Magyar Pétert magánaudiencián fogadta XIV. Leó pápa
XIV. Leó pápa csütörtök délelőtt magánaudiencián fogadta Magyar Péter miniszterelnököt a Vatikánban; a kormányfő Tarr Zoltán miniszterrel, valamint Velkey György és Czeti István államtitkárokkal utazott Rómába (Telex, 444.hu). A látogatás a Szent Péter-bazilika magyar kápolnájában bemutatott magyar nyelvű misével kezdődött, ahol a miniszterelnök koszorút helyezett el a Szent István-szobornál (24.hu). Magyar Péter a találkozó után „nyílt és baráti beszélgetésről” beszélt: elmondása szerint szóba kerültek a magyarországi változások, a háború, az energiaválság, a mesterséges intelligencia veszélyei és a magyar katolikus egyház helyzete, továbbá meghívta Magyarországra az egyházfőt (HVG, Népszava). A kormányfő bejelentette, hogy a Hungary Helps programot átvilágítják, a vezetésére nyílt pályázatot írtak ki, és ahol visszaéléseket találnak, jogi eljárást indítanak (Portfolio). A KDNP közleményében képmutatásnak nevezte a találkozót, szerintük a miniszterelnöknek „csak a látszat számít”, mert döntései szembemennek az egyház tanításával (Demokrata).
Hétfőn rendkívüli ülés: mentelmi jogok és a legfőbb ügyész személye
A Tisza-frakció csütörtökön benyújtotta az indítványt, hogy szeptember 28-án, a rendes ülés mellett rendkívüli ülést is tartson az Országgyűlés (HVG). A napirenden a legfőbb ügyész megválasztása, valamint Hankó Balázs (Fidesz), Seszták Miklós (KDNP), Gurzó Mária (Tisza) és Magyar Péter (Tisza) mentelmi ügye szerepel; Magyar Péter esetében egy két évvel korábbi, telefon eltulajdonításával kapcsolatos ügyben indult újra a nyomozás (Portfolio, 444.hu). A Transparency International és a Magyar Helsinki Bizottság szakértői szerint kommunikációs szempontból szerencsétlen, hogy három, súlyát és időszakát tekintve eltérő ügy mentelmi indítványa került egy napra (HVG). Bárándy Péter volt igazságügyi miniszter „ízléstelennek” nevezte az egyszerre bejelentett eljárásokat, és a mentelmi jog szűkítését csak megfelelően működő állami intézmények esetén tartja elfogadhatónak (Klubrádió, ATV). Toroczkai László szerint a mentelmi jog eltörléséről szóló elképzelés az ő júliusi kompromisszumos javaslatát ismétli (ATV). Egy Europion-kutatás szerint a 16 év feletti lakosság 54 százaléka helyesli az ügyészség lépését Magyar Péter ügyében, 23 százalék ért egyet a miniszterelnök érvelésével (Origo).
A legfőbb ügyészi jelölés körül nyílt vita alakult ki: Baka András köztársasági elnök Szathmáry Zoltánt jelölte, a Tisza-frakció viszont nem támogatja, és új jelöltet kért az államfőtől, aki fenntartotta jelöltjét (Magyar Nemzet). Kormánypárt-közeli lapértesülések szerint a jelölés megvétózásában a Ruff Bálinthoz köthető politikai kör játszott szerepet, ami frakción belüli hatalmi vitára utalhat (Origo). Közben a legfőbb ügyész jogkörében eljáró Lajtár István fogadta Unger Annát, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnökét; a felek együttműködési megállapodásban rögzítik a további feladatokat (Index).
14 milliárd forintnyi gyanús költés az agrárkamarában
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara átvilágítása során mintegy 14 milliárd forint olyan kiadást találtak, amelyet a vizsgálat vezetői politikai tevékenységhez vagy megkérdőjelezhető személyes juttatásokhoz kötnek – közölte Zoltán Péter miniszteri biztos (Telex, Index). A megállapítások szerint a kamara napidíjat fizetett a strasbourgi tüntetésen részt vevő gazdáknak, és az utazás, valamint a szállás költségeit is állta. Zoltán Péter szerint a kamara működési költségei évi körülbelül 11 milliárd forinttal csökkenthetők. A biztos elsőként 70 munkavállalót küldött el, és további 50 embertől tervez megválni, ami önmagában több mint 5 milliárd forintos megtakarítást jelent (Agroinform).
Nyomozás Orbán János Dénes jogdíjai ügyében, újabb NKA-vádak
A Budapesti Rendőr-főkapitányság hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomozást rendelt el az Orbán János Dénesnek kifizetett, több mint 400 millió forintos jogdíjak ügyében, Nagy Ervin kulturális államtitkár feljelentése alapján (Telex, HVG). Az ügy előzménye, hogy júliusban kiderült: az Orbán János Dénes szakmai irányítása alatt álló Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. a választások előtti egy évben több mint 412 millió forintot fizetett ki jogdíjként. Molnár Áron színész csütörtökön azt állította, hogy a KMTG a bevételi adatai eltitkolásával pályázott NKA-forrásokra a Dankó Pista-nagyoperett színpadra állításához (HVG). Külön vitát váltott ki, hogy Schmidt Mária, a Terror Háza felmentett főigazgatója szerint Tarr Zoltán miniszter „az éj leple alatt” nézte meg a kiállítást; a minisztérium szerint a látogatás este 8-kor történt (Telex).
