Jóváhagyták a magyar helyreállítási tervet, felszabadult 10 milliárd euró
Az uniós pénzügyminiszterek tanácsa (ECOFIN) pénteken egyhangúlag elfogadta Magyarország módosított helyreállítási és ellenállóképességi tervét, amivel elhárult az utolsó akadály a mintegy 10 milliárd eurós (jelenlegi árfolyamon közel 3600 milliárd forintos) forrás lehívása elől (Telex, Portfolio). Az összegből 6,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás, mintegy 3,5 milliárd euró pedig kedvezményes hitel; a kormánynak augusztus 31-ig kell teljesítenie a reformokat és mérföldköveket, a kifizetések 2026 végéig folyósíthatók (Portfolio). Magyar Péter miniszterelnök közösségi oldalán úgy fogalmazott: sokan lehetetlennek tartották, de három hónap kemény munkával elérték, hogy „jönnek az uniós ezermilliárdok” (Index). Kármán András pénzügyminiszter egy korsó belga sörrel ünnepelte a brüsszeli döntést (Index).
Bod Péter Ákos közgazdász, az MNB volt elnöke szerint nagy jelentősége van annak, hogy az utolsó pillanatban felszabadultak a források, amelyeket korábban már elveszettnek gondolt (Magyar Hang). Dobrev Klára hangsúlyozta, hogy az uniós pénzeket nem Orbán Viktor személye, hanem az „Orbán-rendszer” működési modellje miatt fagyasztották be (Index). Vitézy Dávid szerint nem volt igaz, amit a korábbi kormány állított: a forrásokat 2021 óta használhatta volna az ország, de a jogállami és korrupciós problémák miatt fagyasztották be (Index).
Vita a források áráról
Bóka János szerint az elfogadott terv komoly kérdéseket vet fel: a vállalások között szerepel az szja- és társaságiadó-kedvezmények csökkentése, a szélerőművek telepítési korlátainak lazítása, a helyi közösségek konzultációs jogainak szűkítése, a kamat- és árstopok fokozatos kivezetése, valamint a lakástámogatások szűkítése (HírTV). A Fidesz azt kifogásolta, hogy a Tisza nem hozta haza az összes forrást, és olyan vállalásokat tett, amelyek a bírálók szerint nem szolgálják a magyar emberek érdekeit (Mandiner, Világgazdaság). Több elemzés is arra figyelmeztetett, hogy az uniós döntés csak a hozzáférést nyitja meg, a kifizetés a vállalások teljesítésétől függ (Világgazdaság).
Magyarország csatlakozik az Európai Ügyészséghez
Az Európai Bizottság pénteken jóváhagyta Magyarország csatlakozását az Európai Ügyészséghez (EPPO), miután a kormány 2026 májusában nyújtotta be a kérelmét; ezzel az ország 25. tagállamként vesz részt a szervezetben (Portfolio, Magyar Hang). Ursula von der Leyen bizottsági elnök „Magyarország, üdvözlünk az Európai Ügyészségben” szavakkal reagált. Az EPPO állandó jelenléttel vizsgálhatja az uniós forrásokat érintő csalásokat és korrupciós ügyeket (Portfolio).
Benyújtották a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal törvényét
A kormány benyújtotta az Országgyűlésnek a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) létrehozásáról szóló törvényjavaslatot, amit Magyar Péter az uniós megállapodás és az EPPO-csatlakozás után „harmadik magyar igazságként” jelentett be (Index, HVG). A kormány közleménye szerint a hivatal feladata, hogy a becslések szerint az elmúlt két évtizedben magánzsebekbe vándorolt mintegy 30 ezer milliárd forintnyi közvagyon nyomába eredjen (Világgazdaság). A tervezet szerint a hivatal a kormánytól függetlenül működik, az Országgyűlésnek számol be, vezetője és négy elnökhelyettese – köztük három ügyész – különleges rendőri védelmet és mentelmi jogot kap (Magyar Nemzet). A Fidesz-KDNP a szervezetet az ÁVH-hoz hasonlította (HVG, Magyar Nemzet).
