Baka Andrást jelöli köztársasági elnöknek a Tisza-frakció
A Tisza Párt frakciója szombaton titkos szavazással úgy döntött, hogy Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli Magyarország köztársasági elnökének. A frakció közleménye szerint a 73 éves jogtudós személye a „legerősebb garancia” arra, hogy az elnöki intézmény visszanyerje méltóságát, egyesítse a nemzetet, és ellensúlya legyen a mindenkori többségnek. A közlemény kiemelte Baka több évtizedes hazai és nemzetközi bírói tapasztalatát, valamint szakmai függetlenségét egy olyan időszakban, amikor új alkotmányos berendezkedés kialakítása van napirenden. A döntést hetek óta tartó egyeztetések előzték meg: Magyar Péter miniszterelnök és Ruff Bálint, a Miniszterelnökséget vezető miniszter több tudományos és közéleti szereplővel is találkozott, köztük a Vidéki Prókátorként ismert Fülöp Botonddal és Romsics Ignác történésszel, a Bakával való találkozóról készült fotót pedig augusztus 5-én tette közzé a kormányfő. (HVG, Telex, Magyar Nemzet, 24.hu)
Baka elfogadta a felkérést, kedden szavaz az Országgyűlés
A frakcióülés után Magyar Péter és Bujdosó Andrea frakcióvezető személyesen tájékoztatta Bakát a döntésről, és felkérték a tisztség elfogadására. A miniszterelnök közösségi oldalán azt írta, hogy „elnök úr a felkérést a nemzet iránti szolgálatból elfogadta”, és készen áll „a magyar nemzet egységéért és egy demokratikus, európai Magyarországért” dolgozni. Az új köztársasági elnököt kedd délelőtt titkos szavazással választja meg az Országgyűlés, ami a kétharmados többség birtokában formalitás. Baka egy egy hónappal korábbi interjúban úgy fogalmazott: „egy példátlanul autoriter rendszer lebontása rendkívüli intézkedéseket igényel, de ezeknek átláthatóknak kell lenniük, és nem lehet szó politikai zsákmányszerzésről”. (24.hu, Telex, Blikk, Klubrádió)
A közjogi háttér: Sulyok Tamás megbízatásának megszűnése
Új államfőre azért van szükség, mert Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatása az Alaptörvény 17. módosításának hatálybalépésével, 2026. július 20-án megszűnt; a feladatokat átmenetileg az Országgyűlés elnöke látja el. A Fidesz–KDNP képviselői indítvánnyal fordultak az Alkotmánybírósághoz a módosítás elnököt érintő rendelkezése ellen; ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász szerint eljárási hiba megállapítása esetén a testület a kihirdetésre visszamenőleges hatállyal is megsemmisítheti a szabályt. A helyzetről a külföldi sajtó is beszámolt: a cseh Lidové noviny jogi káoszt vetített előre, felidézve, hogy a jelöltek között Karikó Katalin és Rubik Ernő neve is felmerült, Polgár Judit pedig visszautasította a felkérést. (Liner, Magyar Nemzet, Mandiner)
A Fidesz nem vesz részt az államfőválasztáson
Bóka János, a Fidesz frakcióvezetője szerint mivel Sulyok Tamás megbízatását a Tisza „önkényesen és illegitim módon szüntette meg”, az új elnök választása is illegitim, ezért a frakció sem a jelölési, sem a választási eljárásban nem vesz részt, és politikai ellenállással viszonyul a folyamathoz. Álláspontja szerint Baka „jogtudósként egy jogsértő eljárásban vesz részt”, és a tisztséget csak addig töltheti be, „amíg Magyar Péter egy kommenttel le nem váltja”. A Mi Hazánk elnöke, Toroczkai László „pikánsnak” nevezte a jelölést, mert szerinte Baka korábban éppen a visszamenőleges hatályú, személyre szabott jogalkotás ellen lépett fel. A KDNP frakcióvezetője, Rétvári Bence azt írta, Magyar Péterben és Bakában az a közös, hogy „mindketten bosszút akarnak állni a Fideszen”. (Telex, HírTV, 444.hu, Mandiner, Demokrata, Mandiner)
