Kiterjesztené a vagyonelkobzást a kormány
A kormány szeptember 1-jén nyújtotta be az Országgyűlésnek a T/568-as, büntetőjogi tárgyú törvényjavaslatot, amely több ponton módosítja a Büntető törvénykönyvet. A 43 oldalas, Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter által jegyzett csomag legfontosabb eleme a kiterjesztett vagyonelkobzás új formája: a jövőben olyan esetekben is elkobozható lenne vagyon, amikor a vagyontárgy birtokosa nem maga követte el a bűncselekményt, de a vagyona és a bűncselekmény között kapcsolat áll fenn (Telex, Magyar Nemzet, Demokrata). A javaslat elsősorban a bűnszervezetekhez köthető, megmagyarázhatatlan eredetű vagyonokat célozza, feltételként bűnszervezeti kapcsolatot, onnan származó vagyonszerzést és feltűnően aránytalan vagyoni helyzetet írva elő; emellett új környezetvédelmi tényállások és az elektronikus bizonyítékokra vonatkozó szolgáltatói kötelezettségek is bekerülnek a csomagba, részben uniós jogharmonizáció miatt (VG). Magyar Péter miniszterelnök a Facebookon úgy foglalta össze a változást, hogy attól is elvehetnek vagyont, aki maga nem követett el bűncselekményt, ha a vagyon „feltehetően” abból származott – ezt a leegyszerűsítést kritika érte, mert a törvényjavaslat ennél szűkebb feltételeket tartalmaz, és a tulajdonjog kérdésében a jogorvoslat és a bizonyítási teher pontos szabályai lényegesek (HírTV, Mandiner).
Megkezdte a munkát a vagyonvisszaszerzési hivatal
Hivatalosan elindult a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH). Unger Anna elnök az RTL Híradónak azt mondta, egy tucat ügyész és nyomozó már elfogadta a hivatal állásajánlatát, első munkanapján pedig arra kérte a NAV frissen kinevezett vezetőjét, Rózsáné Sádt Mónikát, hogy állítsa össze azoknak a cégeknek a listáját, amelyek nettó éves árbevételének legalább 75 százaléka közbeszerzésekből származik – ezeknél a vállalkozásoknál hivatalból kell vizsgálatot indítani (HVG, 24.hu, Portfolio). A hivatal első napján ketten kezdték meg a munkát, Unger otthonról, illetve korábbi munkahelyéről, az ELTE-ről dolgozott; a végleges székhely a Kúria Markó utcai épületében lesz, de csak 2027 tavaszán költözhetnek be, addig átmeneti irodában működnek (Klubrádió). A szervezet felállítására és működtetésére a kormány közel 2,5 milliárd forintot biztosított, amelyet a megszüntetett Szuverenitásvédelmi Hivataltól csoportosítottak át. Unger szerint helyes, hogy nem szólhat bele a helyettesei kiválasztásába, a hatékonyságot pedig egy év múlva részben azon fogja mérni, hány ügyük áll bíróság előtt. A vezetői kiválasztás továbbra is vita tárgya: Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója nem kapta meg az elnöki posztot, és felmerült, hogy ügyészi múlt nélkül elnökhelyettes sem lehetne, miközben legfőbb ügyésznek jelölhető volna (Index).
Vita az uniós források „hazahozataláról”
Folytatódott a politikai vita arról, valóban megérkeztek-e a helyreállítási alap forrásai. A Magyar Nemzet szerint az Európai Bizottság cáfolta a kormányzati kommunikációt, és a lap úgy fogalmazott, hogy a Tisza-kormány nem mondott igazat (Magyar Nemzet). A vitában megszólalt Vitézy Dávid tárcája is: a Közlekedési és Beruházási Minisztérium megerősítette, hogy az RRF-forrásokból tényleges kifizetés még nem történt, Magyarország teljesítette a mérföldköveket, de a pénzügyi elszámolás és az utalás csak ezután következik, a végső kifizetési kérelmet szeptember 30-ig kell benyújtani (VG, Demokrata). Ellenzéki oldalról azt hangsúlyozták, hogy a szupermérföldkövek értékelése is csak a magyar kérelem után indul, így egyelőre nyitott kérdés, mit jelentett pontosan a „hazahozatal”, és milyen vállalásokat kellett érte tenni (HírTV). A miniszterelnök „ez férfimunka volt” zárómondatát Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke egy kommentben igazította ki: „Férfi és női.” (24.hu, Index).
Kinevezték az ügynökakták titkosítását felülvizsgáló bizottságot
A Magyar Közlöny keddi számában megjelent a Minősített Iratok Felülvizsgálatát Segítő Tanácsadó Bizottság elnökének és tagjainak kinevezése. A testület elnöke Rainer M. János Széchenyi-díjas történész, az MTA rendes tagja, az 1956-os Intézet Alapítvány kuratóriumának elnöke lett; a bizottságot Magyar Péter miniszterelnök nevezte ki (444.hu, Népszava). A bizottság feladata a pártállami titkosszolgálati múlthoz kapcsolódó, még mindig titkosított nemzetbiztonsági iratok átvizsgálása és a minősítések feloldásáról szóló döntések előkészítése, az ügynökakták nyilvánosságának elősegítése érdekében (Telex, Index). A tagok között négy olyan személy van, aki a nemzetbiztonsági szolgálatok állományába tartozik vagy ilyen szakismerettel rendelkezik, rajtuk kívül több történész-szakértőt is kineveztek, köztük Ungváry Krisztiánt.
