Teljes hulladékgazdálkodási felülvizsgálat: a kormány nekimegy a MOHU-nak
Magyar Péter miniszterelnök csütörtök reggel a Facebookon jelentette be, hogy a kormány a teljes hulladékgazdálkodási rendszer és a MOHU koncessziójának felülvizsgálatáról döntött, mert „özönlenek a panaszok”, és a cég szerinte nem teljesíti a szerződésben vállalt célszámait (444.hu, Telex). A délutáni kormányzati tájékoztatón konkrétumokat is sorolt: napokig az utcán álló szemét Szolnokon, elmaradt szelektív- és zöldhulladék-szállítás Komárom-Esztergomban, működésképtelen REpont-automaták Budapesten (Index). A kormányfő szerint az első átvilágítás alapján az elmaradásoknak több tízmilliárdos ára van, és a rendszer átalakításával évi 90 milliárd forint kiadáscsökkentés érhető el (ATV). Az állam 2022-ben kötött 35 évre szóló koncessziós szerződést a MOHU-val.
A MOHU közleményben reagált: egyetért azzal, hogy felül kell vizsgálni a rendszert, és „újra kell gondolni a koncesszió komplex rendszerét” (Portfolio). Az ügy előzménye, hogy budapesti kerületi polgármesterek és Karácsony Gergely főpolgármester az elmúlt napokban élesen kritizálták a visszaváltási rendszert, amely köztisztasági és közbiztonsági feszültségeket okoz (ATV). A MOHU a készpénzes visszaváltás felszámolását vetette fel, ezt a főpolgármester elutasította (VG).
Koncessziós fordulat: dohány, kaszinó, és az SZTFH megszüntetése
A kormány elrendelte a dohány- és kaszinókoncessziók felülvizsgálatát, a kis- és nagykereskedelmi szereplőket egyaránt érintően. Magyar Péter szerint ezek a koncessziók „nem a közérdeket szolgálták”, és a bevételek magánkézbe kerültek; a szerződések felmondását is vizsgálják (VG, Index). A miniszterelnök a HVG kérdésére azt válaszolta, hogy ő a dohánytermékek kiskereskedelmi árusításának államosítását támogatná, de nem biztos, hogy az ő elképzelése érvényesül; a trafikkoncessziók ügyére a jövő héten térnek vissza (24.hu).
Köböl Anita kormányszóvivő bejelentette, hogy a kabinet elveszi a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságától a koncessziós hatásköreit – megszűnik a vétójoga a pályázatok kiírásánál és a szerződéskötésnél –, hosszabb távon pedig a hatóság végleges megszüntetését tervezik (Privátbankár, Index). A kormány emellett 2027-től felálló Környezetvédelmi Főhatóság létrehozásáról döntött, a legsúlyosabb esetekben 5 milliárd forintra emelt bírsági felső határral, kiemelt feladatként az akkumulátorgyártás felügyeletével (Index).
Visszatér a kötelező orvosi kamarai tagság, rögzítik a tűzifa árát
A kormány helyreállítja a Magyar Orvosi Kamara jogosítványait, és újra kötelezővé teszi a kamarai tagságot az orvosoknak; emellett felülvizsgálják az egyes szakmai kamarák jogosítványait (Index, Telex, Kiskegyed). A tűzifa áfájának 5 százalékra csökkentése a szeptember 15. után vásárolt fára érvényes, és mivel a kormány szerint a kereskedők hajlamosak az árelőnyt profitként lenyelni, az állami erdőgazdaságokban kitermelt hengeres tűzifa árát az adott év januári szintjén rögzítik. A szociális tűzifaprogramban a keményfa nettó 23 ezer, a lágyfa 15 ezer forint köbméterenként (Telex, Pénzcentrum).
Gyermekvédelem, javítóintézetek, béremelések
Október 1-jétől a javítóintézeti hálózat visszakerül a gyermekvédelemhez a Belügyminisztérium alól, és a kormány azonnali hatállyal 3 milliárd forintot biztosít az ellátás fejlesztésére (24.hu). A szociális minisztérium átfogó jelentést ismertetett a bicskei ügyről; Magyar Péter szerint a gyermekvédelemben „áldatlan állapotok” uralkodtak, sokan vannak az utcán vagy szökésben, és a kormány új dokumentumokat tervez közzétenni arról, mit tudtak politikai felsővezetők a javítóintézeti bántalmazásokról és halálesetekről (ATV). Jövő héten döntenek 10 milliárd forint pluszforrásról a gyermekvédelmi rendszernek (Index).