Baka pályája és a múltjából felhozott ügyek
Baka András 1952-ben született Budapesten, 1978-ban szerzett jogi doktorátust az ELTE-n, majd az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetének kutatója, 1990 és 1998 között az Államigazgatási Főiskola főigazgatója volt. 1991 és 2008 között az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírája volt Strasbourgban, 2009-ben az Országgyűlés a Legfelsőbb Bíróság elnökévé választotta, majd 2011-ben – az igazságszolgáltatás átalakítását érintő kritikái után – jogellenesen eltávolították a bíróság éléről, és később pert nyert a magyar állammal szemben. A kormánypárti sajtó két ügyet emelt ki ellene: a tatai sortűzhöz kapcsolódó Korbely-ügyben a strasbourgi testület tagjaként az elítélt javára szóló döntést támogatta, illetve Deák Dániel felidézte a 2006-os tüntetések után elítélt, majd rehabilitált Dukán Dániel ügyét is. (Index, Portfolio, Mandiner, Magyar Nemzet)
Elemzők: a kiüresített elnöki intézmény a nagyobb kihívás
A Political Capital szerint Bakának nem a széteső Fidesz, hanem a köztársasági elnöki intézmény állapota miatt lesz nehéz dolga, és rámutatott a kormánypárti érvelés ellentmondására is: ha Sulyok eltávolítása illegitim, akkor kérdés, hogyan magyarázza a Fidesz Baka törvénytelen elmozdítását a legfőbb bírói székből. Török Gábor politikai elemző Baka 1990-es (MDF-képviselőként elmondott) és 2011-es parlamenti felszólalásait idézte fel, és egy 2009-es fotóval arra is rámutatott, hogy a Tisza-frakció a nemrég alkotmánybírónak választott Sonnenvend Pálnak és Bakának is bizalmat szavazott. Tarjányi Péter szerint a jelölés Bakát, Magyar Pétert, a Fideszt és a választókat is kényelmetlen dilemmával szembesíti, és feltette a kérdést, meddig mehet el egy kétharmados hatalom. Karácsony Gergely főpolgármester úgy fogalmazott, „a NER Baka András kirúgásával kezdődött, most Baka András köztársasági elnökké választásával ér véget”, egyúttal a közvetlen elnökválasztás mellett érvelt. (Index, HVG, HVG, Index, Index, Népszava)
Energiakrízis: a lakosság 84 százaléka csatlakozott a spóroláshoz
Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter szombati videójában példa nélkülinek nevezte az összefogást: felmérések szerint a magyarok 84 százaléka csatlakozott az energiarendszer terhelésének csökkentéséhez, és ezer nagyvállalat első kérésre átszervezte a működését. Elemzések szerint a paksi leállással is összefüggő krízisben egyszerre jelentkezett a klímaválság, az elmaradt erőművi és hálózati beruházások, valamint az importkitettség hatása. Magyar Péter miniszterelnök az előző Orbán-kormányok mulasztását okolta azért, hogy nem volt elegendő energiatároló-kapacitás, és hálózatfejlesztést nevezett a legfontosabb feladatnak. A kormánypárti kommunikációra kormánykritikus és ellenzéki reakciók is jöttek: a Magyar Nemzet szerint a miniszterelnök megszólalásai a rezsicsökkentés megszüntetésének is megágyazhatnak, egy tiszás képviselő Orbán Viktort kritizáló posztja pedig saját követői körében is visszatetszést váltott ki. (24.hu, Portfolio, HírTV, Magyar Nemzet, Origo)
Uniós források: 6000 milliárd forint és a vállalt intézkedések
