Baka András legfőbbügyész-jelöltje mögül kihúzta a szőnyeget a Tisza
Baka András köztársasági elnök hétfő délelőtt Szathmáry Zoltánt javasolta legfőbb ügyésznek; a Sándor-palota közlése szerint az államfő a jelöltek széles körére kiterjedő tájékozódás után találta őt a legalkalmasabbnak, a posztról az Országgyűlés kétharmados többsége dönt kilenc évre (Telex, Telex). A jelölt több mint tizenöt éve dolgozik az ügyészi szervezetben, korábban a Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztályát vezette, emellett a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség büntetőjogi főügyészhelyettese volt (444.hu). Délután azonban Magyar Péter miniszterelnök rendkívüli sajtótájékoztatón közölte: tiszteletben tartják az államfő jelölési jogát, de nem látják biztosítottnak, hogy a Tisza-frakció megszavazza Szathmáryt (Népszava). Horváth Lóránt, az Ügyvédkör elnöke „tiszta hatalomátmentésnek” nevezte a jelölést, azzal érvelve, hogy Szathmáry már Polt Péter idején is osztályvezető volt a Legfőbb Ügyészségen (24.hu).
Ellentmondás a Tisza-frakció és a kormányfő között
Bujdosó Andrea frakcióvezető a Telexnek azt mondta, a frakció még nem tudott részletesen beszélni a jelölésről, ezt a következő ülésen vitatják meg, és a jelölést „nem örömujjongás” fogadta (HVG, 444.hu). A frakcióvezető azt sem tudta megmondani, mi alapján nyilatkozott a miniszterelnök a jelölt esélytelenségéről. Török Gábor elemzése szerint a legfőbbügyész- és a médiatanácsi jelölés együtt „elég világos mintázatot” mutat a kétharmados többség személyzeti politikájáról, és a kormányzó párton belüli politika visszatérését is jelzi (HVG). Pék Szabolcs, az Iránytű Intézet elemzője szerint a fejlemény „mindenképpen arcvesztés a köztársasági elnöknek”, akinek érdemes lett volna előre egyeztetnie a Tiszával (Népszava).
Bojkottal fogadta a Fidesz az államfő felszólalását
A Fidesz és a KDNP képviselői nem vettek részt Baka András napirend előtti felszólalásán; Bóka János frakcióvezető ezt azzal indokolta, hogy nem fogadják el Sulyok Tamás „önkényes elmozdítását”, és nem asszisztálnak a „hatalmi önkényhez” (HVG). Az ülésteremben a Mi Hazánk frakciója sem volt jelen; Toroczkai László szerint percekkel korábban tudták meg a felszólalás tényét, kérdezni pedig nem lehetett (24.hu). Baka maga is szokatlannak, de jogszerűnek nevezte a fellépését, és két kérdésben kért szót: az alkotmánybírósági törvény és a legfőbb ügyész személye kapcsán. Az ügyészségről azt mondta, szakmai és társadalmi megítélése mélypontra jutott, a szervezeten belül „eszközökben nem válogató, felelősséget másra hárító menekülés zajlik, amiről a külvilág nem tud” (444.hu).
Az ügyészség belső működéséről szóló állítások
Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség korábbi vezetője az ATV Egyenes Beszédében azt állította, hogy egy ügyészségi vezető megmondta neki, „ki ellen lehet nyomozni, illetve hogy kiket nem lehet kihallgatni, mi a nyomozás iránya”. Elmondása szerint egy közérdeklődésre számot tartó ügyben május 8-án egy kollégája kreáltnak tűnő körülményeket észlelt, ezt jelezte a legfőbb ügyésznek és a szervezet vezetésének, de érdemi integritási vizsgálat nem indult (Népszava). Ugyanebben a témakörben derült ki, hogy a baranyai főügyész, Varga-Koritár György elfogultságot jelentett be Bánki Erik volt fideszes képviselővel való személyes kapcsolata miatt a pécsi Volvogate-ügyben, ezért kizárták a nyomozás felügyeletéből (24.hu).
Ukrán olajtároló: a Mol megállapodása és a kormány cáfolata
A Naftohaz a hétvégén közölte, hogy memorandumot írt alá a Mollal kőolajtermékek magyarországi tárolásáról; a dokumentumot a Kárpáti Nyolcak első csúcstalálkozóján szignálták, és az ukrán fél szerint a cél az ellátási útvonalak diverzifikálása és új tárolókapacitás kiépítése az orosz támadások által nem érintett területen (Profitline). A Mol ezzel szemben azt közölte, egyelőre csak többéves előkészítő munka indult, és a folyamat évekig eltarthat (Privátbankár, Blikk). Magyar Péter a parlamentben élesen reagált: azt állította, a Mol az előző kormány alatt is tárgyalt ukrán és amerikai partnerekkel egy magyarországi tározóról, a jelenlegi megállapodás pedig a kormány beleegyezése nélkül született, és amíg Tisza-kormány van, ilyen beruházás nem valósul meg. A kormányfő Hernádi Zsoltnak is következményeket helyezett kilátásba: „hogy mi lesz ennek a következménye, azt majd meglátjuk” (VG, Index).