Átrendezett miniszteri hatáskörök, kritika Ruff Bálint pozíciója miatt
A hétfő este megjelent statútummódosító kormányrendelet több ponton újraosztotta a miniszteri feladat- és hatásköröket. A legnagyobb figyelmet az kapta, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Ruff Bálint irányítása alá került a Védelmi Igazgatási Hivatal és a Nemzeti Információs Központ (ATV). Antal Attila politológus szerint ezzel olyan hatalomkoncentráció kezd kialakulni, amelynek felszámolását éppen az új kormány ígérte. Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő pontosított: nem a végrehajtó polgári titkosszolgálatok – az Alkotmányvédelmi Hivatal, az Információs Hivatal vagy a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat – kerültek Ruffhoz, hanem a stratégiai szervek, amelyek a rendőrség, az ügyészség vagy a NAV munkáját is segíthetik; a megszólaló szakértők szerint Ruff Bálint így a kormány második legerősebb szereplőjévé lépett elő (24.hu).
Új vezető a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő élén
Kármán András pénzügyminiszter szeptember 1-jei hatállyal Balázs Zoltánt nevezte ki a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. élére. A miniszter szerint az új vezető két és fél évtizedes tapasztalattal rendelkezik az ingatlanfinanszírozás, az ingatlanfejlesztés, a befektetéskezelés és az eszközmenedzsment területén (HVG, Portfolio). Első feladatai közé tartozik, hogy az állami vagyonba integrálja a felsőoktatási tevékenységet nem végző közérdekű vagyonkezelő alapítványoktól (kekva) visszakerült vagyonelemeket: Kármán szerint ezen alapítványok felszámolásával hétfőn összesen 1284 milliárd forintnyi közvagyon került vissza az államhoz (444.hu).
Házkutatások a nyuszimotor-ügyben
A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda kedden több helyszínen tartott kutatást az úgynevezett nyuszimotorok ügyében indult nyomozás keretében; a nyomozók szerződéseket, dokumentumokat és elektronikus adatokat foglaltak le, valamint kihallgatásokat végeztek (Index, Origo). Az eljárás Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter feljelentése alapján indult júniusban. Az adatok szerint az akkori Kulturális és Innovációs Minisztérium tavaly júliusban 239 190 934 forint értékben adott megrendelést játék kismotorok gyártására és raktározására egy két cégből álló konzorciumnak; a beszerzés a piaci árnál lényegesen magasabb összegen történt (Népszava).
Új alapokra kerülne a kormány és a főváros viszonya
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter kedden nyújtotta be azt a törvényjavaslatot, amely szerint az V. kerületi Vörösmarty tér, Podmaniczky tér, Széchenyi tér és József Attila utca október 1-jétől 99 évre ingyenesen a Fővárosi Önkormányzat vagyonkezelésébe kerülne az V. kerületi önkormányzattól, emellett a XXII. kerületi Duna-parti ingatlanok kezelése is rendeződne és a Planetárium helyzete is (Telex, Index, VG). A csomag újra létrehozná a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsát, amelynek elnöke a miniszterelnök, társelnöke a főpolgármester lesz, és amely konszenzussal hoz döntéseket; a tárca szerint a testület a 2016 és 2020 közötti elődjénél lényegesen bővebb jogkörökkel indul újra (Népszava). Karácsony Gergely főpolgármester ugyanezen a napon Bodor Ádámot nevezte ki a BKK vezérigazgatójának: a korábbi mobilitási vezérigazgató-helyettes 2020 óta dolgozik a társaságnál, kinevezését a folytonossággal és a megnyíló uniós forrásokból induló fejlesztésekkel indokolták (HVG, Index). Vitézy bejelentette azt is, hogy a miskolci fővonal Hatvan–Füzesabony szakaszát uniós forrásból teljesen felújítják, így ott akár 160 km/h sebességgel közlekedhetnek a vonatok, és előkészítik egy Tiszaújváros–Miskolc–Kazincbarcika–Ózd térségi elővárosi villamos-vasúti rendszer tervét (Portfolio).
Oktatás: nyitottság, de sztrájkfenyegetés is
A tanévnyitó sajtótájékoztatóján Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezete elnöke azt mondta, az oktatásban pozitív elmozdulás látható a kormányzat részéről, de az egyeztetések néha döcögősen mennek, és Facebook-kormányzás helyett az érdekegyeztetés jogi hátterét kellene rendezni (Népszava). A szakszervezet garanciák és konkrét törvényszövegek nélkül nem zárja ki a munkabeszüntetést; Totyik szerint a Nemzeti alaptanterv reformja csak valódi társadalmi párbeszéd mellett lehet hiteles (Magyar Hang). A KDNP a szeptembertől elmaradó teljesítményarányos béremelést kérte számon: felidézték, hogy a kampányban nagyarányú béremelést ígértek, majd törvényt hoztak arról, hogy az új tanévben nem adnak újabb minőségi bérpótlékot, és Lannert Judit oktatási miniszter erről szóló nyilatkozatát cinikusnak minősítették (Demokrata). Ugyanakkor újra taníthat két tanár – Rábai János és Ocskó Emese –, akiket 2022-ben a Tanítanék Mozgalomhoz csatlakozó polgári engedetlenségi akciójuk miatt bocsátottak el a Karinthy Frigyes, illetve a Kölcsey Ferenc Gimnáziumból (24.hu, Telex).