A szociális és a nevelést-oktatást közvetlenül segítő (NOKS) dolgozók két lépcsőben, összesen 25 százalékos béremelést kapnak: az első idén október közepén, a második 2027 januárjában (Blikk).
Kiugró költségvetési hiány, Fitch-figyelmeztetés, elmaradó rendőrbéremelés
Magyar Péter előre jelezte, hogy az augusztusi költségvetési hiány kiugróan magas lesz, mert az államnak több területen meg kellett előlegeznie forrásokat, de szerinte ősszel megérkeznek az uniós utalások és a deficit visszaáll (444.hu, Pénzcentrum). A Fitch Ratings londoni helyzetértékelése szerint a kormány komoly közfinanszírozási kihívásokkal néz szembe: az idei ESA-hiánycél a kezdeti 3,7, majd 5 százalék után a GDP 7,5 százalékára emelkedett, amiben a lassuló növekedés és a választások előtti intézkedések is szerepet játszanak (HVG).
A rendőrszakszervezet érdemi válasz nélkül jött ki a belügyi tárgyalásról a béremelésről. Magyar Péter elismerte, hogy több ágazatban évekig nem volt valódi béremelés, de a „soha nem látott hiánnyal” átvett költségvetésre hivatkozott, és a 2027-es költségvetésbe ígért megoldást (24.hu). A Költségvetési Tanács vétójogának megszüntetését a házszabályon is átvezetik (HVG), a parlament pedig szeptember 21-től háromhetes ülésezési rendre tér át (444.hu).
MNB-botrány: feljelentés, nyilvánosságra hozott szerződések, Matolcsy válaszol
A Magyar Nemzeti Bank vezetése feljelentést tett hűtlen kezelés, hanyag kezelés, csalás és hivatali visszaélés gyanújával öt jegybanki ingatlan értékvesztése miatt. Az MNB-Ingatlan Kft. átvilágítási jelentése jelentős túlárazásokat tárt fel a beruházásoknál, az értékbecslések pedig a könyv szerinti értéknél lényegesen alacsonyabb összegeket mutattak (HVG, Telex).
A jegybank a Transparency International adatigénylésére kiadta a 2025. január 1. utáni szerződéseit: 259-269 szerződésről van szó, összesen bő 21 milliárd forint értékben. A legtöbbet a Jászai Gellért-féle 4iG kapta (öt tételben közel 5,9 milliárd), Balásy Gyula cégéhez 2,4 milliárd forint került. A szerződések hatvanát még Matolcsy György kötötte a távozása előtti hetekben, a többit Varga Mihály (444.hu, Telex). Az MNB azt is bejelentette, hogy a jogszabályi kötelezettségen felül negyedévente közzéteszi a szerződéseit (Portfolio).
Matolcsy György YouTube-videóban reagált: szerinte az alapítványokba tett közpénz „soha nem veszítette el közpénz jellegét”, ezért azt az Állami Számvevőszéknek vizsgálnia kell, és „a maga részéről” áll elébe az összes vizsgálatnak (Index). A parlamenti vizsgálóbizottság tiszás tagjai Bánki Erik és Kósa Lajos meghallgatását kezdeményezték – az MNB-törvény 2016-os, adatigénylést korlátozó módosítása miatt (Telex) –, a csütörtöki ülésen azonban a fideszes Hargitai János időhúzási vitája után nem született döntés a meghallgatások sorrendjéről (HírTV). Közben kiderült, hogy a Matolcsy-körhöz köthető Millymo Zrt. dubaji tulajdonoshoz került (HVG).
Covid-beszerzések: 15,5 milliárdos túlárazás a lélegeztetőgépeknél
Velkey György László, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint a Szijjártó Péter vezette tárca jóval drágábban vette meg a lélegeztetőgépeket és védőeszközöket, mint amennyiért a közvetítők beszerezték azokat: hat közvetítőcégnél 13,5–15,5 milliárd forintos árkülönbséget találtak. 2020-ban 28 közvetítő cégen keresztül több mint 17 ezer gépet szereztek be (Telex, ATV). Az államtitkár szerint az érintett cégek többsége korábban egyáltalán nem foglalkozott egészségügyi eszközökkel, és a körhöz Orbán Viktor egykori nemzetközi főtanácsadójának bizalmasai is köthetők (ATV). Svéd Tamás egészségügyi államtitkár, aneszteziológus szerint a gépek jelentős része nem mutatta, mennyi oxigént ad le a betegnek, és a tárca már a beérkezéskor tudta, hogy több ezer gép minőségével baj van (24.hu).