Magyar Péter szerint a 6000 milliárd forintos európai uniós forrás „át fogja alakítani Magyarországot”: a kormány intézkedési terve öt mellékletben, több mint 60 tételben sorolja fel a felhasználási célokat, a miniszterelnök településről településre haladó fejlesztéseket ígért. A Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervhez kapcsolódó, Magyar Közlönyben megjelent intézkedési lista ugyanakkor jelentős kötelezettségeket is tartalmaz: a külföldi tulajdonú kiskereskedelmi vállalatokra vonatkozó korlátozások eltörlését, az adórendszer átalakítását, az állami kiadások felülvizsgálatát és nemzetközi szakértő bevonását. Elemzések szerint a választás után kedvező piaci környezet – erősödő forint, rekordot döntő tőzsde, növekvő állampapír-kereslet – alakult ki, de ősszel derül ki, milyen tehertételekkel jár a vállalások teljesítése. (Mandiner, Economx, Origo, Mandiner)
Vagyonvisszaszerzés és a fővárosi közterek visszaadása
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter arról számolt be, hogy 2,3 milliárd forintot fizetett vissza az államnak egy Mészáros Lőrinchez köthető magántőkealap. A visszafizetés az elektronikus útdíjrendszer három kulcsszereplőjének – a Kupon Portfólió Kft., a Setech Flotta Kft. és az i-Cell Mobilsoft Zrt. – 64,5 milliárd forintos, Lázár János minisztersége alatti felvásárlásához kapcsolódik. Ugyancsak szombaton került társadalmi egyeztetésre az a törvényjavaslat, amely a Vörösmarty tér, a Széchenyi István tér, a Podmaniczky Frigyes tér és a József Attila utca vagyonkezelését visszaadná a Fővárosi Önkormányzatnak; ezeket négy évvel ezelőtt vonta el az Orbán-kormány, és adta át az V. kerületnek. A javaslat szerint az Alkotmánybíróság nem költözik a József főhercegi palotába, egy józsefvárosi rozsdaövezet pedig állami tulajdonban maradna bérlakásépítés céljára, a Városliget fejlesztése viszont kormányzati kézbe kerül. Észrevételeket augusztus 15-ig várnak. (Telex, 24.hu, Index, Portfolio, 444.hu, VG)
Egészségügy: 27 milliárd a krónikus programra, átvilágítás a Kásler-alapítványnál
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter bejelentette, hogy a kormány több mint 27 milliárd forint uniós támogatást fordít a Krónikus Betegségmenedzsment Programra, amelyet 2027. június 30-ig meghosszabbítanak. A program a COPD, a szív- és érrendszeri betegségek, a magas vérnyomás és a cukorbetegség szervezett gondozásában segíti a családorvosokat; az első évben 621 háziorvosi praxis 57 080 beteget vont be, közülük 42 914 esetében az előírt vizsgálatok legalább háromnegyede teljesült. A miniszter emellett elrendelte a Kásler Miklós vezetésével 2020-tól működő Közép- és Kelet-európai Onkológiai Akadémia Alapítvány működésének és gazdálkodásának teljes átvilágítását, mivel az alapítvány alapítói jogait ő gyakorolja. Az alapítvány – amelyet 2019-es kormánydöntéssel hoztak létre – közpénzből működött, és a XII. kerületi Diana utcában vásárolt, majd felújított egy többszintes budai ingatlant; a miniszter pénteken személyesen is megtekintette az épületet, és fotókat közölt a belső terekről. (Index, Origo, Index, HVG, 444.hu)
Corvinus: lemondott és távozik a vizsgabotrányban érintett rektorhelyettes
Lemondott oktatási rektorhelyettesi posztjáról, és el is hagyja a Budapesti Corvinus Egyetemet Szabó Lajos György, aki nyolc éven át töltött be vezetői pozíciókat az intézményben, 2023-ban egy évre megbízott rektor is volt. Rektorhelyettességéhez kötődik az Ádám Zoltán oktató elleni eljárás, illetve Ádám kirúgása, amelyben kulcsszerepet játszott. Elköszönő levelében azt kérte, „ne higgye senki, hogy ez bármilyen megfutamodás lenne bármi elől”, és azt állította, hogy nem „a közelmúlt eseményei” befolyásolták a döntését; sajtóhírek szerint új bizonyítékokat is nyilvánosságra hozhat a vizsgabotrányról. (HVG, Telex)
