres védő- és megfigyelési körzetet jelöltek ki (444.hu). Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében lépfene pusztított el hat szarvasmarhát, a járási főállatorvos helyi zárlatot rendelt el, és megkezdték az állomány vakcinázását (HVG).
Csütörtök este megjelent a Magyar Közlönyben az agrárkamara politikai függetlenségét erősítő törvény: a kamara főigazgatója csak kormányzati szolgálati viszonyba kinevezhető személy lehet, kinevezése előtt a miniszter véleményét ki kell kérni, és kamarai biztosi tisztség is létesül (Telex). Emellett kiderült, hogy a kormány nem tudja, mit kezdjen azzal a 41 határon túli, gyakran romos épülettel, amelyet az előző kabinet által létrehozott alapítvány vásárolt: koncepció és forrás sincs rá, a minisztériumok egymás között tologatják a portfóliót (Index).
Helyi konfliktus a Kassáról érkező családok ügyében
Miskolc polgármestere, a Pont Mi Egyesületet és a Fidesz–KDNP-t képviselő Tóth-Szántai József arra kérte a város lakóit, hogy ne adják el ingatlanjaikat a kassai cigánytelepről kiköltözőknek (Telex). Az előzmény, hogy nyár közepén a szlovákiai Kassáról a borsodi Szalonnára költöztettek be mélyszegénységben élő, magyarul nem beszélő családokat, akiknek váratlan érkezése feszültséget okozott a környéken; a két család azóta elhagyta a települést (Telex).
Kulcsszavak: Paks,fenékküszöb,Duna vízállás,Magyar Péter,Vidnyánszky,Nemzeti Színház,Tarr Zoltán,Alkotmánybíróság,Forsthoffer Ágnes,Ruszin-Szendi,Garancsi,Market Építő,vízügyi államtitkár,Bóka János,Toroczkai,Mi Hazánk,Tisza Párt,Fidesz,aszály,gazdák,agrárkamara,Miskolc polgármester,titkosszolgálat,augusztus 20,Vitézy Dávid,Roszatom,KSH,MNB,sertéspestis,Novák Előd,Balogh Péter,Zebegény
6.42 kredit · Generálta: kiro-cli / claude-opus-5