Feljelentések és átvilágítás az előző kormány ügyeiben
A Miniszterelnökség öt ügyben, összesen 106 milliárd forintos károkozás miatt tett feljelentést a korábbi iratok átvilágítása során; az érintettek között fideszes képviselő alapítványai, egy médiafigyelő és egyházi közösség is szerepel (Telex). Ruff Bálint miniszterelnök-helyettes szerint az átvilágítások azt mutatják, hogy 2016 után a szakpolitikai szempontokat egyre inkább egy szűk gazdasági kör vagyonosodásának érdeke írta felül, és napokon belül újabb feljelentések jöhetnek az előző kormány tagjaival szemben (Portfolio).
#StopÖnkény tüntetés a Sándor-palotánál, alkotmánymódosítás
A Fidesz és a KDNP csütörtök este a Sándor-palotánál tartott „Stop önkény” demonstrációt a Tisza-kormány tervezett alaptörvény-módosítása és Sulyok Tamás köztársasági elnök elmozdítása ellen; a fő szónok Áder János volt államfő volt (HírTV, Economx). A résztvevők száma vitatott: a szervezők több tízezerről, Magyar Péter 150-200 főről, a Bloomberg mintegy 1000 főről írt (Index). Orbán Viktor a felhívást előzetesen többször megosztotta, de az eseményen nem jelent meg; Havasi Bertalan szerint azért maradt távol, hogy ne „vigye el a fókuszt” a köztársasági elnökről (444.hu, Economx). Pénteken Orbán egy videóval reagált, „verbális erőszaknak, megfélemlítésnek és a hatalommal való visszaélésnek” nevezve a „tiszás önkényt” (Index). Az Alaptörvény 17. módosításáról hétfőn szavaz a parlament; elfogadása esetén Sulyok Tamás mandátuma a kihirdetést követő napon megszűnik (24.hu, Magyar Nemzet).
Felmérések: erős a Tisza-kormány támogatottsága
Az IDEA Intézet júniusi felmérése szerint a felnőtt lakosság közel kétharmada elégedett a Tisza Párt alkotta kormány eddigi teljesítményével, miközben a Fidesz-KDNP potenciális szavazóinak aránya csökkent (Index). A Medián HVG által közölt kutatása szerint a választók 52 százaléka nagyon jónak tartja Magyar Péter parlamenti beszédeit, további 31 százaléknak a tartalom tetszik, de a stílust túl durvának látja; a Fidesz-szavazók harmada csak a tartalommal elégedett (Telex, 24.hu).
Folytatódik a közmédia átalakítása
A július 7-i adásleállítás után folytatódtak a személyi változások a közmédiánál: Szeleczky Ádám lett átmenetileg a Duna csatornaigazgatója, és tanácsadóként segíti a hírszolgáltatáson kívüli televíziós munkát (Telex, Origo). Szeleczky 2013 és 2024 között dolgozott a közmédiánál, elsősorban Forma-1-es riporterként. Sajtóinformációk szerint a Magyar Péterrel emlékezetes interjút készítő Csete Beáta is távozott a közmédiától (Blikk).
Emléktábla Rogán Antal egykori minisztériumán
Emléktáblát helyeztek el a Szociális és Családügyi Minisztérium Dísz téri épületén, amely arra emlékeztet, hogy korábban innen irányították az Orbán-kormány propagandáját – közölte Kátai-Németh Vilmos miniszter (24.hu).
Uniós forrásokból vasútfejlesztés
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a MÁV tisztavató ünnepségén jelentette be, hogy elhárult az utolsó akadály a vasúti fejlesztésekre szánt uniós pénzek elől; a források legnagyobb nyertese a fenntartható zöld közlekedés lesz (Origo). A miniszter szerint a hazahozott pénzből új HÉV-eket és új InterCity vonatokat is beszereznek (Magyar Hang).