Magyarország nem csatlakozott a Kárpáti Nyolcakhoz
A Külügyminisztérium megerősítette a miniszterelnök parlamenti állítását: Magyarország nem tagja a Volodimir Zelenszkij által szeptember 18-án bejelentett Kárpáti Nyolcak (C8) regionális együttműködésnek, bár a kijevi fórumon a nagykövetség vezetője, Ceglédi Ádám ideiglenes ügyvivő jelen volt (Telex, Index). A fórumon elfogadott nyilatkozathoz Ukrajna, Ausztria, Románia, Lengyelország, Szerbia és Szlovákia csatlakozott, Magyarország nem (Portfolio). Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter az X-en reagált: „bár Orbán Viktor távozott, az akadályozásra és elszigetelődésre épülő politikája továbbra is virágzik” – írta, szerinte a kezdeményezés célja a régió fejlesztése (Telex).
Nyomozás és dokumentumháború az M6-os koncesszió körül
A Budapesti Rendőr-főkapitányság hűtlen kezelés gyanújával nyomozást folytat az M6-os autópálya működtetésével kapcsolatban; Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter augusztus végén tett feljelentést, miután az üzemeltetési jogokat az MKIF koncessziós társaság kapta meg (Telex). A miniszter hétfőn újabb dokumentumot, egy februári jegyzőkönyvet tett közzé, amely szerinte cáfolja a Fidesz „két konkrét hazugságát”, mivel abból látszik, hogy Lázár János minisztériuma már az új koncesszorral tárgyalt az átadás-átvételről (444.hu). Az MKIF viszont azt állítja, Vitézy össze nem hasonlítható adatokat vetett egybe: a korábbi üzemeltető visszaadási paramétereit az MKIF üzemeltetési paramétereivel, holott a visszaadási követelmények szigorúbbak (HVG, Portfolio).
Lázár János birtokügye és a mandátumátadás
Az Átlátszó cikke szerint Lázár János erdő besorolású batidai birtokán nemcsak a korábban bemutatott teniszpálya, hanem napelempark, tavak, utak és parkosított részek is engedély nélkül épültek; a volt építési és közlekedési miniszter 13 millió forint bírságot kapott az erdészeti hatóságtól, amit ő politikai indíttatásúnak nevezett (Átlátszó, 24.hu). Lázár huszonöt év után elköszönt az Országgyűléstől, helyét Szekeres Pál olimpiai bronzérmes, háromszoros paralimpiai bajnok vívó vette át, aki eddig európai parlamenti képviselő volt; mandátumára 180 igen szavazat érkezett, ellenszavazat és tartózkodás nélkül (HVG, Index). Szekeres és Orbán Balázs gyakorlatilag helyet cserélt: a Fidesz korábbi kampányfőnöke az EP-ben folytatja.
Először tette közzé szerződéseit a Miniszterelnökség
A kormány május 12-i megalakulása után először jelent meg a Miniszterelnökség visszterhes szerződéseinek listája a kormany.hu-n. Május 1. és augusztus 31. között a tárca mindössze három szerződést kötött: kettőt ügyvédi irodákkal, egyet pedig magánszeméllyel lakásbérlet céljából (Index). A Garancsi Ügyvédi Iroda július 13-tól havi nettó 1,9 millió forint plusz áfa díjazásért lát el ügyvédi feladatokat a tárcavezető munkájához kapcsolódóan, 2027. június 30-ig. A lakásbérleti szerződés Bódis Kriszta elhelyezését szolgálja, bruttó 360 ezer forintos havi díjért (Telex).
Polyák Gábor lehet a Médiatanács elnöke
A parlament eseti bizottsága hétfőn Polyák Gábor médiajogászt, az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetének vezetőjét támogatta a Médiatanács elnöki posztjára, így a jelöltről már kedden szavazhat az Országgyűlés (Telex). Polyák a Klubrádióban azt mondta, nem számít teljes egyetértésre, de olyan szakmai vitákat és döntéseket szeretne, amelyeket egyik oldal sem érez elfogadhatatlannak, célja a kiszámíthatóbb jogalkalmazás és az európai szakmai együttműködésbe való aktívabb bekapcsolódás (Klubrádió). A jelölést a jobboldali sajtóban élesen kritizálták: Németh Balázs szerint a miniszterelnök „politikai komisszárt ültet” a testület élére, hivatkozva arra, hogy Polyák korábban a Pressman-féle médiapályázat elbírálásában is részt vett (HírTV).