Baka András az ENSZ-közgyűlésen: bizalmi válság és jogállamiság
Baka András köztársasági elnök az ENSZ Közgyűlésének 81. ülésszakán arról beszélt, hogy a magyar nép áprilisban a demokratikus megújulás mellett szavazott, és többet vár puszta kormányváltásnál: jogállamiságot, nyomásgyakorlástól mentes bíróságokat, a hatalmat számon kérő sajtót és a közjót szolgáló közpénzfelhasználást (Telex). Hazai üzenetként kijelentette: „nem engedhető meg, hogy egy új politikai többség az állam új tulajdonosává váljon”, és a bosszúállást elutasítva azt mondta, az igazságszolgáltatás nem válhat politikai fegyverré (444.hu). Beszédében párhuzamot vont 1956 és Ukrajna honvédő harca között: szerinte a szabadságot, amelyet a magyarok akkor követeltek, ma az ukránok számára is meg kell védeni (Mfor). Orbán Anita külügyminiszter az ENSZ-hét margóján úgy nyilatkozott, hogy több találkozón sikerült rendezni az ukrán külügyminiszterrel a Kárpáti Nyolcak körüli félreértéseket (Index).
Két katona halála, vita a SAFE-hitelről
Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter bejelentette, hogy két katona vesztette életét szolgálatteljesítés közben: egy 20 éves honvéd ismeretlen okból önkezével vetett véget életének, egy 41 éves honvéd pedig kiképzés közben lett rosszul, és másnap a kórházban halt meg (Telex, 444.hu). A miniszter szerint egészségügyi vagy pszichológiai probléma egyikük esetében sem merült fel, a körülmények vizsgálata folyik. Ugyanaznap a miniszter egy budapesti konferencián tett kijelentései alapján több lap arról írt, hogy Magyarország a költségvetési helyzet miatt nem veszi igénybe az uniós SAFE-program 16,2 milliárd eurós hitelkeretét (Economx). Ruszin-Szendi ezt később cáfolta: közleménye szerint nem hangzott el, hogy az ország nem él a lehetőséggel, a kormány mérlegeli azokat a megoldásokat, amelyek nem terhelik túl az államháztartást (VG, Economx).
Feloldásra javasolt uniós milliárdok, vita a vagyonadóról
Az Európai Bizottság 4,2 milliárd euró, azaz nagyjából 1500 milliárd forint korábban befagyasztott kohéziós forrás feloldását javasolta az EU Tanácsának, a 2022-ben indított jogállamisági feltételességi eljárás intézkedéseinek megszüntetésével (Telex). Kármán András pénzügyminiszter szerint hivatalos, hogy a Bizottság megítélése alapján az ország megfelel a jogállamisági elvárásoknak, és az intézkedések a magyar közpénzek védelmét is szolgálják (VG). A tervezett, egymilliárd forint feletti vagyonokra kivetendő egyszázalékos vagyonadó ugyanakkor ellenérzéseket váltott ki: a Joint Venture Szövetség szerint a kommunikáció miatt a vállalkozók úgy érzik, tisztességesen felépített vagyonukat a bűnözésből származó vagyonnal mossák össze (Origo). Az Alkotmánybíróság döntése után Cser-Palkovics András székesfehérvári polgármester gyors kormányzati lépést kért a szolidaritási hozzájárulás ügyében, mert a 2026-os költségvetési törvény is tartalmazza a megsemmisített szövegrészeket (Index).
Tíz év után újraindul a Népszabadság
Október 8-án, pontosan tíz évvel a megszüntetése után online lapként és nyomtatott hetilapként újraindul a Népszabadság (Telex). A kiadó a Jelent és a Népszavát is megjelentető Liberty Press Kft., amelynek 90 százalékos tulajdonrésze a bejegyzés alatt álló 4Sight Media Group Zrt.-hez kerül, 10 százalék pedig Tóth Ákos főszerkesztő tulajdona; a befektető a lap kétévi működéséhez elegendő forrást biztosít (Telex). A háttérben álló céghálóról azt írták, hogy abban egy volt titkosszolgálati vezető fiának érdekeltsége is megjelenik (Origo). Más médiapiaci mozgás is történt: Vaszily Miklós indoklás nélkül lemondott az MBH Bank felügyelőbizottsági elnöki posztjáról és tagságáról, miközben októbertől az Indexet és a Blikket is birtokló Indamedia Csoportot tulajdonosként és vezérigazgatóként irányítja (444.hu).