Lannert Judit lemondását követeli az ellenzék
Az oktatási és gyermekügyi miniszter Klubrádiónak adott interjúja nyomán politikai vita bontakozott ki. Lannert Judit azt mondta, hogy jelenleg azok választják a pedagóguspályát, akiknek „testhezálló” a mostani rendszer, majd hozzátette: „ezek valóban nem az önállóan gondolkodó, innovatív emberek”; szóba került az intézményvezetők leváltása és az iskolaszerkezet átalakítása is (Magyar Nemzet). Rétvári Bence KDNP-frakcióvezető szerint „soha senki nem sértette még így meg a magyar pedagógusokat”, és azonnali lemondást követelt (Blikk). Deutsch Tamás is távozásra szólította fel a minisztert, arra hivatkozva, hogy Lannert az összes igazgatót le akarja váltani, és bezárná a kisiskolákat, kisebb városi gimnáziumokat (Mandiner).
Közmédia: levett műsor, kivezetett csatornaigazgató, Eurovízió-visszatérés
A Duna Médiaszolgáltató azonnali hatállyal levette az M5-ről az „Ez itt a kérdés” című műsort, mert egy korábban adásba került epizód témaválasztása nem felelt meg a közmédia tartalmi és szakmai elvárásainak; a felelős csatornaigazgatóval szemben jogi lépéseket is tettek (Telex). A Blikk információi szerint Gulyás Istvánt, a műsorvezető csatornaigazgatót felfüggesztették, és biztonsági őrökkel vezettették ki a székházból (Blikk). A közmédia őszi műsorrendjéből több régi produkció is kimaradt, köztük Fábry Sándor műsora, a Bagi–Nacsa Orfeuma, a Ridikül és Borbás Marcsi szakácskönyve (Origo).
A közmédia megbízott vezetése ugyanakkor bejelentette, hogy az Eurovíziós Dalfesztivál szervezői jelentős díjkedvezményt és határidő-haladékot adtak Magyarországnak; a hét év utáni visszatérésről a Független Közmédia Testület előzetes jóváhagyása után dönthetnek (24.hu).
Sándor-palota, legfőbb ügyészi jelölés, honvédségi döntések
Baka András köztársasági elnök négyszemközti munkaegyeztetésen fogadta Magyar Pétert a Sándor-palotában; a kormányfő a Tisza-kormány első száz napjáról és a képviselt külpolitikai irányról tájékoztatta az államfőt (Index, 444.hu). A Magyar Nemzet szerint közben zajlik a legfőbb ügyészi jelöltállítás előkészítése – Baka szerdán fogadta Senyei György Barnát (OBH) és Pecsenye Csabát (OBT) –, a Sándor-palota azonban nem közölt részleteket a lehetséges jelöltekről (Magyar Nemzet).
A Magyar Közlönyben megjelent, hogy az államfő Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter előterjesztésére november 30-i hatállyal felmentette Mihócza Zoltán altábornagyot, a Honvéd Vezérkar főnökének területvédelmi helyettesét (Index). Az augusztus 24-i Gripen-baleset után elrendelt kiképzési tilalmat feloldotta a vezérkari főnök; a gép fekete dobozát Svédországba szállították, ahol magyar és svéd szakemberek vizsgálják (Mfor, 24.hu).
Uniós ügyek: migrációs bírság, ukrán csatlakozás, Weber és Costa Budapesten
Magyar Péter szerint a napi egymillió eurós migrációs bírság ügyében Magyarország kezelése „borzasztóan igazságtalan”, mert a kifogásolt jogszabályok más környezetben születtek, és azóta az uniós menekültügyi szabályozás is szigorodott; a kormányfő leszögezte, hogy az ország nem lazít a migrációs politikán, és a befizetett büntetést visszaszerezné (Index).
Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásairól a miniszterelnök azt mondta: politikai megállapodást kötöttek a magyar kisebbség nyelvi, oktatási és kulturális jogainak visszaadásáról konkrét határidőkkel, de „még nem látjuk, hogy bármi is történt volna”, és egy háborúban álló ország nyilvánvalóan nem áll készen a csatlakozásra (Index). Budapesten Magyar Péter fogadta Manfred Webert, az Európai Néppárt elnökét és António Costát, az Európai Tanács elnökét; napirenden szerepelt a következő uniós költségvetés is (Index).
Bírósági döntések, elszámoltatási ügyek
A Fővárosi Törvényszék első fokon megállapította, hogy az Operaház jogellenesen mondott fel hat munkatársnak a 2024-es sztrájkot követően; a hat felperes közül öt esetében bizonyítottnak látta, hogy szakszervezeti aktivitásuk és a sztrájkban játszott szerepük miatt bocsátották el őket. Az ítélet indoklása szerint egy költségvetési szerv nem hivatkozhat piaci bevételkiesésre (HVG).