Terror Háza: újranyitás tájékoztató táblával
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter az interpellációra adott válaszában közölte, hogy a Terror Háza kedden újra megnyílik, a zárás csak átmeneti volt, és egy molinó jelzi majd, hogy tartalmi átvilágítás van folyamatban. Hidvégi Balázs (Fidesz) szerint a bezáratás szégyen egy világhírű intézmény esetében, és Tarrt „Schmidt Máriához képest szellemi törpének” nevezte (24.hu). Schmidt Mária a kiállított tábla szövegét – amely szerint a múzeum 24 éven át „egy meghatározott értelmezésben” mutatta be a közelmúlt történelmét – sértőnek és az intézmény dolgozóira nézve megalázónak nevezte (Index). Egry Gábor, a Politikatörténeti Intézet főigazgatója szerint a 25 éves kiállítás szakmai újragondolásra szorul, és érdemes lenne összekapcsolni az Állambiztonsági Szolgálatok Levéltárával (Klubrádió).
A Fidesz jogi és önkormányzati ellentámadása
A Fidesz és a KDNP frakciója 46 oldalas indítványban támadta meg az Alkotmánybíróságon a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról (NVVH) szóló törvényt; szerintük a jogszabály tizenhárom ponton sérti az Alaptörvényt, köztük a tisztességes eljáráshoz, a tulajdonhoz és a jogorvoslathoz való jogot (Origo). Egy fideszes képviselő emellett káderhiányra hivatkozva nevezte működésképtelennek és megfélemlítésre épülőnek a hivatalt (HírTV). A párt fővárosi frakciója közbiztonsági vészhelyzet kihirdetését kezdeményezi a Fővárosi Közgyűlésen, és az önkormányzati finanszírozásról, a víziközmű-felújításról, valamint a parkolási szabályokról is javaslatot tesz (Magyar Nemzet). A Mentelmi Bizottságban a tiszás elnök, Sasi-Nagy Edit javaslata ellenére sem függesztették fel Kocsis Máté, Panyi Miklós és Pócs János mentelmi jogát a Szőlő utcai ügyhöz kapcsolódó rágalmazási eljárásokban (Telex). Az ülésteremben közben a fideszes képviselők tüntető újságolvasása váltott ki vitát: Forsthoffer Ágnes házelnök provokációnak nevezte a jelenetet, a miniszterelnök pedig „bohóckodásról” beszélt (24.hu, HVG, Index).
Közpénz-visszafizetés, elkaszált beruházás, pedagógusképzés
Hegedűs Zsolt bejelentése szerint a Kőnig Róbert által 2025 novemberében létrehozott Egészségtudatossági és Pácienstájékoztatási Alapítvány 4,3 milliárd forintot fizetett vissza az államháztartásnak a kapott csaknem 4,8 milliárdból; a különbözet elszámolása folyamatban van, az alapítvány megszüntetése pedig már megindult (Index, Origo). A kormány visszavonta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Farkasvölgyi úti kollégiumának fejlesztéséről szóló határozatot, ami a közlés szerint 12 milliárd forint megtakarítást jelent az adófizetőknek (Index). Készülő kormányrendelet alapján átalakul a pedagógus-továbbképzés: megszűnnek a tartalmi megújító képzések, a gyakornokoknak nem kell vizsgázniuk a Nemzeti alaptanterv ismeretéből, és az intézmények maguk is szervezhetnek belső képzéseket (Origo). A pénzügyi szektorban eközben kiderült, hogy Matolcsy Ádám köre mégis marad az MBH Bank tulajdonosi körében, a felügyelőbizottságba pedig az október 12-i közgyűlésen bekerülhet Hamecz István (Telex). Kármán András pénzügyminiszter Orbán Viktor kötcsei beszédére reagálva azt mondta, a volt kormányfő „nem ért a gazdaságpolitikához”, és a Tisza-kormány alatt csökkent az államadósság és a hiány (Forbes).
Kulcsszavak: Szathmáry Zoltán,Baka András,legfőbb ügyész,Magyar Péter,Lázár János,Miniszterelnökség,Bódis Kriszta,Matolcsy Ádám,MBH Bank,Terror Háza,Schmidt Mária,Kárpáti Nyolcak,üzemanyagtároló,pedagógus továbbképzés,autópálya-koncesszió,Vitézy Dávid,Fidesz,közbiztonsági vészhelyzet,Kőnig Róbert,Hegedűs Zsolt,Pázmány,médiatanács,NVVH,Bánki Erik,Fürcht Pál,Tisza,parlament,Hidvéghi Balázs,Kármán András,MOL,időközi választás,Török Gábor
5.42 kredit · Generálta: kiro-cli / claude-opus-5