Elszámoltatás: házkutatás, megszűnő kekvák, NER-vagyonok
A Nemzeti Nyomozó Iroda hűtlen kezelés miatt folytatott eljárásában házkutatást tartott az Alapjogokért Központ háttércégénél és a korábban Magyarországon tartózkodó lengyel politikus, Marcin Romanowski egykori budai lakásánál (Átlátszó). Szánthó Miklós igazgató szerint a központ mindig a hatályos jogszabályi kereteknek megfelelően működött, és a munkáért mindenki tisztességes fizetést kapott (Magyar Nemzet). A Fővárosi Törvényszék közlése szerint jogutód nélkül megszűnt 14 közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány, köztük az MCC, az Áder János-féle Kék Bolygó és az Élvonal alapítványa (Telex). Egy svájci lap szerint lecserélték az igazgatótanácsot a Mészáros Lőrinchez köthető, zugi MS Energy Holding AG-ban (Telex), a Direkt36 pedig arról írt, hogy az előző kormányon belül belharc dúlt a 4iG-nek átadott műholdprogram körül (24.hu). Hadházy Ákos szerint az elszámoltatásnál az a mérce, hogy a „fő haszonhúzók” közül hányan kerülnek börtönbe (Economx).
Korrupcióérzet és a közvélemény-kutatók
A Medián felmérése szerint tízből hét választó úgy látja, hogy a korrupció felülről, központilag, rendszerszerűen szervezett volt a NER idején, a választókorú lakosság háromnegyede pedig legalább nagymértékű pénzügyi visszaéléseket tulajdonít az Orbán-kormányoknak (HVG). A megítélés élesen megoszlik pártpreferencia szerint: a Tisza szavazóinak 89 százaléka, a Fidesz–KDNP támogatóinak viszont 1 százaléka beszél „nagyon nagy mértékű” korrupcióról, és a 30 alattiak 82, a 65 felettiek 46 százaléka tartja nagyon nagynak a visszaéléseket (24.hu). A választást elhibázottan előrejelző, Fidesz-közeli Nézőpont Intézet lezárta módszertani önvizsgálatát, és közölte: a jövőben nem elsősorban pártpreferencia-adatokat publikál, hanem kutatásalapú elemzéseket (Telex, HVG).
Egészségügyi viták: János kórházi MR és a Takács–Kulja per
Takács Péter fideszes képviselő, volt egészségügyi államtitkár szerint a Szent János Kórházban augusztus óta nem javították meg az áramingadozás miatt meghibásodott MR-készüléket, és a hibát a klimatizálási programhoz kötötte (Origo). Az Egészségügyi Minisztérium közleménye szerint nincs műszaki összefüggés a meghibásodás és a hűtési program között, az állításokat „hazug politikai hangulatkeltésnek” nevezték, a javítás pedig folyik; a berendezés két éven belül harmadszor állt le (Blikk). Ugyanakkor a bíróság első fokon elutasította Takács Péter kártérítési keresetét Kulja András tiszás EP-képviselő ellen, akit a lélegeztetőgép-beszerzésekkel kapcsolatos posztja miatt perelt, és perköltség megfizetésére kötelezte a volt államtitkárt (Telex).
Rendvédelem, posta, ipar: további fejlemények
A rendőrség friss adatai szerint az elmúlt hónapokban 288 fő távozott a testülettől, miközben 434-en adtak be visszavételi kérelmet; az országos hiány továbbra is mintegy 9000 fő, ebből Budapesten 2000 (Telex). Az ORFK külön közleményben nevezte valótlannak azt az állítást, hogy titkolná a leszerelési adatokat, szerintük a cikk szerzője nem várta meg a válaszaikat (HVG). Hetek óta tart a csomagkáosz a Magyar Postánál: a késésekről a cég nem közölte, mikorra normalizálódhat a helyzet (24.hu). Gajdos László minisztere bejelentette, hogy önálló akkumulátoripari igazgatóság alakul, amely az akkumulátorgyárak létesítését, a környezeti hatásvizsgálatokat és az engedélyek betartását felügyeli (Népszava). A Tisza Párt három képviselője pedig törvényjavaslatot nyújtott be december 24. munkaszüneti nappá nyilvánításáról, ami elfogadása esetén a legtöbb üzletre zárva tartást jelentene (HR Portál).
Kulcsszavak: Magyar Péter,mentelmi jog,Vatikán pápa,Tarr Zoltán,agrárkamara,Orbán János Dénes,NKA,Népszabadság,SAFE védelmi hitel,Baka András,Ruszin-Szendi Romulusz,magyar katona,Medián,Nézőpont Intézet,Takács Péter,Kulja András,Matolcsy György,Hankó Balázs,Mészáros Lőrinc,Vaszily Miklós,Szőlő utca,rendőrség,vagyonadó,szolidaritási hozzájárulás,Szánthó Miklós,alpolgármester szociális bérlakás,Toroczkai,Seszták Miklós,Tisza Párt,Orbán Viktor,Orbán Anita,posta,Hévíz fürdő,Varga Mihály,Gajdos László,autópálya,Pintér Bence,Tiborcz István
5.71 kredit · Generálta: kiro-cli / claude-opus-5