Elkezdődött a TAO-rendszer felülvizsgálata
Pósfai Gábor belügyminiszter – 92 hazai sportszövetség képviselőjével tartott találkozó után – bejelentette, hogy megkezdődött a TAO-rendszer felülvizsgálata egy átláthatóbb, igazságosabb rendszer megalkotása céljából, a versenysport eredményességének fenntartása mellett (Telex, Forbes).
Adminisztrációs hiba a MiG-29-es alkatrészek ügyében
Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter tisztázta a kecskeméti MiG-29-es alkatrészek ügyét: nem történt lopás, a repülőgép több alkatrészét korábban jogszerűen értékesítették, ám ezeket a nyilvántartásban tévesen eltűntként kezelték. A belső vizsgálat után a felelős vezetőt leváltották (Telex, Economx).
Egészségügyi feszültségek a fővárosi kórházakban
Az Uzsoki utcai kórház szülészete a légtechnika hibája miatt áll, az ellátás várhatóan július 20-tól indul újra (HVG). A Bajcsy-Zsilinszky kórház sürgősségi osztályán a betegek átmenetileg kültéri, klimatizált katonai sátrakban várakoznak, amíg az új CT-készülék hőközpontját építik (Telex). Emberölés gyanújával letartóztattak egy 32 éves, korábban a Szent János Kórházban dolgozó orvosnőt, aki a gyanú szerint egy beteget „átsegített a halálba” (Index).
Készül az új klímatörvény
Az Alkotmánybíróság döntése nyomán június 30-tól érvénytelenné vált a 2020-as klímatörvény, ezért Gajdos László bejelentette, hogy még idén, várhatóan novemberre új klímatörvény érkezik, amely a vízkészletek megtartására és az alkalmazkodásra helyezi a hangsúlyt (Portfolio). Kétszáz civil és szakmai szervezet részletes klímatörvény-javaslatot dolgozott ki klímabarát áfával, beépítési korláttal és kötelező céges átállással, amit a kormányzat üdvözölt (Telex).
További kormányzati intézkedések
A biztonsági kőolaj- és üzemanyag-tartalék teljesen helyreállt: a márciusi 44 napos mélypont után július második hetére már 87 napnyi importnak megfelelő készlet áll rendelkezésre – közölte Kapitány István (Portfolio). A kormány további 821 millió forintot különített el a becsődölt Dunai Vasmű területén fenyegető környezetkárosodás megelőzésére (Telex). Nagy Ervin kulturális államtitkár visszavonta a Nemzeti Filmintézet igazgatóságának – köztük Káel Csabának – a megbízatását, ideiglenes igazgatóság mellett (HVG). A kormány feloldotta mintegy 10 ezer, az Orbán-kormány idején letiltott felhasználó tiltását a Magyarország Kormánya Facebook-oldalon (Népszava). Eközben a Magyar Máltai Szeretetszolgálat új ügyvezetője szerint a szervezet mély pénzügyi krízisbe került, elsősorban a Felzárkózó Települések Programjának állami finanszírozás nélkül maradt kiterjesztése miatt (Index).
Kulcsszavak: Magyar Péter,Orbán Viktor,Tisza,Fidesz,uniós helyreállítási pénzek,Vitézy Dávid,StopÖnkény tüntetés,Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal,Miniszterelnökség feljelentés,TAO-rendszer,Duna TV közmédia,Szeleczky Ádám,Rogán Antal emléktábla,MiG-29 alkatrész,Ruszin-Szendi Romulusz,Uzsoki kórház,Bajcsy-Zsilinszky kórház,Szent János Kórház,Máltai Szeretetszolgálat,kőolaj tartalék,Dunai Vasmű,klímatörvény,Dobrev Klára,Bóka János,mentelmi jog
5.44 kredit · Generálta: kiro-cli / claude-opus-4.8