A bíróság megszüntette a Perintfalvi Rita ellen rágalmazás miatt indított eljárást, miután Gulyás Gergely – aki még miniszterként indította a pert – elejtette a vádat (Népszava). A Telex és a 444 szerint Szívós Mária volt alkotmánybíró egy pázmányos oktató testvérének segített átmenni a jogi záróvizsgán; a felvételen az hangzik el tőle, hogy „ezt ne mondd másnak, mert akkor engem kirúgnak” (444.hu). Lakatos Ádám gyermekvédelmi aktivista ügyészségi feljelentést tett Pócs János fideszes képviselő ellen, 35 dokumentummal alátámasztva azt az állítást, hogy a politikus pénzt fizetett hamis nyilatkozatokért (Népszava). A kegyelmi botrány vizsgálóbizottsága elé Balog Zoltán református püspök egyházkerülete szerint a püspök megjelenik és válaszol a kérdésekre, ha behívják (Telex); Magyar Péter szerint az egész elnöki kegyelmi intézmény felülvizsgálatra szorul (24.hu).
Kultúra, gazdaság, kibervédelem – további fejlemények
Tarr Zoltán kulturális miniszter Petrányi Viktória producert nevezte ki a filmreformért felelős miniszteri biztossá, arra hivatkozva, hogy a magyar filmpiacot az előző vezetés elhanyagolta és bizonytalanságba sodorta (24.hu). Az SZFE-t fenntartó alapítvány kuratóriumának élén Kovács András Bálint váltja Vidnyánszky Attilát; az új elnök szerint az egyetem legitimitását kell helyreállítani (24.hu).
A Scope Ratings lehetséges leminősítés céljából felülvizsgálja a 4iG (BB-) besorolását, mert a kormány bejelentette a csoporttal fennálló kapcsolatának átvilágítását (Index). A HVG birtokába jutott, nem publikált kormányhatározat szerint az Orbán-kormány a választás előtt nem sokkal 200 milliárd forintos tőkekihelyezést rendelt el az Eximbanknál Veres Tibor és Jellinek Dániel érdekeltségeinek kötvényeire, 500 millió euró értékben (Index). Az Eximbank észak-macedón hitelének vizsgálatáról Hrisztijan Mickoszki északmacedón kormányfő azt mondta, nem tart a magyar vizsgálattól, mert a hitel a stratégiai partnerség része volt és átláthatóan használták fel (24.hu). Kibertámadás érte a Széchenyi Programiroda rendszerét, adatok is kiszivárogtak: a Rhysida hekkercsoport 20 bitcoint, körülbelül 500 millió forintot kért az adatokért (HVG).
Közvélemény-kutatás és politikai értékelések
A Publicus Intézet friss kutatása szerint július és augusztus vége között a Tisza Párt támogatottsága három százalékponttal csökkent, a Fideszé egy százalékponttal nőtt: a biztos szavazó pártválasztók körében 65–24 százalék az állás, vagyis a kormánypárt előnye 41 százalékpont. Az összes megkérdezett körében a Tisza 48, a Fidesz 19, a Mi Hazánk 5 százalékon áll, a bizonytalanok aránya 26 százalék (HVG, Magyar Nemzet). Navracsics Tibor korábbi igazságügyi miniszter és uniós biztos szerint hiba lenne az elmúlt 16 évet kizárólag korrupcióként értelmezni, ugyanakkor a felelősséget vállalja – és szerinte Magyar Péternek is vállalnia kellene a magáét (Index). A csődközeli Budapestről a miniszterelnök azt mondta, Karácsony Gergely „nyitott kapukat dönget”, több fronton tárgyalnak a fővárossal, de „minden forintot meg fogunk nézni” (Index).
Kulcsszavak: Magyar Péter,MOHU,hulladékgazdálkodás,koncesszió,MOK,dohánybolt,Matolcsy,MNB,Varga Mihály,lélegeztetőgép,Szijjártó,közmédia,M5,Lannert Judit,Operaház,Ókovács,Gripen,Paks,Eximbank,migrációs bírság,javítóintézet,Petrányi Viktória,SZFE,Tisza Párt,Navracsics,Baka András,Széchenyi Programiroda,nyugdíj,minimálbér,Gulyás Gergely,Szívós Mária,Pócs János,köztársasági elnök,kegyelmi,kórházi fertőzés,4iG,Fitch,költségvetés,Ruszin-Szendi,Tarr Zoltán,Karácsony Gergely,alkotmányozás,önkormányzat,Velkey,Hadházy,rezsicsökkentés,Eurovízió
5.96 kredit · Generálta: kiro-cli / claude-opus-5