További kormányzati bejelentések és belpolitikai fejlemények
Kapitány István arról is beszámolt, hogy a kormány a szakmai szervezetekkel – többek között a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségével, a VIMOSZ-szal, a MaReSz-szel és az utazási irodák szövetségével – közösen új turisztikai irányítási rendszert alakít ki. A kormány 5,5 milliárd forintos mentőövet dobott a súlyos pénzügyi helyzetbe került regionális repülőtereknek, amelyek nélküle még idén csődbe mehettek volna. Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter szerint szeptemberre készül el a budapesti Planetárium jövőjéről szóló előterjesztés. A miniszterelnök pénteki tűzifa-bejelentését – a tűzifa áfájának 27-ről 5 százalékra csökkentése szeptember 15-től, illetve a Szociális Tűzifa Program keretének megduplázása – Nagy István volt agrárminiszter azzal kritizálta, hogy az állami erdőgazdaságok még mindig nem kapták meg a téli tűzifaellátásért járó 4,2 milliárd forintot. Pósfai Gábor belügyminiszter felmentette a Nemzeti Kommunikációs Hivatal elnökét, Bozóky Alexet, az ideiglenes vezető pedig a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség vezérigazgatóját, Falvai Mátyást. A Külügyminisztériumban Nagy Gábor Ferenc lett a keleti és távol-keleti kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár Orbán Anita minisztersége alatt. (Economx, Index, Portfolio, Index, Origo, Index, Mandiner)
A Fidesz belső helyzete, konfliktusok és a nemzetközi kitettség
A Medián kutatását elemző Tóka Gábor szerint a Fidesz szavazói széles körben elégedetlenek a párttal: harmaduk szavazna egy új polgári, konzervatív pártra, további 27 százalékuk pedig elképzelhetőnek tartja ezt. Orbán Viktor közben hetek óta zárt körű szakmai fórumokon szervezi újra a pártot, egy júniusi, 60–70 résztvevős informális konferencia fő előadója Bóka János frissen megválasztott frakcióvezető volt. Borbás Marcsi televíziós műsorvezető jogi eljárást indított Kocsis Máté ellen, aki árulónak nevezte őt. Takács Péter fideszes képviselő bejelentése szerint egy férfi a gyermekei előtt inzultálta a strandon, ki akarta csavarni a kezéből a telefonját és veréssel fenyegette; a képviselő feljelentést tett, és az esetért Magyar Péter kommunikációját okolta. Magyarországot közvetve érintheti, hogy az amerikai szenátus elfogadta az Oroszország elleni szankciós csomagot, amely akár százszázalékos vámot vethet ki az orosz kőolajat és földgázt vásárló országokra; a törvény várhatóan szeptember elején kerül a képviselőház elé. Kőbányán lebontották a Hős utcai nyomortelep utolsó álló épülettömbjét is. (Index, Magyar Hang, Népszava, Index, Népszava, Economx, Demokrata)
Kulcsszavak: Baka András,Magyar Péter,Tisza Párt,köztársasági elnök,államfőjelölés,Fidesz,KDNP,Mi Hazánk,Karácsony Gergely,Vitézy Dávid,Orbán Viktor,Hegedűs Zsolt,Kásler,onkológiai alapítvány,Corvinus,Takács Péter,Kapitány István,energiakrízis,rezsicsökkentés,Tanács Zoltán,Planetárium,agrártámogatás,turizmus,Fővárosi Önkormányzat,közterek,Rétvári Bence,Török Gábor,Political Capital,tűzifa,Hős utca,alkotmánybíró,Igali Gyógyfürdő,vám,orosz olaj,Szijjártó,Orbán Anita,Majka,háziorvos,mentők
6.77 kredit · Generálta: kiro-cli / claude-opus-5