Bezárt az MCC brüsszeli központja
Egy nappal azután, hogy Frank Füredi ügyvezető igazgató azonnali hatállyal lemondott, lényegében beszüntette működését az MCC Brussels, a Mathias Corvinus Collegium brüsszeli elemzőközpontja (444.hu). Füredi levelében a munkáltatót, a kormányzati kézbe került MCC Alapítványt hibáztatta, mert állítása szerint nem utalta el a szerződésben megállapodott összeget, a felszámolás módját pedig „szakszerűtlennek” és „gyerekesnek” nevezte, egyúttal azt is közölte, hogy a munkavállalókkal kötött szerződéseket a megszüntetés ellenére is teljesíteni kellene (Economx, Mandiner). A 2022 végén alapított intézet az elmúlt években az EU fővárosának egyik legbőkezűbben finanszírozott elemzőközpontjává vált; Füredi szerint hamarosan hasonló szerepű új kezdeményezés indulhat.
Átalakítás a kulturális intézményrendszerben
Sári Zsolt, a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium közgyűjteményi és örökségvédelemért felelős államtitkára kedd este a Facebookon sorolta fel a ciklus végéig tervezett céljait: decentralizációt, a kulturális dolgozók bérének rendezését, új közgyűjteményi és örökségvédelmi törvényt, valamint az Örökségvédelmi Hivatal felállítását (Index, HVG). Érvelése szerint az örökségvédelem az elmúlt évtizedben szétszabdalva, önálló intézményi háttér nélkül működött, az új hivatal országos hatáskörrel, egységes szakmai gyakorlattal és valódi döntési joggal dolgozna. Ugyanezen a napon egy ellenzéki párt közleményben köszönte meg Schmidt Mária munkáját a Terror Háza élén, és élesen kritizálta a kormány emlékezetpolitikáját és jogállami intézkedéseit (Demokrata).
További napi fejlemények
Szerdán kezdi meg munkáját a 2024-es kegyelmi botrány hátterét vizsgáló parlamenti bizottság, amelynek elnöke Schummer Orsolya; a testület elsősorban a politikai felelősség feltárását tűzte célul (Magyar Hang). Lezárult az Integritás Hatóság két új elnökhelyettesének kiválasztása: az Állami Számvevőszék elnöke Bozzay Erika és Nagy-Fribiczer Gabriella kinevezését javasolta a köztársasági elnöknek, az igazgatóság ezzel öttagúra bővül (Index). A Közbeszerzési Hatóság jogorvoslati eljárást indított a nettó 500 millió forintos uniós támogatásból épült kazári bölcsőde kivitelezése miatt, a több mint kétéves ellenőrzés 11 pontban tett feljelentéssel érő megállapítást (ATV). Törvényi szintre emelik a Bászna Gabona Zrt. károsultjainak rendkívüli állami kárrendezését, a duplán kapott összegeket vissza kell fizetni (Index). A bedőlt Robinson Tours ügyében a biztosító 264 kárigényt vett nyilvántartásba legalább 726 utas érintettségével, a kárigények több mint ötszörösen meghaladják a rendelkezésre álló biztosítási keretet (Index). A Mohu a készpénzhasználat megszüntetését javasolja a palackvisszaváltásban, ehhez jogszabály-módosítást kezdeményez (Telex). A forint kedd este 368,4-nél járt az euróval szemben, ami közel négy hónapos negatív rekord (VG). A rendvédelmi bérrendezésről elkészült a belügyi tárca javaslatcsomagja, de sem a béremelés mértéke, sem az időpontja nem ismert, a kormánynak még dönteni kell róla (HírTV).
Kulcsszavak: ügynökakták,Rainer M. János,Ungváry Krisztián,vagyonelkobzás,Ruff Bálint,Magyar Péter,Magyar Nemzeti Vagyonkezelő,Kármán András,BKK,Karácsony Gergely,Vitézy Dávid,MCC,uniós források,Unger Anna,NVVH,rendőrség szabadnap,Hankó Balázs,Kulturális és Innovációs Minisztérium,kegyelmi ügy,Pedagógusok Szakszervezete,polgári engedetlenség,Örökségvédelmi Hivatal,Integritás Hatóság,KDNP,Ligeti Miklós,Schmidt Mária,palackvisszaváltás,Bászna Gabona,akkumulátorgyár,Tisza-kormány,Forsthoffer Ágnes,HPV,Japán V4,Robinson Tours
4.91 kredit · Generálta: kiro-cli / claude-opus-5